Kanada független űrprogramot indít
A kanadai kormány most először szán komoly összeget – 68,9 milliárd forintot – saját rakétafejlesztésre, hogy országuk önállóan is képes legyen műholdat pályára állítani. Ez a pénz három év alatt, már idén elkezd elfolyni a tervezett célokra, amelyeket a Nemzeti Védelmi Minisztérium felügyel. Kanada ezzel csatlakozik ahhoz a növekvő listához, ahol nemzeti érdek és üzleti lehetőség is a saját indítások képessége. Így már nemcsak Amerikára, Oroszországra vagy Kínára kell támaszkodni.
Külön figyelmet érdemel, hogy Kanadában már több startup – például a Maritime Launch Services, a Reaction Dynamics vagy a NordSpace – dolgozik kereskedelmi indítórakétákon, és a legnagyobb kanadai űripari cég, az MDA Space is több milliárd forinttal támogatja a fejlesztésüket.
Az európai űrindítási kudarcok háttere
Európa a növekvő geopolitikai feszültségek miatt növeli védelmi kiadásait és támogatja rakétafejlesztő startupjait, ám az igazi áttörés még várat magára. Hiába van pénz, a tapasztalat hiánya visszafogja az előrelépést: egyetlen új európai rakétagyártó sem végzett még sikeres pályára állítást. Külön említést érdemel a német Isar Aerospace, amely a legtöbb támogatást – kb. 217 milliárd forintot – gyűjtötte össze, többet, mint az amerikai Rocket Lab, Firefly vagy Astra együttesen. Bár első rakétájuk 30 másodperccel a start után felrobbant, újabb próbálkozás már jövőre várható.
Amerikai ICBM-teszt, rutinból
Az USA légiereje újabb Minuteman III ballisztikus rakétát tesztelt Kaliforniából, amely 6756 kilométert repült a Csendes-óceán fölött egy tesztpályára. Ez a rendszeres gyakorlat a megbízhatóságot és a gyors bevethetőséget ellenőrzi. A mostani próbarakéta Wyomingból érkezett, robbanófej helyett mérőműszerekkel szerelték fel, hogy minden adatot kiértékelhessenek a lövészosztály technikusai.
Kínai űrállomás: sikeres váltás, de egy legénység bajban
Október végén három űrhajós indult a Tiangong űrállomásra, meghosszabbítva a folyamatos működés rekordját. Ám gondok adódtak a visszatérő űrhajóval: valószínűleg mikrometeorit vagy űrtörmelék találta el a Shenzhou–20 kapszulát, ezért a landolást elhalasztották. Még nem dőlt el, alkalmas-e a jármű a hazarepülésre; ha nem, készenlétben áll egy tartalék űrhajó is a Góbi-sivatagban.
Vast magánűrállomása és a Falcon 9 közös küldetése
Vasárnap startolt el a Vast cég kísérleti űrállomásmodulja egy Falcon 9 fedélzetén Floridából. A vállalat most először próbálkozik önálló szerkezettel, amely már pályán van, sikeresen kibontotta napelemtábláját, és 4K videót rögzített a műveletről. A tervek szerint 2026-ban már az első legénységet is fogadó modul, a Haven–1 (Haven-1) kerülhet alacsony Föld körüli pályára. A mostani tesztmodul ugyan nem lakható, de több rendszerében is megegyezik a végleges változattal.
Sötétség Oroszország új űrkikötőjénél
Az elmúlt másfél évtized egyik legfontosabb orosz projektje a Vostochny űrközpont, amely saját földről indítaná az orosz rakétákat. Fejlesztése azonban korrupciótól és problémáktól hemzsegő kálvária: most éppen 227 millió forintnyi villanyszámla miatt kapcsolták le a világítást több épületről. Bár az indítóállások működnek, a kivitelező a csőd szélén áll, és már több milliárd forintnyi közpénznek is nyoma veszett.
Az Ariane 6 és az európai Sentinel–1D sikeres útja
A legújabb Ariane 6 rakéta ismét sikerrel juttatta pályára az európai Sentinel–1D földmegfigyelő műholdat Dél-Amerikából. Ez már a negyedik repülése, a Kopernikusz (Copernicus) program új tagja 693 km magasan kering a Föld körül, és a hét minden napján, minden órában készít radarfelvételeket – segítve az árvízfigyelést, a jégolvadás nyomon követését és a vízgazdálkodást.
Az Arianespace szeretné megduplázni az indítások számát 2026-ban: akár 8 repüléssel már közel lennének a maximális kapacitásukhoz.
India rakétával dönt rekordot
Az indiai ISRO történelmi csúcsot ért el, amikor a haditengerészetnek szánt, 4,4 tonnás GSAT–7R műholdat saját fejlesztésű LVM3 rakétával bocsátotta fel. Ez minden eddiginél nagyobb tömegű indiai űreszköz, amely jelentősen javítja az ország műholdas távközlését és tengerfelügyeletét. Bár idén a PSLV rakéta hibája miatt kevesebb indítás volt, a nagyobb GSLV és LVM3 eddig nem vallott kudarcot.
Közeleg a Blue Origin újabb nagy repülése
A Blue Origin New Glenn rakétája másodszor startolhat el, a céldátum november 9. A hét BE–4 hajtómű sikeres tesztelése után a rakéta készen áll, két NASA-műhold is együtt utazik majd vele a Mars felé. Külön figyelmet érdemel, hogy a vállalat már azt is tervezi: a rakéta első fokozatát visszahozzák a Földre, miután első alkalommal ez nem sikerült.
Kilövési menetrend: mi jön most?
November 8-án a Falcon 9 viszi a Starlink 10-51 küldetést Floridából, majd ugyanaznap egy Long March 11H is indul Kína partjairól. November 9-én pedig jön a várva várt New Glenn-indítás a Blue Origintől.
Ebből kifolyólag a világ számos pontján egyre inkább nemzetbiztonsági kérdés és üzleti lehetőség a saját űrindítás, legyen szó Kanadáról, Indiáról vagy Európáról. Az űrverseny sosem volt még ennyire nyitott – a sikersztorik mellett most bőven jut hely a kudarcoknak és a korrupciónak is.
