A kiszervezés korszaka a NASA-nál?
A misszió jelentősége nem kizárólag a tudományos eredményekben rejlik. A projekt ugyanis zászlóvivője annak az új szemléletnek, amelyet Jared Isaacman, milliárdos technológiai vállalkozó és magánűrhajós szeretne meghonosítani a NASA-nál. Elképzelése szerint a friss kutatási projektek egyre nagyobb szeletét bíznák külsős – akár kereskedelmi, akár akadémiai – csapatokra. Ennek lényege, hogy egy gondosan összeállított, de nem kizárólag NASA-s szakembergárda akár 36 milliárd forintból is képes lehet egy komplett, két szondás Mars-missziót sikerre vinni.
Másként fogalmazva: a hagyományos, költséges és gyakran elhúzódó NASA-projekteket ésszerű, kisebb léptékű, akár néhány veszteséget is magukban foglaló külsős missziók válthatják fel. Nem kizárt, hogy a sikeres kiszervezés új aranykort hozhat a bolygókutatásban.
Kockázatos kezdetek és a SIMPLEx program
A mostani ESCAPADE-misszió azonban nagyot kockáztat. Az elmúlt évek hasonló programjai, például a SIMPLEx-missziói sorra kudarcot vallottak – az utolsó például néhány perccel az indítás után megszakadt a kapcsolat. Egy új, holdi tehermissziókra épülő CLPS-program pedig öt kísérletből mindössze egy esetben hozott teljes sikert.
A Planetary Society igazgatója, Jack Kiraly, szerint nem szabad a tudományban minden kockáztatott forintot egymás mellé számolni, hiszen tíz 36 milliárd forintos kísérlet sem vált ki automatikusan egyetlen, 360 milliárd forintos nagyprojektet. Ám a trend mégis az: Isaacman abban bízik, hogy az olcsó külsős kísérletek idővel túlmutatnak a hagyományos NASA-s megközelítésen.
A következő lépések: Főpróba a jövőnek
A mostani misszió megvalósításában a Rocket Lab vállalat játszott kulcsszerepet. A cég építette a két űrszondát, vezényelte az indítást, és ők üzemeltetik majd az eszközöket az első hetekben. A cél, hogy a szondák eljussanak a Földtől körülbelül 1,6 millió kilométerre (ez több mint négyszerese a Hold távolságának), ahol egy évig várakoznak, amíg kedvezőbb lesz a Mars és a Föld helyzete egymáshoz képest.
Miután az ESCAPADE belépett ebbe a gravitációs „csendzónába”, a Kaliforniai Egyetem, Berkeley kutatói tesztelik a fedélzeti műszereket, hogy minden zökkenőmentesen működjön majd a Mars felé vezető úton.
Mi jön ezután?
A következő évben várhatóan legalább négy CLPS-holdmisszió indul, amelyek, ha sikerrel járnak, végre megfordíthatják ezt a negatív mérleget. Egy év múlva az ESCAPADE-szondái kilenc hónapos útra indulnak a Mars felé, és addig talán az is eldől, ki vezeti a NASA-t a jövőben.
A fentiek tükrében úgy tűnik, az űrkutatás új út előtt áll: a gyorsaság, a kis költség és a vállalkozói szellem együtt új korszakot nyithat a NASA történetében.
