Az egyik legfontosabb felfedezés kulisszatitkai
Watson 1928-ban született Chicagóban, és mindössze 25 évesen, 1953-ban ismerte meg a nevét a világ, amikor Francis Crickkel együtt megfejtette a DNS szerkezetét az angliai Cavendish Laboratóriumban. Eredményük nagyrészt Rosalind Franklin munkájára épült, akinek Londonban készült röntgendiffrakciós felvételei döntő bizonyítékot nyújtottak, mégis Franklin nevét háttérbe szorították: egyik ikonikus képét, a 51-es felvételt (Photo 51), Maurice Wilkins adta át Watsonéknak Franklin tudta nélkül. A Nobel-díjat 1962-ben Watson, Crick és Wilkins kapták; Franklin 1958-ban, mindössze 37 évesen meghalt, így őt már nem díjazhatták, ami máig vitákat gerjeszt a tudományos világban.
Karrier, botrányok, peremre szorulás
Watson 1955-ben csatlakozott a Harvard Egyetemhez, ahol nem volt népszerű: E. O. Wilson szerint Watson volt a legkellemetlenebb ember, akivel valaha találkozott, minden irányba megvetést sugárzott. 1968-tól vezette a Cold Spring Harbor Laboratoryt, ahol a rákkutatás élvonalába emelte az intézményt, majd az 1990-es években az Emberi Genom Projekt elindításában is kulcsszerepet játszott. 1992-ben génszabadalmi viták miatt kilépett az NIH-ből.
Pályája során sorozatosan tett sértő kijelentéseket, főként a feketék és a nők ellen. 2007-ben nyilvánosan azt állította, hogy a fekete emberek kevésbé intelligensek, mint a fehérek. Ezután elbocsátották, de továbbra is tett hasonló kijelentéseket, ami miatt a tudományos közösség végleg elfordult tőle. 2014-ben Nobel-éremét egy orosz milliárdosnak árverezték el, aki végül visszaadta neki.
