Hónapról hónapra nő a leépítettek száma
Fontos kiemelni, hogy 2025 első felében folyamatosak voltak a leépítések: csak áprilisban több mint 24 500 alkalmazottat bocsátottak el. Február hozta a legsúlyosabb veszteséget, míg júliusban meghaladta a 16 000 főt a kirúgottak száma. A leépítések a legnagyobb techcégeket sem kímélték, a kisebb startupok mellett a piac meghatározó óriásai is jelentős elbocsátásokat hajtottak végre.
Az MI térnyerése és az automatizáció – régi munkahelyek új veszélyben
Számos cég a mesterséges intelligencia és az automatizált rendszerek bevezetésére hivatkozik, amikor tömeges elbocsátásokat jelent be. A humánerőforrás- és bérszoftvereket fejlesztő Paycom például 1998 óta most először küldött el több száz munkatársat, miután az MI-megoldások leváltják a hagyományos adminisztratív feladatokat. Hasonló sorsra jutott a Just Eat, ahol a manuális ügyfélszolgálati munkakörök nagy részét automatizálták. A Fiverr, a ZipRecruiter, a GupShup és számos startup is „költséghatékonyság és MI-fejlesztés” címszóval hajt végre szerkezeti átalakításokat.
A legismertebb vállalatok is kemény döntéseket hoznak
2025-ben a Google számos leépítést hajtott végre, különösen a dizájn- és felhőrészlegekben, miközben az MI-fejlesztésekre összpontosít. Februártól októberig sorra zárták be a különböző részlegeket, és a dolgozóknak felajánlották, hogy házon belül keressenek új pozíciót – de a legtöbbjüktől végleg megváltak. Az Oracle és a Salesforce is több hullámban bocsátott el munkatársakat mindenféle kommentár nélkül, a Cisco pedig több száz dolgozótól vált meg kaliforniai irodáiban.
A Microsoft egész évben változtatta a leépítések ütemét: májusban több mint 6 000 főt érintett, majd júniusban továbbiakat, összességében 3%-uk veszítette el állását világszerte. Az Amazon az Alexa, Echo, Ring és Zoox részlegeiből bocsátott el alkalmazottakat, a leépítési hullám pedig folytatódott a Cheggenél, a Matchnél és a Googlenél is. Sokszor az MI bevezetése volt az elbocsátások közvetlen oka.
Kiemelt példák és következmények
A Smartsheet több mint 120 embert küldött el, miután vezetőváltás után priváttá tették a céget a 3 300 fős létszámból. A Rivian az elektromos autókra megítélt 2,7 millió forintos (7 500 USD) állami támogatás megszűnése miatt 1,5%-os leépítést jelentett be. A Yelp, a Canva, a General Fusion, a Playtika és a Kaltura leginkább költségcsökkentésre hivatkozva vált meg százaktól vagy ezrektől.
Az Atlassian az MI-fejlesztéseknek köszönhetően csökkenő támogatási igény miatt küldött el több száz alkalmazottat. Az Intel Oregonban dolgozóinak 20%-ától vált meg, hogy versenyképesebbek maradjanak, míg a Lenovo is csökkentette létszámát a piaci bizonytalanság miatt.
Változó startup-világ és globális trendek
Sok startup sem kerülte el a válságot: a Zeen, az Eigen Lab vagy a Beam jelentős részétől kénytelen volt megválni, gyakran épp az MI iránti befektetői elvárások miatt. A gigászok összeolvadásai sem zajlottak zökkenőmentesen – az Indeed és a Glassdoor egyesülése is leépítésekkel járt.
Fájdalmasan érintette a munkaerőt, hogy több sikeres játék- és közösségi platformnál, például a Playtikánál vagy a Wonderynél is jelentős leépítések történtek, miközben a cégek átállnak MI-alapú tartalomgyártásra vagy szolgáltatásokra. A Bumble és a Klue is leépítésre kényszerült, hogy a megspórolt összegeket fejlesztésekre fordíthassák.
Mi állhat a háttérben?
Fontos hangsúlyozni, hogy az MI előretörése és az automatizáció a leggyakoribb indok: ahol lehet, automatizálnak, és az emberi munka jelentős részét kiszervezik vagy megszüntetik. Emellett a piaci stagnálás, a befektetői bizonytalanság, valamint a folyamatosan emelkedő működési költségek is hozzájárulnak a megszorításokhoz.
Összefoglalva: a 2025-ös tech-leépítési hullám az innováció árnyoldalát is megmutatja. Miközben a cégek MI-fejlesztésekre és költséghatékonyságra törekednek, több tízezer szakember kerül ki a munkaerőpiacra – a következő évek pedig eldöntik, milyen új szakmák, lehetőségek vagy feleslegessé vált pozíciók születnek a digitalizáció korában.
