Az örökös tesztelés nem teszi jobbá a diákokat

Az örökös tesztelés nem teszi jobbá a diákokat
A norvégiai általános iskolákban végzett korai matematikatesztek semmilyen hatással nincsenek a gyerekek későbbi tanulmányi eredményeire, lelkiállapotára vagy iskolai boldogságára. A Trondheimben működő Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem (NTNU) kutatói 7 és 9 év közötti diákokat vizsgáltak, hogy megértsék, vajon a korai tesztelés segíti-e a tanulást, fokozza-e a jó közérzetet és befolyásolja-e az iskolai légkört. A válasz azonban meglepő lehet: a mérések szerint semmilyen kimutatható hatás nem volt.

Középpontban a korai tesztelés

A kisiskolások szűrővizsgálatai és tesztelései évek óta vita tárgyát képezik Norvégiában. Egyesek szerint ezek a tesztek hasznosak a tanulási nehézségekkel küzdő diákok kiszűrésében, vagy akár abban, hogy a gyerekek jobban összpontosítsanak, ambiciózusabbak legyenek. Sok kritikus viszont attól tart, hogy a versenyeztetés károsíthatja a diákok mentális egészségét, túlzott stresszt és eredménycentrikus szemléletet hozhat az iskolai életbe.

A kutatók két évfolyam diákjait követték végig (összesen kb. 7500 tanulót), akiknek 2016 és 2018 között két, illetve három viszonylag nehéz matematikateszten kellett részt venniük. Ezekben az években az iskolák nem használtak osztályzatokat, házi feladatokat vagy hivatalos értékeléseket – vagyis kivételes lehetőség kínálkozott annak feltárására, hogy mi történik, ha egyszer csak megjelennek a tesztek egy amúgy tesztmentes környezetben.

Nincs hatás a későbbi eredményekre

A kutatás egyik legfőbb következtetése, hogy akár két-három, viszonylag nehéz teszten is átesik egy kisiskolás, a későbbi országos számolási teszteken nem teljesít jobban. Mindegy, hogy fiúkról vagy lányokról, eltérő családi háttérről vagy iskolázottságú szülőkről beszélünk, a tesztek nem adtak előnyt egyik csoportnak sem.

A tanulók iskolai jólléte sem változott jelentősen. Vagyis a feltételezett stressz és nyomás nem gyakorolt kimutatható káros hatást a közérzetükre. Sőt, a kutatók néhány enyhe, pozitív elmozdulást is azonosítottak: főleg a lányok számoltak be jobb tanár–diák kapcsolatról, erősebb bevonódásról. Ez viszont nagyon gyenge tendencia maradt.

Semmi varázslat

Vagyis nincs csodaeszköz: a korai tesztelés nem javítja látványosan a matematikai teljesítményt, és a diákok jóléte is változatlan marad. Bár kevesen hagytak fel a szűrőtesztek alkalmazásával, a kutatók szerint ezek legfeljebb arra jók, hogy felismerjék a lemaradókat, akiknek még fiatalon könnyebb segíteni, mint éveken át nyűglődő tizenéves korban.

A következmények beláthatatlanok lehetnek, ha a teszteredményeket nem megfelelően használják: hosszú távú fejlődés akkor érhető el, ha a tanárok érdemben, a gyakorlatban hasznosítják a felmérésekből származó információkat, például a tanítási módszerek igazítására.


Kelet-Ázsia példája sem követendő

Más országok, például Japán, már egészen fiatalon intenzíven tesztelik a diákokat, ám így sem születtek olyan kutatások, amelyek egyértelmű okozati összefüggést mutatnának ki a korai tesztek és a későbbi sikerek között. A kutatók szerint nem lehet összehasonlítani egy japán vagy egy norvég nyolcéves teljesítményét és fejlődési útját. Ezért úgy tűnik, a tesztelés önmagában nem vezet jobb tanulmányi eredményekhez.

A tesztelés tényleg szükségtelen?

A tanulmány szerint a tesztek sem ártanak, sem érzékelhetően nem segítenek. A fő kérdés inkább az, mire használjuk a teszteredményeket: lehetőség nyílik-e differenciált oktatásra, vagy pusztán formalitás az egész? Az viszont biztos: a kisiskolásokat a tesztelés nem stresszeli túl, a gyerekek egy részének még csak fel sem tűnik, hogy komoly vizsgán vesz részt.

Vagyis a vizsgálat eredményei alapján a tesztelés nem jelent csodaeszközt a fejlődéshez, de ha okosan alkalmazzák, segíthet időben felfedezni azokat, akiknek tényleg támogatásra van szükségük.

2025, adminboss, phys.org alapján

Legfrissebb posztok

MA 13:33

Az Apple mostantól behajtóként kopogtat a fejlesztőknél

Az Apple frissítette fejlesztői szerződését, amely lehetővé teszi számára, hogy automatikusan levonja a tartozásokat – például elmaradt jutalékokat vagy díjakat – a fejlesztők alkalmazáson belüli vásárlásokból származó bevételeiből, egyebek mellett...

MA 13:18

Az internet szíve: így működik egy MI-adatközpont belülről

💻 Felmerül a kérdés, mit jelent, amikor azt mondjuk: egy épület központi szerepet játszik az internet életében...

MA 13:02

Az adatközpontokban építési láz tombol: új csúcsok felé száguldunk

Érdemes megvizsgálni, hogy az adatközpont-piacra eddig soha nem látott pénz áramlik: 2025-ben már több mint 61 milliárd dollár, vagyis közel 22 ezer milliárd forint forog a szektorban...

MA 12:50

Az év legmeghökkentőbb matematikai áttörései és rejtélyei

A matematika évszázadok óta külön világ: egyszerre művészet, tudomány és játék...

MA 12:33

A világklasszissá válás titka: nem a korai kezdés

Mi kell ahhoz, hogy valaki a legjobb legyen a világon egy adott területen?..

MA 12:18

Az iparágak ellen indul a kiberbűnözők új offenzívája

Érdekes felvetés, hogy a kibertámadók ma már nem véletlenszerűen támadnak, hanem kifejezetten egyes iparágakra specializálódnak, és éppen ott rúgják be az ajtót, ahol a legtöbbet ártanak...

MA 12:02

Az Amazon 1800 észak-koreai csalót leplezett le – szorul a hurok

Az Amazon legújabb jelentése szerint április óta már több mint 1800 gyanús észak-koreai csalót szűrtek ki, akik távmunkásnak jelentkeztek a vállalathoz – fizetésükből pedig Észak-Koreát támogatták volna...

MA 11:49

Az első bizonyíték: a fekete lyuk tényleg elgörbíti a teret

💫 Egészen elképesztő dolgot figyeltek meg csillagászok: először sikerült közvetlenül rögzíteni, ahogy egy forgó fekete lyuk maga után csavarja a téridőt...

MA 11:33

Az egyik ausztrál egyetemet soha nem látott adatlopás rázta meg

🔒 Hackerek betörtek a Sydney-i Egyetem (University of Sydney) egyik online kódtárába, és onnan személyes adatokat tartalmazó fájlokat loptak el, amelyek diákokat és dolgozókat érintenek...

MA 11:17

A mélytengeri lávamező falja a szén-dioxidot

🔥 A tengerfenéken található ősi lávakőzetek nemcsak vulkáni múltunk tanúi, hanem hatalmas szén-dioxid-elnyelőként is működnek...

MA 11:02

Az időzítés mindent visz: így hat igazán az immunterápia

A legújabb kutatások szerint jelentős hatással van a rákgyógyítás sikerére, hogy a kezelést a nap melyik szakaszában kapja a beteg...

MA 10:56

A káromkodás tényleg erőt ad?

Egy friss kutatás szerint a káromkodás nemcsak a lelki gátlásokat segít áttörni, hanem mérhetően javítja a fizikai teljesítményt is...

MA 10:49

A Microsoft Copilot végre törölhető az LG-tévékről

Az LG végül enged a vásárlók felháborodásának, és lehetővé teszi, hogy a tévétulajdonosok eltávolíthassák a Microsoft Copilot ikonját a készülékükön...

MA 10:43

A szemétből csodaszer: készülhet rákgyógyszer háztartási műanyagból?

Az eddigi technológiákhoz képest forradalmi áttörést ért el a St Andrews-i Egyetem csapata: a háztartási PET-műanyaghulladékot képesek voltak olyan kémiai eljárással feldolgozni, amellyel nemcsak a szemetet hasznosítják újra, hanem a daganatellenes imatinib (Glivec) hatóanyag egyik alapvető kiindulóanyagát is előállítják...

MA 10:29

A sajt tényleg megvéd a demenciától?

🧀 Közelegnek az ünnepek, és ilyenkor sokan hajlamosak bűntudattal gondolni a terülj-terülj asztalkámra...

MA 10:22

Az LG okostévék végre megszabadulnak a Copilot-gombtól

📺 A héten több LG okostévé-tulajdonos – köztük néhány újságíró is – meglepetten tapasztalták, hogy a Microsoft Copilot parancsikonja hirtelen felbukkant a készülékükön...

MA 10:15

A MI-mentes Waterfox visszacsábítja a csalódott Firefox-rajongókat

💦 Érdemes megvizsgálni, hogy egyre több felhasználó fordul el a Firefox böngészőtől, mióta a Mozilla bejelentette: hamarosan MI-alapú funkciókat épít be saját böngészőjébe...

MA 09:57

A megfizethető OnePlus Watch Lite letarolja a mezőnyt

Kompakt, könnyű, pénztárcabarát – a OnePlus Watch Lite most debütált, és mindent tud, amit eddig hiányoltunk a OnePlus okosórákból...

MA 09:50

Az űrszemét árnyékában: őrült műholdverseny a katasztrófa felé

🚨 A Föld körüli térségben egyre zsúfoltabb az űr: a rakétaindításokból visszamaradt hulladékok, elhagyott műholdak, néha szándékosan megsemmisített eszközök és évről évre több ezer újonnan felbocsátott műhold kering bolygónk körül...