Űralapú MI: lökést ad a technológiának
Az űrben nemcsak a folyamatos napenergia jelent előnyt, hanem a számítási feladatokhoz szükséges hűtést is egyszerűbb lehet megoldani a vákuumban. Ráadásul míg a Földön a szabályozások lassítják az energiaparkok és adatközpontok építését, az űrben ettől sem kell tartani. Jeff Bezos szerint két évtizeden belül olcsóbb lehet az űrben üzemeltetni a szervereket, és ezzel a Föld élhetőbbé tehető.
Nagy nevek, nagy tervek
A Google is belevág: két műholdas prototípust akar pályára állítani 2027 elején, hogy letesztelje az MI-célú hardverét. Az Nvidia a Starclouddal működik együtt hasonló célból. Elon Musk sem akar lemaradni: újfajta Starlink-műholdakat képzel el, amelyek napelemekkel és szupergyors lézerekkel hozzák létre az űrbeli adatközpontokat. Musk szerint legkorábban 2028–2029-re készülhetnek el olyan MI-műholdak, amelyek évente 100 gigawattnyi napenergiát termelnek, vagy akár 100 000 gigawattnyit, ha a Holdon épülne gyártóbázis. Szerinte az MI fejlődése eljut oda, hogy a Nap energiájának nagy részét számításra fordítjuk majd.
