Az Atlanti-óceán hidegfoltjának titka: kulcs a klímaváltozáshoz

A hűvös folt és a gyengülő óceáni áramlás összefüggése

Az AMOC, vagyis az Atlanti meridionális felboruló áramlás kulcsfontosságú a Föld klímájának szabályozásában, hiszen meleg, sós felszíni vizeket szállít északra, majd hidegebb vizet juttat vissza a trópusok irányába a tenger mélyén. Amikor ez a gigászi vízi szállítószalag lassul, kevesebb hő és só jut el az Atlanti-óceán északi részébe, ami a grönlandi hidegfolt kialakulásához és az észak-atlanti vizek sótartalmának csökkenéséhez vezet.

Egy évszázad klímarekordjai szolgálnak bizonyítékul

Az események láncolata itt még nem ért véget: a kutatók évszázados hőmérsékleti és sótartalom-adatsorokat vizsgáltak, mivel konkrét AMOC-mérések mindössze az utóbbi húsz évből állnak rendelkezésre. Ezek elemzése és közel száz klímamodell szimulációja alapján kizárólag azok a modellek képesek visszaadni a valóságos hidegfoltot, amelyek feltételezik az AMOC tartós gyengülését; az erősödést feltételező modellek rendre kudarcot vallanak. A kutatók szerint a hőmérséklet- és sótartalom-csökkenés erős bizonyíték a lelassuló áramlás mellett.

Ijesztő hatások – Európa, Amerika és az élővilág is érintett

A grönlandi hidegfolt már most is jelentősen befolyásolja az európai időjárást és csapadékmennyiséget, sőt, még a futóáramlás (jet stream) viselkedését is, amely meghatározza az észak-amerikai és európai viharokat, illetve a hőmérsékleti szélsőségeket. A tengeri ökoszisztémák is megszenvedik a változásokat: a só- és hőingadozások döntően alakíthatják a fajösszetételt.

Klímamodellek között dúló viták

A klímakutatók eddig is vitáztak arról, hogy az anomália oka inkább az óceáni áramlatokhoz, vagy inkább a légszennyezésből származó aeroszolokhoz köthető-e. Több új modell azt feltételezte, hogy az aeroszol-kibocsátás csökkenésével az AMOC erősödni fog, de ezek egyike sem tudta megmagyarázni a valós hidegfoltot – csak a gyengülést mutató modellek sikeresek. Ez alapján a jelenlegi modellek jelentős része túlérzékeny az aeroszol-hatásokra, ezért pontatlan az adott térségben.

A múlt tanulságai: mit hozhat a jövő?

A kutatás legfontosabb eredménye, hogy a hőmérsékleti és sótartalom-adatok segítségével már a közvetlen műszerek előtti időszak folyamatait is megérthetjük. Ezek azt mutatják, hogy az AMOC több mint száz éve gyengül, és amennyiben az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, a tendencia folytatódni fog. A grönlandi hidegfoltnak tehát egyre nagyobb klímaszabályozó hatása lehet. Az így megszerzett tudás segíthet a várható időjárás és klímaingadozások jobb előrejelzésében – különösen Európa számára, amely erősen függ az AMOC változásaitól.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján