Titkos kémiai nyomok a múltból
A Föld egykori biológiájának feltérképezése mindig is kihívást jelentett: a korai élőlények által hátrahagyott molekulák zöme az évmilliárdok során tönkrement vagy teljesen eltűnt. A Carnegie Tudományos Intézet vezetésével egy nemzetközi csapat azonban újszerű megközelítéssel dolgozott. Nagyfelbontású kémiai módszerekkel, valamint a mesterséges intelligencia segítségével sikerült azonosítani azokat a finom molekuláris mintázatokat, amelyeket egykor élő organizmusok hagytak maguk után.
A kutatás során több mint 400 mintát vizsgáltak meg, köztük modern növényeket, állatokat, évmilliárd éves fosszíliákat és meteoritokat. A mesterséges intelligencia képes volt több mint 90 százalékos pontossággal megkülönböztetni a biológiai és nem biológiai eredetű anyagokat, sőt, 2,5 milliárd éves kőzetekben a fotoszintézis nyomait is felismerte.
A kanadai moszatfosszíliák szerepe
A Michigan State University kutatója, Katie Maloney kivételes állapotban fennmaradt ősi tengeri algafosszíliákat (makroszkopikus moszatokat) bocsátott a kutatás rendelkezésére a kanadai Yukon területén gyűjtött minták formájában. Ezek az egymilliárd évnél is idősebb leletek az elsők közé tartoznak, amelyek makroszkopikus, összetettebb életre utalnak abban az időszakban, amikor az élővilág nagy része még csak mikroszkóppal volt tanulmányozható. Ezek a példafosszíliák nélkülözhetetlenek voltak az új módszer hitelesítésében és az ősi ökoszisztémák pontosabb megértésében.
Minden más megvilágításba kerül
A részletek fényében minden más megvilágításba kerül: az új eljárás lényege, hogy akkor is képes felismerni az élet egykori jelenlétét, ha az eredeti biomolekulák már eltűntek. Az ősi kőzetrétegekben megmaradt molekulatöredékek elrendeződése ugyanis még hosszú idő múltán is árulkodó. Eddig csak 1,7 milliárd évnél fiatalabb kőzetekben tudtunk megbízható molekuláris jeleket kimutatni, most azonban megduplázódott az időszak, amelyről képet kaphatunk.
Mesterséges intelligencia: új távlatok a kutatásban
Ez a módszer nemcsak a Föld múltjának feltárását forradalmasítja, hanem a jövőbeli Mars- vagy más bolygókról származó minták elemzéséhez is használható. Például az MI ugyanezeket a kémiai jeleket elemezve megmondhatja, hogy volt-e valaha élet egy idegen égitesten. A későbbiekben ez a technológia kulcsfontosságú lehet a földönkívüli élet keresésében.
A tudomány ezentúl sokszor olyan életnyomokat is képes lesz kimutatni, amelyek eddig teljesen láthatatlanok voltak. A Föld és talán más bolygók története is új fejezettel bővülhet.
