A jövőt elmentő üvegtabletta: 500 GB egyetlen lapon?

Egy új, ausztrál kutatás ígéretes optikai adattárolási megoldással robbanna be a köztudatba: 2026-ra érkezhet az első 500 GB-os üvegtabletta, amely lehetséges alternatívát kínál az eddigi üvegalapú archívumokkal szemben. A fejlesztést Dr. Nicolas Riesen és csapata végzi, a lényeg pedig az, hogy nem lézerrel vésik a felületet, hanem fotolumineszcenciával rögzítik az adatokat a lemezben – ez pedig a feltételezések szerint olcsóbb és egyszerűbb lehet.

Menekülőút az orosz rulettből

A jelenleg használt lézeres üveglemezek helyett itt alacsonyabb költségű lézerek és különleges, szamáriummal dúsított kevert halogenid–foszfor vegyületek adják a hordozó alapját, amelyeket a radiológiai képalkotásban már régóta ismernek. A módszer lényege, hogy a kristályrácsban szándékos nanohibák révén változtatják meg az anyag fénykibocsátását egyes hullámhosszakon, így az információt nem fizikai változtatással, hanem a fényintenzitásának manipulálásával írják bele az anyagba.

Több bit egy pontban – legalábbis elméletben

A fő újdonság, hogy több bitet is képesek elraktározni egyetlen fizikai pontban: nemcsak be- vagy kikapcsolt állapot, hanem több fokozatú fényerősség is hordozhat digitális információt. Ez – a fejlesztők szerint – a modern NAND chipekhez hasonló SLC-, MLC-, TLC-szinteket is támogat majd, vagyis ugrásszerűen növelheti az adattároló kapacitást.

Kérdések és bizonytalanságok

A koncepció szerint 2027-ben 1 TB, 2030 körül pedig több terabájt tárolása válhat elérhetővé egy üvegtablettán, ha sikerül a laboreredményeket tömeggyártásban is megismételni. Ugyanakkor továbbra sem tudni, hogy bizonyítottan működőképes és hibatűrő-e a rendszer, milyen lesz a valós olvasási/írási sebesség, mennyire tartós, és hogy mennyibe kerülne a tömeggyártás. Azaz a forradalom ígérete adott, de egyelőre csak az első lépés történt meg az üvegre írt jövő felé.

2025, adrienne, www.techradar.com alapján