
Koordinációs hibák és veszteségek
Az összetett ellátási láncokban óriási a hibázás lehetősége. Ha az igényelőrejelzés vagy a készletgazdálkodás akár csak kicsit is pontatlan – különösen, ha több ezer üzletről van szó –, az jelentős extra költségekkel jár. 2023-ban az eladatlan vagy épp elfogyott árukból adódó veszteségek összesen 1,7 billió forintot tettek ki. Ezek a „ha csak időben tudták volna” helyzetek mind koordinációs hibák eredményei, amelyek mögött általában az adatok széttagoltsága és a manuális folyamatok rejlenek. Ehhez járulnak a vámeljárások bizonytalanságai, az éghajlatváltozás és a geopolitikai bizonytalanságok is, amelyek tovább növelik a veszteségeket – mindezt úgy, hogy a nyereséghányad eleve minimális.
Az együttműködő MI-ügynökök új korszaka
Az MI-alapú megoldások lehetőséget adnak a kiskereskedők, beszállítók és technológiai partnerek közötti szakadékok áthidalására. Vertikális, azaz egy adott iparágra specializált MI-ügynökök jelentősen átalakíthatják a napi kézi adminisztrációt, leegyszerűsítik az ügyintézést, hogy az emberek inkább a stratégiaalkotásra koncentrálhassanak. Ezek az ügynökök önálló döntésekkel, előrejelzésekkel és riasztásokkal optimalizálják a folyamatokat, miközben a valódi felelősség továbbra is a humán kollégáknál marad.
Már jelenleg is igaz, hogy a kiskereskedők, forgalmazók és beszállítók mind csak a valóság kis szeletét látják; a különböző rendszerek, szigetszerűen tárolt adatok és a transzparencia hiánya miatt nincs áttekinthető képük. Az MI-ügynökök azonban automatizálni tudják a koordinációt, tárgyalnak, problémákat oldanak meg, mindezt szervezeti határokon átnyúlva, a versenytársaknál nagyobb átláthatóságot és jobb optimalizálást biztosítva.
Ez azt vetíti előre, hogy a leginnovatívabb vállalatok valóban teljes körű láthatóságot és optimalizációs előnyt vívhatnak ki.
Szabályozás és bizalom
A fejlett MI-ügynökhálózat nemcsak technológia kérdése. Bár léteznek már komoly eszközök és keretrendszerek (mint például az A2A, Microsoft AutoGen vagy CrewAI), ezek önmagukban nem elegendők a bizalom, a szabványosított működés, valamint a közös célok eléréséhez szükséges szerződésrendszerek kialakításához. A nagyvállalatok ezért kiegészítő irányelveket alkalmaznak az együttműködés biztonságához és szabályozásához, de elengedhetetlen egy olyan okosszerződéses hálózat kialakítása is, amely keretek közé szorítja, és egyben ösztönzi az MI-ügynökök autonóm működését.
Gyakorlati előnyök: Példák a mindennapokból
Erre utal többek között az, hogy az ároptimalizáció közös üzleti érdekké válik: az MI-ügynökök figyelemmel tudják kísérni a készletszinteket, a versenytársak árképzését és a fogyasztói magatartást. Ha szükségessé válik, javaslatokat tesznek ármódosításra vagy a promóciós költések optimalizálására, ezzel növelve a kiskereskedők és beszállítók számára az értékteremtést és a nyereségességet.
Az MI gyorsan képes kezelni az árukiapadások problémáját is: javítja az előrejelzéseket, illetve segít az eltűnt készletek feltérképezésében. Ezáltal olyan veszteségek szűnnek meg, amelyek korábban visszatérő károkat okoztak: minden üres polc nemcsak bevételkiesést jelentett, hanem az ügyfélhűség is csökkent.
A kereskedelmi promóciók kezelése talán a legnagyobb költség a beszállítók oldalán, hiszen rossz, általános stratégiákkal gyakran csak veszteséget termelnek – a PwC elemzése is kiemeli, hogy a sikeres vállalatok MI-re alapozzák majd a promóciók tervezését és az árazási döntéseket, ezzel látványos növekedést elérve. Az e-kereskedelmi végrehajtás területén is jelentős előnyt jelent, hogy az MI azonnal felismeri, ha egy hibás katalógus vagy hiányzó termékattribútumok miatt a reklámköltés elvész.
Együttműködés új szintje
A kiskereskedelem, a beszállítók és a technikai partnerek közötti határok újraértelmezése – az MI-ügynökök révén – érdemi struktúraváltást jelent. Az eddigi „ha előbb láttuk volna” helyzeteket az autonóm, tájékozott MI-ügynökök által vezérelt együttműködés váltja fel, amely lehetővé teszi, hogy az emberek végre újra a stratégiára és a hosszú távú gondolkodásra koncentráljanak.
