
Az egészségügyi intézmények támadása
Az Egyesült Államokban a szövetségi egészségügyi ügynökségek — mint a Betegségmegelőzési és Járványügyi Központok (CDC) és az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) — folyamatosan veszítik függetlenségüket, miután Robert F. Kennedy Jr., ismert oltásellenes aktivista, átvette a vezetést az Egészségügyi és Humánszolgáltatási Minisztérium élén. Különösen az életmentő védőoltások kerültek célkeresztbe: a CDC átdolgozta az oltási ajánlásokat, jövőre pedig további szigorításokat tervez. Az FDA például jelezte, hogy figyelmeztetést helyezhet el a COVID‑vakcinákon, egy teljesen megalapozatlan egészségügyi kockázatra hivatkozva. Más szóval, a vakcinák és gyógyszerek engedélyezése körüli döntések sorsa 2026-ban is kritikus marad.
Forradalmi fogyasztótabletták
A GLP‑1‑típusú, injekció formájú testsúlycsökkentő szerek, mint a Wegovy (semaglutid) vagy a Zepbound (tirzepatid), már meghódították a piacot elképesztő testsúlycsökkentő hatásukkal, valamint anyagcsere-, szív- és vesebetegségek kezelési lehetőségeivel. Ráadásul most már tablettás változatban is elérhetők: a Novo Nordisk Rybelsus nevű gyógyszere 2019 óta engedélyezett cukorbetegek számára; az amerikai gyógyszerfelügyelet pedig decemberben jóváhagyta az újabb változatát. Az Eli Lilly, a Zepbound gyártója is dolgozik a saját készítményén. Egyelőre kérdés, mennyire lesznek hatékonyak ezek az új tabletták.
Veszélyben a kanyarómentesség
A rendkívül fertőző kanyarót 2000-ben az Egyesült Államokban hivatalosan elimináltnak nyilvánították. Most azonban egyre több államban — Texasban, Utahban és Dél-Karolinában is — újra felbukkantak a megbetegedések. Az Egyesült Királyság pedig 2025 novemberében elveszítette kanyarómentes besorolását. Ha a jelenlegi fertőzési hullám folytatódik, az USA már 2026 januárjában visszacsúszhat a kanyaróval élő országok közé.
Személyre szabott génterápiák
2025 májusában egy ritka, életveszélyes genetikai betegséggel született kisfiú volt az első, akit személyre szabott CRISPR-terápiával gyógyítottak. Bár a génszerkesztés már képes volt például a sarlósejtes vérszegénység kezelésére, ez volt az első, amikor egyedi mutációra szabott kezelést alkalmaztak. Ezek a terápiák azonban éveket vehetnek igénybe a fejlesztésük — vagyis rövid távon nem várható, hogy széles körben elterjednek.
Terjedő madárinfluenza
A H5N1-es madárinfluenza évek óta pusztít a vadmadarak és haszonállatok körében, sőt, idén az amerikai tejtermelő szarvasmarha- és baromfiállomány is érintett volt. A baromfitelepeken pusztító járványok az év elején az egekbe lőtték a tojásárakat. Később, az őszi vonulással újabb fertőzések jelentek meg. Bár egyelőre ritka az emberre való átterjedés, minél tovább fertőz különféle fajokat, annál nagyobb az esélye, hogy olyan mutáció jelenjen meg, amely akár világjárványt is kiválthat.
Béketeremtő sejtek és új terápiák
Az immunrendszer önmaga elleni támadását akadályozó szabályozó T-sejtek felfedezése új lehetőségeket nyitott az autoimmun betegségek kezelésében. Jövő tavasszal az FDA elsőként jóváhagyhatja ezeket a terápiákat csontvelő-transzplantált betegek számára, akiknél a beültetett sejtek megtámadják a gazdaszervezetet. Hasonló fejlesztések folynak más autoimmun betegségekre is.
Az MI mindent lát majd az egészségügyben
Az MI — főleg a generatív modellek — óriási tempóban alakítja át az orvostudományt. Ma már léteznek olyan MI-rendszerek, amelyek képesek diagnosztizálni vagy személyre szabott kezelési javaslatokat adni. A közeljövőben új alkalmazásokat is megismerhetünk — de az MI most még nem mindenre jelent azonnali megoldást.
