A mágneses csatorna titka
A Földet ölelő mágneses mezőt sokáig akadálynak tartottuk: úgy véltük, áthatolhatatlan pajzsként zárja le légkörünket a kozmikus űr előtt. Most viszont az is kiderült, hogy éppen ez a mágneses tér vezeti ki az ionizált, töltött részecskéket a világűrbe, gyakran egészen a Holdig. Ezt a meglepő következtetést a Rochester Egyetem kutatói a Nature Communications Earth and Environment című folyóiratban publikálták, amikor összevetették a napszél és a földi mágneses mező légköri hatásait.
Számítógépes modellezéssel két korszakot rekonstruáltak: egy mágneses mező nélküli, erősebb naptevékenységű ősi Földet, illetve a mai, masszív mágneses mezővel körülvett bolygónkat. Kiderült, hogy korunkban a gyengébb napszél és az erős mágneses tér együtt sokkal hatékonyabban szállítja át a légköri részecskéket a Holdra. A töltött részecskék ugyanis a mágneses mező erővonalait követve, évezredek alatt lassan, de folyamatosan érik el a Hold felszínét.
Mi derült ki az Apollo-mintákból?
Már az 1970-es években begyűjtött Apollo-holdkőzetek is sejtették a rejtélyt. Ezekben a regolit nevű holdtalaj-mintákban ugyanis feltűnően sok illékony anyag – víz, szén-dioxid, hélium, argon, nitrogén – volt jelen. E vegyületekről eddig azt hitték, hogy csakis a napszélből eredhetnek, ám a mennyiségüket látva a tudósok már akkor is gyanakodtak, hogy legalább egy részük földi eredetű: főleg a nitrogén mennyisége haladja meg a napszélből származtatható mennyiséget.
Kezdetben mindezt csak az ős-Föld mágneses mező nélküli korszakára tartották lehetségesnek, de a mostani kutatás szerint világosan látszik: a Föld mai mágneses terének köszönhetően ez sokkal hosszabb ideje és folyamatosabban zajlik, mint eddig gondoltuk. A Hold tehát nemcsak bolygónk múltjának, hanem légkörének őskövületeit is elraktározza.
Ősi Föld-archívum és új erőforrások
Ennek köszönhetően a Hold felszíne valóságos éghajlati időkapszulaként őrzi a Föld változásait. A regolit alapos elemzése új titkokat tárhat fel, többek között arról is, hogyan és mikor alakultak ki a Föld óceánjai, mérsékelték-e a földi klímát bizonyos gázok, sőt, akár a földi élet fejlődésének nyomai is kimutathatók lehetnek.
Emellett a Holdon tárolódó illékony anyagok – például a víz és a nitrogén – fellendíthetik a jövő holdbázisait, hiszen ezekből akár nélkülözhetetlen erőforrásokat is elő lehetne állítani helyben, drága szállítmányok helyett. Így a Hold feltérképezése kulcsot adhat a hosszú távú, önfenntartó űrmissziókhoz.
Más bolygók sorsáról is mesélhet
A kutatócsoport szerint a mágneses mezők és a légköri elszökés vizsgálata segíthet megérteni más bolygók múltját is. A Mars például egykor hasonló védőburkot és sűrűbb légkört birtokolt, amely később eltűnt. E jelenségek vizsgálata révén újabb titkokat fejthetünk meg a bolygók lakhatóságáról – és arról, hogy milyen jövő várhat ránk a világűrben.
