Vakcinák és immunterápia: új szintre lép a rákkezelés?
Egy, több mint 1000 beteg adatát feldolgozó kutatás során a Floridai Egyetem és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontjának szakemberei kimutatták: a COVID–19 oltás az immunterápiával kombinálva bizonyos betegeknél szinte duplájára növelte a túlélést. Különösen azoknál jelentkezett a legdrámaibb különbség, akiknél molekuláris szinten nem volt várható erős immunválasz. Érdemes kiemelni, hogy a vizsgálat nemcsak tüdődaganatos, hanem áttétes melanómás páciensek adatait is elemezte, így az eredmények nem egyetlen rákfajtára szorítkoznak.
mRNS-technológia: nem csak COVID elleni védekezés
A kutatások azt mutatják, hogy az mRNS-vakcinák hosszú távon forradalmasíthatják az onkológiai terápiát. A technológia évek óta foglalkoztatja az egyetemek kutatóit: az mRNS természetes szerepe a szervezetben a fehérjék előállításának irányítása. Korábbi laboratóriumi kísérletekben a szakértők arra jutottak, hogy ahhoz, hogy az immunrendszer erős támadást indítson a daganat ellen, nem kell feltétlenül a tumor egy konkrét fehérjéjét célozni – önmagában az immunrendszer aktivitásának fokozása is elegendő lehet a daganatgátló hatáshoz. Ezt az elméletet most valós betegadatok igazolják vissza.
Számokban a túlélési előny
A kutatás 180 olyan tüdőrákos beteg adatait vizsgálta, akik immunterápiás gyógyszerrel történő kezelésük 100 napos időszaka körül megkapták a COVID-oltást, valamint 704 olyan páciensét, akik ugyanilyen terápiát kaptak, de oltást nem vettek fel. Az oltott betegek átlagos túlélése 20,6 hónapról 37,3 hónapra nőtt. Melanómában 43 fő kapott oltást a kulcsidőszakban; náluk az átlagos túlélés 26,7 hónapról 30–40 hónapra emelkedett, a legutolsó adatgyűjtés időpontjában pedig több páciens még mindig életben volt – így a túlélési előny valószínűleg még nagyobb is lehet.
Érdemes kiemelni, hogy más típusú (nem mRNS-alapú) vakcinák – például az influenza- vagy a tüdőgyulladás elleni oltások – nem befolyásolták lényegesen a daganatos betegek élettartamát.
Laboreredmények: mi történik a szervezetben?
A kutatók egérkísérletekben is igazolták a megfigyelt hatást: az immunterápiás gyógyszerek és a COVID elleni mRNS-vakcina kombinációja olyan daganatokat is kezelhetővé tett, amelyeket korábban hatástalannak láttak. Duane A. Mitchell és Elias Sayour, a kutatás vezetői szerint az mRNS-vakcina afféle jelzőrakétaként működik: átrendezi az immunsejteket a tumortól a nyirokcsomók felé, ezzel indítva el a kívánt védelmi választ.
Ettől függetlenül a kutatók hangsúlyozták: a mostani eredmények egyelőre megfigyeléses, visszamenőleges vizsgálatokból származnak, ezért elengedhetetlen a hatásosság igazolására egy nagy, véletlen besorolásos klinikai vizsgálat a jövőben.
Az univerzális rákellenes oltás felé?
A vizsgálat új dimenziót nyithat a daganatos betegek kezelésében. Egy ilyen, általánosan hasznosítható, „polcról levehető” vakcina – amely képes az immunrendszert minden páciensben újra beindítani – alapjaiban változtathatja meg a rákterápia lehetőségeit. A klinikai tesztek előkészítése már folyamatban van az Egyesült Államok több államában, köztük Floridában, Kaliforniában és Minnesotában. A fejlesztés során az egyetemek együttműködnek a helyi kórházakkal és egészségügyi központokkal.
A fentiek tükrében a remények szerint hamarosan eljöhet az az időszak, amikor az mRNS-technológia minden rákbeteg számára plusz esélyt jelenthet – kórképtől és tumortípustól függetlenül.
