A szoláriumok rejtett veszélyei: melanóma minden bőrfelületen
Amerikai kutatók több ezer egészségügyi feljegyzést vizsgáltak át annak feltárására, milyen arányban alakul ki melanóma azoknál, akik valaha szoláriumoztak, illetve azoknál, akik soha nem szoláriumoztak. Emellett 182 bőrbiopsziát elemeztek részletes génszekvenálással, hogy feltérképezzék a DNS-mintázatokat. Az eredmények döbbenetesek: a szoláriumozók bőrsejtjeiben majdnem kétszer annyi DNS-mutáció fordult elő, mint azokéban, akik sosem használtak szoláriumot. Ezek a mutációk nemcsak a napnak gyakran kitett testrészeken jelentek meg, hanem például a deréktájon vagy a fenéken is, vagyis olyan területeken, amelyeket a természetes napfény szinte sosem ér.
DNS-mutációk: a rákos folyamat gyújtópontjai
A melanóma a bőrrák legsúlyosabb formája, és évente körülbelül 11 000 ember halálát okozza az Egyesült Államokban, Magyarországon is egyre nő a betegek száma. Sokan mégis alábecsülik a szolárium veszélyét, részben a barnítóipar kitartó marketingje miatt, amely gyakran azt kommunikálja: szoláriumozni valójában nem veszélyesebb, mint a napozás. A részletek ismeretében azonban más fényt kap a történet. Az új kutatás igazolta, hogy már egészséges bőrben is, akár olyan területeken, ahol nem látható anyajegy, megjelennek a melanóma kialakulására hajlamosító, korai DNS-mutációk. Ennek következtében már fiatal korban is elindulhatnak a rákos folyamatok.
Fiatal nők veszélyben: a klinikai tapasztalatok
A Northwestern Egyetem melanóma programját vezető Dr. Pedram Gerami húsz éve kezel melanómás betegeket, és azt tapasztalta, hogy az 50 év alatti nőknél feltűnően gyakori a szoláriumhasználat előfordulása a kórtörténetben. A tanulmány epidemiológiai részében közel 3000 szoláriumhasználó és ugyanennyi, azonos korú, de soha nem szoláriumozó személy adatait elemezték. A szoláriumhasználók 5,1%-ánál diagnosztizáltak melanómát, míg a kontrollcsoportban 2,1%-ánál. Az életkor, nem, leégési előzmények, valamint a családi kórtörténet figyelembevételével is 2,85-szörös volt a kockázat a szoláriumozók körében. Úgy tűnik, hogy a szolárium különösen azokon a testtájakon okoz melanómát, amelyeket a napfény szinte sosem ér, ami jól mutatja, mennyire eltér ez a károsodási mechanizmus a természetes napozás okozta károsodástól.
Egy túlélő története: a barnulás ára
A kutatók olyan páciensek hozzájárulásával dolgozhattak, akik vállalták a bőrbiopsziát, köztük Heidi Tarr, egy 49 éves nő a Chicago környékéről. Heidi tizenévesen, főleg a kortársak és sztárok példája miatt hetente többször is szoláriumozott, mert akkoriban az számított a szépség csúcsának. Harmincas éveiben, amikor már anya volt, egy gyanús anyajegyet vett észre a hátán. Az orvos melanómát állapított meg, ezért sürgős műtétre és rengeteg utólagos ellenőrzésre volt szükség, nem is beszélve a további biopsziákról, amikor újabb anyajegyek jelentek meg. Tarr szerint a fizikai fájdalom eltörpült a folyamatos lelki stressz mellett; mindig attól rettent, mikor közlik vele, hogy újra rákkal kell szembenéznie. Végül részt vett a kutatásban, abban a reményben, hogy ezzel másokat is megóvhat.
Megtévesztették a fiatalokat?
A génszekvenálás eredményei és a klinikai tapasztalatok alapján Dr. Gerami kijelentette, hogy a szoláriumokat legalább kiskorúak számára be kell tiltani. Véleménye szerint a páciensek többsége még fiatalon kezdte a szoláriumozást, amikor még nem tudta, mire vállalkozik, és később sokan becsapva érzik magukat. Szerinte minimum olyan szintű figyelmeztetéseket kellene alkalmazni, mint a dohánytermékeken – nem véletlen, hogy a WHO a szoláriumokat a cigarettához és az azbeszthez hasonló szintű, első osztályú rákkeltőnek sorolja. Gerami azt javasolja, hogy aki korábban rendszeresen szoláriumozott, jelentkezzen teljes testfelszíni bőrvizsgálatra bőrgyógyásznál, és beszélje meg az orvosával a rendszeres ellenőrzések szükségességét. Az új kutatás végleg pontot tehet a szoláriumipar bagatellizáló érvei végére.
