Hosszú évek sikere forog kockán
Az 1991 óta fennálló kötelező újszülöttkori oltási programnak köszönhetően drasztikusan, 99 százalékkal csökkent a hepatitis B fertőzések száma az Egyesült Államokban. Az új javaslat szerint viszont az első oltást leghamarabb két hónapos korban adhatják majd be, amennyiben az anyánál nem mutattak ki fertőzést. Ezenfelül a további két oltás beadásának időzítését a gyermek védettségét mérő vérvizsgálatok alapján állapítanák meg.
Yvonne Maldonado, a Stanfordi Egyetem gyermekgyógyász professzora szerint ez a döntés visszafordíthatja a járványügyi eredményeket. Szakmai tapasztalata során találkozott olyan gyermekekkel, akik hepatitis B miatt, májelégtelenség következtében veszítették életüket – szerinte nehéz elképzelni nagyobb tragédiát. Ennek komoly egészségügyi hatásai lehetnek.
Hozzászólások és szakmai aggályok
A tanácskozáson részt vevő szakértők egy része szerint a hepatitis B születéskor adott injekciója nélkül a két hónapig terjedő időszakban a csecsemő védtelen marad egy súlyos, védőoltással megelőzhető betegség ellen. Ezenfelül egy új tanulmány szerint évente akár 1 437-rel több hepatitis B-fertőzött gyermek és 304 májrákos eset, illetve 482 hepatitis B-hez köthető haláleset is előfordulhat, ha az első oltás beadását két hónapos korra tolják.
Ráadásul a hepatitis B gyakran tünetmentes, így az anyai negatív szűrés sem nyújt mindig garanciát – a fertőzés rejtve is jelen lehet. Az Egyesült Államokban a várandósok 84–88 százalékát szűrik, azonban sokan lehetnek, akik nem tudnak fertőzöttségükről. Maldonado szerint családtagok, bölcsődei dolgozók is hordozók lehetnek, akik nem feltétlenül estek át szűrésen.
A döntés társadalmi hatása
Noha a mostani döntés szerint az ACIP a szülő–gyermek–orvos közös döntésén alapuló oltási gyakorlatot támogatja, egyes szakértők szerint ez gyengíti az ellátáshoz való hozzáférést. Jelenleg mind a magán-, mind az állami egészségbiztosítás, valamint a Gyermekek Oltási Programja (VFC) is támogatja az ACIP által ajánlott oltásokat. Emiatt, ha egy ajánlás súlya csökken, a várandós nők ritkábban kaphatnak tájékoztatást az oltás fontosságáról, és az újszülöttkori hepatitis B-ellátás kikerülhet a látókörből.
Rochelle Walensky, a CDC volt igazgatója szerint ilyen körülmények között a kismamák akár teljesen ki is maradhatnak az oltási programból – különösen azért, mert a jelenlegi rendszer biztosítja a legkönnyebb, legbiztonságosabb védelmet az összes amerikai újszülött számára.
Előítéletek és betegségterjedés
A hepatitis B egy rendkívül fertőző májbetegség, amely szexuális úton, vérrel vagy testnedvvel is terjedhet – így már születés során vagy szoros fizikai kontaktus útján is megfertőződhet a gyermek. Noha gyakran stigmatizálják a betegséget, valójában nagyon sokféleképpen elkapható. 1990 és 2019 között a megelőző rendszerrel sikerült jelentősen visszaszorítani az újszülöttkori megbetegedéseket.
A legegyszerűbb, legbiztonságosabb, leghatékonyabb módja a későbbi májrák és életveszélyes szövődmények megelőzésének, ha a csecsemők háromrészes, életkorhoz kötött hepatitis B-oltásban részesülnek – az elsőt már rögtön megszületésük után.
Ezenfelül a döntés sikere nagyban múlik majd azon, hogy sikerül-e minden terhes nőt megfelelően megszűrni. Ha a szűrés nem teljes körű vagy pontatlan, akár egyetlen elmulasztott fertőzöttség is súlyos következményekkel járhat.
