
Minden ajtó zárva a külföldiektől
Vagyis aki külföldiként szeretne egy kínai MI-vállalat bevezetésébe beszállni, gyorsan akadályokba ütközik. A tőzsdei részvételhez kínai brókercég által vezetett számlára, sőt, a hozzá kapcsolódó kínai bankkártyára is szükség van, amihez pedig helyi lakcím vagy hosszabb időre szóló kínai vízum elengedhetetlen. Aki tehát nem ott él vagy nem dolgozik közvetlenül a kínai piacon, az képtelen részt venni ebben az IPO-lázban. Ráadásul csak akkor léphet tovább a folyamatban, ha már birtokol más, szárazföldi tőzsdén jegyzett értékpapírt. És ami ezután jön: a külföldi bankok túlnyomó többsége még számlanyitásban sem tud segíteni, tehát szinte kizárt a részvétel.
A Stock Connect sem jelent megoldást
Sokan a Hongkong és a kínai szárazföldi tőzsde közös programjához, a Stock Connecthez fordulnának, amely elvileg leegyszerűsíti a hozzáférést a kínai részvénypiachoz. Ez lehetővé teszi, hogy magyar vagy bármely más külföldi befektető hongkongi brókercégeken keresztül vásárolhasson A-részvényeket, viszont az új kibocsátásokra ez sem vonatkozik. Csak hetekkel vagy hónapokkal a tőzsdei bevezetés után, megfelelő forgalom és piaci érték mellett kerülhetnek be a frissen bevezetett részvények a programba – már ha egyáltalán megfelelnek a feltételeknek.
Nagyhalak előnyben, kishalak reménytelenek
Vagyis a külföldi kisbefektetők maximum offshore alapokon keresztül tudnak nagyon szűk, többlépcsős, közvetett kitettséget szerezni ezekre a kínai techcégekre. A sanghaji STAR Market, amely laza profitkövetelményei miatt különösen kedvelt az MI és a biotechnológia területén, még nehezebb terep a nem helyi kisbefektetők számára. Az offshore alapok IPO-elosztásából való részesedésük minimális, inkább csak elméleti lehetőség.
Komolyabb esélye a nagy nemzetközi pénzintézeteknek van, amelyek a QFII (minősített külföldi intézményi befektető) rendszeren keresztül vehetnek részt a bevezetésekben, ám ehhez szigorú engedélyeztetés, devizaforgalmi adminisztráció és komoly cégmúlt szükséges. Itt leginkább bankok, szuverén alapok és óriás vagyonkezelők próbálkozhatnak.
Figyelemre méltó, hogy a mostani fellendülés hatására a CSI 300 Információtechnológiai Index idén már 32 százalékkal bővült – ez több mint másfélszerese a kínai tőzsde fő indexe növekedésének, és messze meghaladja a hongkongi technológiai index 24 százalékos eredményét is.
