Miért veszélyesek az égésgátlók?
A hagyományos tűzoltóruhák három rétegből állnak: egy lángálló külső rétegből, egy középső nedvességzáró rétegből, amely a kórokozók ellen is véd, és egy belső bélésből, amely segíti a testhőmérséklet szabályozását. Ezeket a textileket a gyártók rendszeresen kezelik különféle vegyi anyagokkal, hogy megfeleljenek a biztonsági előírásoknak.
Az elmúlt években egyre nagyobb aggodalmat váltott ki, hogy a tűzoltóruhák perfluor-alkil és polifluor-alkil anyagokat (PFAS) tartalmaznak, melyek víz- és olajtaszító tulajdonságúak, emellett javítják a ruhák égésállóságát is. Emberek és állatok esetében is összefüggésbe hozták ezeket a vegyületeket rákkal és más egészségkárosodással, így egyre több amerikai államban tiltják be a PFAS-t tartalmazó védőruházat beszerzését 2027-től. A PFAS háttérbe szorulásával azonban kérdésessé vált, hogy mivel pótolják ezt a kulcsfontosságú alapanyagot.
A bromozott égésgátlók árnyoldalai
Felröppent a pletyka: egyes gyártók bromozott égésgátlókat alkalmazhatnak a PFAS-mentes tűzoltóruháknál. Ezek a vegyületek csökkentik az anyag éghetőségét, azonban összefüggésbe hozták őket rákkal, pajzsmirigybetegséggel és idegrendszeri zavarokkal. Egy amerikai kutató, Heather Stapleton elvégezte a minták tesztelését. Hamar igazolódott gyanúja: a legújabb PFAS-mentes védőruházatokban is jelen voltak bromozott égésgátlók, ráadásul főként a nedvességzáró rétegben magas koncentrációban.
A vizsgált anyagok közül kiemelkedett a decabromodifenil-etan (DBDPE), mely korábban már Kínában okozott egészségügyi problémákat vegyigyári dolgozók körében: pajzsmirigyműködési zavarokat mutattak ki azoknál, akik ki voltak téve ennek a szernek. Különösen aggasztó, hogy a DBDPE hasonló szerkezetű és káros hatású lehet, mint az időközben betiltott decaBDE, amely világszerte visszaszorult.
Mit rejt a ruha belseje?
A vizsgálat során 12 védőruházati szettet elemeztek, melyek 2013 és 2024 között készültek, köztük olyan darabokat is, melyeket már PFAS-mentesnek hirdettek. Az eredmények szerint a régebbi ruhák minden rétegében jelen volt a PFAS, míg a 2024-es, új modellekben csak minimális mennyiséget találtak, vélhetően másodlagos környezeti szennyeződésből adódóan.
Minden vizsgált ruházat tartalmazott bromozott égésgátlókat. Ennek következtében a PFAS-mentesnek hirdetett újabb ruházatokban magasabb volt a bromozott égésgátlók kimutatható koncentrációja, mint a régebbiekben. Ez nyilvánvalóvá teszi: a gyártók a PFAS vegyületek helyett bromozott égésgátlókat használnak a biztonsági előírások teljesítése érdekében.
A 2013–2020 között készült felszereléseknél a külső rétegben volt a legtöbb bromozott égésgátló, amelyek valószínűleg a füsttel, korommal való érintkezés során rakódnak le. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa: a belső rétegekben is felfedezték az anyagot, ami arra utal, hogy a gyártók már évek óta használnak bromozott égésgátló vegyszereket – még mielőtt elkezdték volna kivezetni a PFAS-t.
Kényszerű kompromisszumok és lehetséges megoldások
Egyetlen tűzoltóruha ára elérheti az egymillió forintot, és gyakran hosszú éveken át használják őket. A felszerelés lecserélése tehát nem egyszerű döntés, komoly anyagi és egészségügyi megfontolásokat igényel. Ezért egyre égetőbb igény mutatkozik átlátható tájékoztatás iránt a gyártók részéről, hogy milyen vegyszereket használnak a felszerelések kezelésekor.
Jó hír, hogy már léteznek olyan gyártók, amelyek mind a PFAS-t, mind a bromozott égésgátlókat elkerülik. A tűzoltók azonban nem engedhetik meg maguknak, hogy védőfelszerelésük bármilyen módon veszélyt hordozzon. A biztonságos munkavégzéshez elengedhetetlen, hogy ne csak a lángok jelentette veszéllyel, hanem vegyi kázokkal se kelljen szembenézniük.
