Az élet fejlődik, a gének a fizika törvényeit is bevetik

Az élet fejlődik, a gének a fizika törvényeit is bevetik
Egy pohár bor oldalán lecsorgó, apró cseppeket, a bor könnyét már 1855-ben leírták: ezek akkor keletkeznek, amikor a különböző felszíni feszültségű folyadékok – például alkohol és víz – találkoznak. Ez nemcsak a borospohárban figyelhető meg, hanem a fejlődő élőlények szerveződését is jelentősen befolyásolja. Az utóbbi években egyre több kutató ismeri fel, hogy a gének által vezérelt kémiai folyamatok önmagukban nem magyaráznak meg mindent – a növekedésben és az alakformálásban a mechanikai erők is főszerepet játszanak.

A bor könnye és az embriók formálása

Francia biológusok kimutatták, hogy az úgynevezett Marangoni-hatás – amely a borcseppek mozgásáért is felelős – döntő szerepet játszik abban a pillanatban, amikor egy sejthalmaz megnyúlik, és kialakul benne egy fej-farok tengely az embrionális fejlődés korai szakaszában. Ez a felismerés megingatja azt a hagyományos nézetet, miszerint az élőlények formája kizárólag a gének utasításai alapján, pusztán kémiai jelek hatására alakul ki.

Külön figyelmet érdemel, hogy a fejlődő szövetek alakját mechanikai erők – húzó és toló mozgások – is befolyásolják, amelyek a sejtek belső tulajdonságaira, sűrűségére és összetételére reagálnak. Mindez azt jelenti, hogy a gének és a fizika közösen formálják az élő rendszereket. Modern képalkotó eljárások lehetővé tették, hogy élőben, akár mozgás közben kövessük a sejtek viselkedését és a velük járó fizikai erőket.

Szemmel láthatóvá vált a fejlődés

A kutatók egér-gasztruloidokat vizsgálva – ezek olyan őssejtekből álló sejthalmazok, amelyek az embrió korai fejlődési stádiumát utánozzák – azt figyelték meg, hogy a sejtek a halmaz peremén felfelé áramlanak, majd középen lefelé, létrehozva egy keringést. Ezt az áramlást a Marangoni-effektushoz hasonló felszíni feszültségkülönbség okozza: a gének egy adott ponton fokozottan termeltetnek két fehérjét, amelyek ott csökkentik a sejtek közötti felszíni feszültséget. Ennek hatására a szövet ebből a régióból kifelé áramlik, majd a perem mentén vissza, végül a középpontban lefelé, ahogyan a bor könnycseppje is lemászik a pohár oldalán.

Mindazonáltal maga a mechanikai hatás kevés lenne a gének szabályozó szerepe nélkül – a kettő összjátéka hozza létre végül az élő szervezet meghatározó alakját.

Tollak, pikkelyek, szövetek

A mechanikai erők jelentőségét máshol is igazolták. A Rockefeller Egyetemen kutatók a madártollak szabályos mintázatának eredetét vizsgálták. Korábban úgy vélték, hogy a sejtek által kibocsátott, morfogén nevű molekulák indítják be a megfelelő helyen a géneket, hogy tollkezdemények nőjenek. Ám a kutatóknak nem sikerült genetikai jelet találni, ami elindítaná a folyamatot. Ehelyett rájöttek: a morfogének nem közvetlenül a sejtekhez szólnak, hanem nagyobb szövettömbökre hatnak, amelyek tulajdonságait – például rugalmasságát – befolyásolják. Ez előkészíti a terepet a mechanikai húzó és nyomó erők számára, amelyek végül meghatározzák a tollak elhelyezkedését.

Mindez arra utal, hogy az élőlények fejlődésének irányítása nem kizárólag a gének szintjén dől el, hanem a gének, sejtek és szövetek közötti, többszintű, szoros együttműködés eredménye.


Belső rugók: amikor a sejtek maguk is rugalmasak

A mechanikai erők még sejtszinten is működnek. Például a gyümölcslégy embriójában a sejtek nemcsak egyszerűen elmozdulnak egymás mellett, hanem fizikailag meg is nyúlnak. Különösen érdekes, hogy ez a nyúlás a gének által vezérelt fehérjetermeléshez – például az aktinfehérje előállításához – köthető. Az aktinszálak a sejtet mintegy belülről húzzák szét, hasonlóan, mint egy rugó. Ellenállnak a külső húzóerőnek, és meghatározzák, hogyan változik a sejt alakja az idő során.

Ezt kísérletileg is igazolták: amikor hatóanyagokkal megakadályozták, hogy aktin képződjön, a sejtek rugalmassága eltűnt, vagyis a sejtek elvesztették a megnyúlásukra jellemző viselkedést.

Fizika, gének és élet: együtt formálnak

Noha a biológia hagyományosan igyekezett mindent genetikai okokra visszavezetni, egyre világosabbá válik, hogy az élő szervezetek alakját már a szövetek szintjén, sőt, akár sejten belül is fizikai, mechanikai erők formálják. Külön figyelmet érdemel, hogy a legmeglepőbb biológiai mintázatok – madártollak, pikkelyek vagy akár egy embrió tengelye – nem jöhetnének létre pusztán a gének utasításai szerint: az anyag tulajdonságai, az áramlás, feszültség és rugalmasság szintén nélkülözhetetlenek.

Ugyanakkor a részfolyamatok szerepe, jelentősége és egymásra gyakorolt hatása továbbra is kutatást igényel. Egy azonban biztos: ahol mozgás van, ott a mechanikai erők is működnek – és ma már a tudomány is kezd számolni azzal, hogy az élet formálását a gének és a fizika együtt végzik.

2025, adminboss, www.quantamagazine.org alapján

Legfrissebb posztok

csütörtök 18:24

Penrose szám: A bizonyíték Isten létére?

Sir Roger Penrose brit matematikus és elméleti fizikus, aki a fekete lyukak szingularitásának és az általános relativitáselmélet új matematikai alapjainak feltárásáért kapott Nobel-díjat, az 1970-es években sokkoló, a tudományos világot megosztó tézist közölt...

MA 13:33

A kannabiszboltok megbetegítik a környéket

💉 A kutatók több mint hatmillió ember adatait elemezték, hogy feltárják, milyen hatással van a kannabiszboltok közelsége a lakosok egészségére...

MA 13:17

Az álmaink velünk nőnek: így alakulnak át az évek során

💫 Gyerekként az álmok világa egészen más, mint idős korban, egy hospice-ágyban...

MA 12:49

Az agy öntisztító rendszere észrevétlenül károsodhat sorozatos fejsérülések után

😷 Felmerül a kérdés, milyen hosszú távú hatásai lehetnek a sportolóknál ismételten elszenvedett fejsérüléseknek, különösen ökölvívók és MMA-harcosok esetében...

MA 12:17

A vérben lapul az öregedés elleni új csodafegyver?

💊 Új, vérben élő baktérium által termelt vegyületeket fedeztek fel, amelyek meglepően hatékonyak lehetnek a bőr öregedése ellen...

MA 12:04

A végső töréspont: meddig bírja az emberi kitartás?

💪 Mi történik, ha a test tartósan a végletekig terhelődik? Elit ultrafutók, kerékpárosok és triatlonisták segítségével a tudósok most választ kerestek erre, és sikerült felfedniük az emberi állóképesség láthatatlan plafonját...

MA 12:01

A Perseverance marsjáró már a Napot is kémleli

👌 A NASA új feladatot adott a Marson dolgozó Perseverance marsjárónak: a következő két hónapban naponta készít felvételt a Napról, hogy adatokat gyűjtsön a napfoltokról és más naptevékenységekről...

MA 11:50

Az IT-biztonság megöli a lelkesedést? Itt a kiégés ellenszere

A kiberbiztonsági szektorban dolgozni valódi kihívás – a szakma lüktető tempója és a folyamatos éberség nem ismer pihenőt...

MA 11:17

Az ausztrál őslakosok ősi múltja: 60 ezer év és hobbit-rokonság?

Több mint 2 400 ősi és mai óceániai ember genetikai vizsgálata alapján a kutatók egyre biztosabbak abban, hogy az emberek már 60 000 éve megtelepedtek Észak-Ausztráliában...

MA 11:01

Az egyetlen matekos amerikai elnök: Garfield meglepő bizonyítása

😎 James A. Garfield, az Egyesült Államok 20. elnöke nemcsak politikai pályán, hanem a matematikában is maradandót alkotott: 1876-ban önálló bizonyítást adott a Pitagorasz-tételhez...

MA 10:58

Az iskolák lemaradtak: háttérbe szorul az MI-korszak írása

📚 Az írástudás már régen nemcsak a toll és a papír használatát jelenti – digitális eszközökkel írni ma elengedhetetlen készség...

MA 10:50

Az adatvédelemnek üzent hadat Franciaország: menekül a GrapheneOS

A mobilos operációs rendszert fejlesztő GrapheneOS elhagyta a francia OVHcloud szervereit, mert úgy látják, Franciaország veszélyes hely az adatvédelmet előtérbe helyező, nyílt forráskódú projektek számára...

MA 10:44

Az agy titkos tanulási kódja, amit még az MI sem ért

💡 Bár a mesterséges intelligencia ma már díjnyertes esszéket ír, vagy segíti az orvosokat a betegségek pontos felismerésében, valódi mentális rugalmasságban még mindig messze elmarad az emberi agytól...

MA 10:36

A rejtélyes csernobili fekete gomba, amely akár a sugárzást is felfalja

A csernobili atomerőmű elpusztult reaktorában különös fekete gombát fedeztek fel, amelyet nemcsak a pusztulás után, hanem még napjainkban is vizsgálnak a kutatók...

MA 10:30

Az orosz űrprogram válságban: leállt a fő kilövőállás

🚀 A csütörtöki kilövésnél majdnem tragikus hiba történt a bajkonuri űrközpontban: valaki elfelejtett biztonságosan rögzíteni egy 20 tonnás kiszolgáló platformot, és ez súlyos károkat okozott a kilövőálláson...

MA 10:15

Az Airbus frissítése miatt kitört a légi káosz

✈ Az Airbus 6 000 A320-as repülőgépét sürgősen frissíteni kell világszerte, miután a repülésbiztonsági hatóságok egy váratlan problémát észleltek, amelyet erős napkitörések okoznak...

MA 10:09

A mesterséges intelligencia elviszi a munkahelyeket – így maradsz versenyben

Az MI forradalma alapjaiban alakítja át a pályakezdők lehetőségeit: az alapszintű állások száma csökken, míg a nagyvállalatok egymás után bocsátanak el munkatársakat az automatizáció miatt...

MA 10:01

A drága biztosítás az okosmérés felé tereli a fiatal sofőröket

🚗 A fiatal autóvezetőknek az Egyesült Királyságban egyre mélyebben kell a pénztárcájukba nyúlniuk: a hagyományos gépjármű-biztosítás számukra átlagosan 1,19 millió forintba (!)..

MA 09:57

A legdurvább biztonsági fiaskó: PostHog és a Shai-Hulud 2.0

🚨 A PostHog történetének eddigi legkomolyabb biztonsági incidense vált valóra, amikor a Shai-Hulud 2...