A szabadgyökök rémtörténete: tényleg akkora a veszély?

A szabadgyökök rémtörténete: tényleg akkora a veszély?
A szabadgyökök rossz hírnévnek örvendenek, hiszen gyakran összefüggésbe hozzák a rákkal, az öregedéssel és olyan degeneratív betegségek kialakulásával, mint az Alzheimer-kór. Mindazonáltal a szervezet folyamatosan termeli ezeket a rendkívül reaktív molekulákat, hiszen számos életfenntartó folyamat – például a légzés, a sejtek közötti kommunikáció és a betegségekkel szembeni védekezés – elképzelhetetlen lenne nélkülük.

Mitől veszélyesek a szabadgyökök?

Magas koncentrációban a szabadgyökök – főként a reaktív oxigénfajták (ROS) – kétségtelenül veszélyt jelentenek. Ezek egyetlen párosítatlan elektronnal rendelkeznek, amely mindenáron párt keres magának, ezért agresszívan elektronokat szakítanak ki más molekulákból: például sejthártyákból vagy fehérjékből. Ez az elektronrablás láncreakciókat indít be, deformálja vagy működésképtelenné teszi az adott molekulát, s folytatódik mindaddig, amíg meg nem állítják.

Mindeközben ez a pusztító erő a szervezet hasznára is válhat. Az immunrendszer célzottan alkalmaz szabadgyököket a kórokozók elpusztítására, egyes enzimek pedig éppen ezért képesek nehéz kémiai reakciókat végrehajtani. Ilyen szabadgyök az úgynevezett nitrogén-monoxid, amely a sejtek közötti kommunikációban vállal szerepet.

A sejtek motorja: mitokondriumok és a gyökök

A szervezet szabadgyökjeinek túlnyomó többsége – körülbelül 90 százalék – a mitokondriumokban keletkezik; ezek felelnek a sejtlégzés folyamatáért, vagyis a glükóz és az oxigén lebontásáért. Ez alatt azt kell érteni, hogy az elektrontranszport-lánc különböző fehérjéin keresztülhaladva néhány elektron kiszabadulhat, és reaktív oxigénszabadgyököket hoz létre, például szuperoxidot. Ez további reakcióba léphet, és hidrogén-peroxidot képez, ami vas jelenlétében még veszélyesebb hidroxilgyökké alakulhat.

Ezek azonban a sejtek mindennapi működésének részei – a szabadgyökök csak akkor okoznak problémát, ha túl sok termelődik belőlük.

A szervezet védekezése és az oxidatív stressz

A test számos védelmi mechanizmussal igyekszik ellensúlyozni a káros hatásokat. Az antioxidánsok – mint például a C- és E-vitamin – a táplálkozás révén természetes módon segítenek a szabadgyökök semlegesítésében. Emellett antioxidáns enzimek és a glutationrendszer – amelynek kulcseleme a kéntartalmú glutation – is szerepet játszik ebben.

Mindeközben bizonyos környezeti tényezők, például az UV-sugárzás vagy a túlzott alkoholfogyasztás, megnövelhetik a szabadgyökök számát, torzítva a test természetes védekező rendszerét. Ha a gyökök szintje meghaladja az egyéni tűréshatárt, az tartós szövetkárosodáshoz és hosszú távon daganatos betegségekhez vezethet.


Kell is a gyök: egészséges egyensúly

Mindazonáltal egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a kontrollált mennyiségű szabadgyök valójában jótékony, sőt, nélkülözhetetlen. Ez a hormézis nevű jelenség: kis mennyiségben a szabadgyökökhöz való alkalmazkodás erősíti a szervezet általános ellenálló képességét. Például sportolás során a szabadgyök-termelődés beindít számos védőmechanizmust – ha valaki ilyenkor erős antioxidánst szed, bizonyíthatóan elmaradnak ezek a pozitív hatások: nem nő az inzulinérzékenység, nem javul a vérnyomás, és a teljesítmény sem fejlődik megfelelően.

A szabadgyökök tehát nem feltétlenül ellenségeink – a kulcs az arányokban, illetve a szervezet egyensúlyának fenntartásában rejlik. Ha csak károsak lennének, az evolúció már régen száműzte volna őket!

2025, adminboss, www.livescience.com alapján

Legfrissebb posztok

Top
hétfő 16:50

Egyetemet végzett milliárdosok – ki mit végzett?

A közvéleményben gyakran keringenek olyan történetek, amelyek a felsőoktatásból kimaradó vállalkozókról szólnak...

MA 20:34

A leépítések országában: 31 év után újrakezdés 60 évesen

💼 Washington államban Mike Kostersitz 31 évet töltött a Microsoftnál, majd egy hirtelen, egynapos leépítés során – 120 másik munkatárssal együtt – elveszítette állását...

MA 20:02

Az ősember is csókolózott? Kiderült a csók meglepő eredete

💋 Köztudott, hogy a csók az emberi kapcsolatok szerves része, de vajon mennyire ősiek ezek a romantikus vagy éppen baráti gesztusok?..

MA 19:34

A pár szál is tönkreteszi a szíved

💔 Már napi néhány elszívott cigaretta is jelentősen megnöveli a szívbetegségek és a korai halál esélyét...

MA 19:20

Az agyolvasó eszközök a magánélet végét jelentik?

👀 Nancy Smith 2008-ban egy autóbaleset után deréktól lefelé megbénult, ezzel együtt sok mindenről le kellett mondania – például a zongorázás öröméről...

MA 19:02

Az éghajlati forduló után: merre tart a világ tíz év múltán?

Tíz év telt el azóta, hogy a világ országai elfogadták a párizsi klímaegyezményt, amely ambiciózus célt tűzött ki: megakadályozni, hogy a globális átlaghőmérséklet 2 Celsius-foknál nagyobb mértékben emelkedjen az iparosodás előtti szinthez képest, és lehetőség szerint 1,5 fok alatt tartani azt...

MA 18:50

Az év választási botránya: eltűnt a titkos kulcs, ugrottak az eredmények

Egy vezető biztonsági szervezet kénytelen volt érvényteleníteni az éves vezetőségi választás eredményeit, miután egy hivatalos személy elveszítette azt a titkos kulcsot, amely elengedhetetlen lett volna a szavazatok visszafejtéséhez...

MA 18:34

Az enzimek titka: így zajlik valójában a hidrogéntermelés

A hidrogenáz enzimek kulcsszereplők a hidrogéngáz (H2) bontásában és előállításában, így különös érdeklődésre tartanak számot a fenntartható energiaforrásokat kutató tudósok körében...

MA 18:17

Az X leleplezi, honnan valók a felhasználói

🔍 Az X egy új, „Erről a fiókról” nevű funkciót vezet be, amely részletesebb információkat jelenít meg a felhasználói profilokon...

MA 17:50

Az új Bose QC Ultra fejhallgató tényleg mindent visz, vagy csak hype?

A Bose második generációs QC Ultra fejhallgatója végre megjelent, és azonnal felmerül a kérdés: vajon méltó kihívója lehet az abszolút kedvenceknek, mint a Sony XM6 vagy az Apple AirPods Max?..

MA 17:34

A csendben fortyogó vulkánok rejtélye végre megfejtve

🔥 A vulkánok viselkedésének régóta fennálló rejtélyére találtak választ kutatók: a feltörő magma nemcsak a légnyomás csökkenésekor képez gázbuborékokat, hanem pusztán a belső nyíró- és keverőerők hatására is...

MA 17:02

Az áttörés kulcsa: egyetlen atom indíthatja el a kvantuminternetet

A kvantuminternet megvalósítása évek óta foglalkoztatja a kutatókat, most viszont egy új felfedezés még közelebb viheti ezt a forradalmi technológiát...

MA 16:34

Az amerikai légiközlekedésben kitört a totális káosz

Az amerikai Közlekedési Minisztérium országos kampányt indított, hogy visszaszorítsa a repülőtereken és járatokon kirobbanó utasbalhékat...

MA 16:18

Az MI és Taylor Swift uralja a világot: a paraszociális kapcsolatok éve

👑 Első pillantásra úgy tűnhetett, hogy a közösségi média és az MI csevegőbotok csak új szintre emelték a rajongást, de a Cambridge Dictionary szerint mindez már saját szót is kapott: a „parasocial” lett 2025 szava...

MA 15:50

Az űrbéka, a rovarapokalipszis és a CDC totális káosza

Érdemes áttekinteni, milyen váratlan és olykor ijesztő fejlemények születtek a tudomány világában az elmúlt héten...

MA 15:33

Az esőerdők a vártnál ellenállóbbak a klímaváltozással szemben

🌳 Egzotikus tealevél-kísérletekkel vizsgálták, hogyan viselik a trópusi esőerdők a klímaváltozás hatásait...

MA 15:19

A rovarvilág összeomlik – veszélyben az élelmiszerünk?

Képzeld el, hogy nyáron autózol az országúton lehúzott ablakokkal, a szél fújja a hajad, és az élvezetes pillanatokat csak néha-néha zavarja meg egy-egy bogárnyom a szélvédőn...

MA 15:03

Az ünnepi MI-láz: idén ezek a legmenőbb kütyük

🎁 Az idei karácsony nemcsak az ajándékozásról, hanem a legújabb MI-eszközök versenyéről is szól...

MA 14:48

A perzsa metropolisz az ökológiai összeomlás szélén: Teherán fuldoklik

Teherán súlyos ökológiai válsággal néz szembe: a vízhiány és a környezeti károk már elviselhetetlenné váltak az ország szívében...