
Madárinfluenza: a járvány új hulláma
A háziszárnyasokat sújtó fertőzés leginkább az Egyesült Államokban tombol, ahol több száz farmot érintett, és több millió állat pusztult el miatta. Kanada sem maradt érintetlen: 2022-ben önmagában több mint 25 ezer északi szulát és ezernyi murét, valamint récefajt veszített el az ország a HPAI miatt. Bár az emberek közötti tartós terjedését egyelőre nem igazolták, már előfordultak elszigetelt humán fertőzések is – többen szerencsére felépültek.
Az A(H5Nx) alatt több vírustípus értendő, amelyek közös H5 felszíni fehérjét, ám eltérő N fehérjét tartalmaznak – jelenleg a H5N1 és a H5N5 veszélyezteti leginkább Észak-Amerikát.
Rejtőzködő fajok, nagy veszteségek
Vadmadarak és emlősök tömeges pusztulása, szokatlan elhullási arányok jelzik a helyzet súlyosságát. Kanadában kormányzati, tudományos és civil összefogásban kezdődött meg a veszélyeztetett fajok felmérése. A munkában természetvédelmi hivatalok, kutatóintézetek és egyetemi laborok vesznek részt: élő és elhullott állatok vizsgálata folyamatosan történik, az adatokat pedig a Canadian Wildlife Health Cooperative (CWHC) teszi közzé bárki számára.
A felmérések kimutatták, hogy a tíz kanadai tartományban már négy, országosan veszélyeztetettnek nyilvánított madárfajnál is kimutatható a vírus. A megbetegedett fajok között ökológiai szempontból nagy különbségek vannak: a vándorsólyom, az északi szula és a búbosvöcsök mind áldozatul estek – s valószínű, hogy a nehezebben megfigyelhető, magányosabb fajok közül többen nincsenek is regisztrálva.
A közösségi részvétel ereje
Fontos, hogy az újonnan felbukkanó betegségek az élővilág megőrzéséért végzett munkában már mindennapossá váltak. Egy friss tanulmány szerint a H5N1-fertőzött madárfajok 16, míg az emlősfajok 27 százalékát a Természetvédelmi Világszövetség már eleve veszélyeztetettként tartja számon. Az élőhelyvesztés, a szennyezés és az éghajlatváltozás mellett egy újabb fertőzés éppen az összeomlás szélére sodorhat fajokat.
A lakossági bejelentések óriási segítséget jelentenek a tudományos adatgyűjtésben: minden egyes elhullott vagy beteg állat észlelése építi az országos riasztási rendszert. Bárki jelezheti a CWHC felé megfigyeléseit, így a tudományos élet és az állampolgárok közösen védekezhetnek az új egészségügyi fenyegetések ellen.
Közös megoldások egyre sürgetőbben
A madárinfluenza példája megmutatja, milyen szorosan összetartozik az állatok, az emberek és az ökoszisztémák egészsége. Ezek a rendszerek együttes erőfeszítéseket, felelős befektetéseket és összefogást igényelnek a jövőben. A One Health szemlélet, amely szerint az emberi, állati és környezeti egészség szorosan összefonódik, különösen aktuális.
A fentiek tükrében a járvány kezelése és az élővilág megőrzése csak összefogással, közös felelősségvállalással és a lakosság aktív részvételével képzelhető el. Az országos hálózat számos tudós, kutató és természetvédő munkáját fogja össze, hogy védelmet nyújtson Észak-Amerika sérülékeny állatvilágának.
