
Hűvös szemben a globális forrósággal
2022 augusztusában a svájci Glacier de Corbassière tetején, napos időben és kellemes, 17 Celsius-fokos hőmérsékletben gyűjtöttek adatot a kutatók, miközben 2600 méteres magasságban dolgoztak. A klímaváltozás okozta átlaghőmérséklet-növekedés már mindenhol érezhető, de a gleccserek felszínén mégis jóval lassabb az olvadás üteme. Ezzel szemben a hatalmas himalájai jégtömbök nemcsak tűrik, hanem aktívan hűtik is közvetlen környezetüket, mikroklímát kialakítva, és ezzel védve saját ökoszisztémájukat. Ez a védekező mechanizmus azonban nem tart örökké.
Miért hűtenek a gleccserek?
A tudósok megfigyelései szerint a nagy, vastag gleccserek jelenleg úgy lassítják az olvadást, hogy sűrű, hideg légtömegeket hűtenek le, majd a gravitáció hatására ezek a hideg, sűrű levegőtömegek lecsorognak a hegyoldalakon – ezt nevezik katabatikus szélnek. Hasonló folyamatok játszódnak le a világ más, nagy kiterjedésű gleccsereinél is. Ezeket az eredményeket csak több száz, szélsőségesen elzárt ponton, akár 5000 méteren felállított mérőállomások adataival lehet pontosan megbecsülni. Az ilyen helyeken begyűjtött információ pótolhatatlan a modellek számára, amelyek a globális klíma változásait próbálják szimulálni.
Világméretű adathálózatból világos jövőkép
A kutatók több mint 350 időjárás-állomás, 62 gleccser, összesen 169 nyári mérési kampány során gyűjtött adathalmazait vonták össze. A lényeg: minden fok, amennyivel melegedett a levegő a gleccser fölött, csupán 0,83 fok melegedést okozott a jégben. Ezt a jelenséget „leválásnak” nevezik, hiszen a felszíni jéghőmérséklet ideiglenesen lemarad a gyorsuló felmelegedéshez képest. Fontos azonban, hogy ez a védekező hatás minden évvel csökken, ahogy a gleccserek vékonyodnak, széttöredeznek, és a törmelék ellepi a felszínt. Modelljeik szerint a jégtömbök utolsó nagy önhűtésének időszaka 2020 és 2040 között lesz, utána a melegedéssel való „újrakapcsolódás” már feltartóztathatatlan.
Az idővel versenyt futó megoldások
Ennek fényében a kutatók arra szólítanak fel: bár a következő években a természet kisebb haladékot ad, elsősorban a vízgazdálkodás átszervezése segíthet alkalmazkodni az új klímahelyzethez. Kiemelik, hogy fölösleges drága, kétséges hatású geomérnöki megoldásokba – például a felhők magosításába vagy gleccserborításba – kapaszkodni. Ezek csupán sebtapaszok egy lőtt seben. A hangsúly a további klímaváltozás mérséklésén, a tudatos vízfogyasztás kialakításán, sőt a társadalmi szemléletformáláson van.
Egy fok is számít
A világ gleccserei elkerülhetetlenül fogynak majd. Az összesített adatok szerint minden egyes megtakarított foknyi melegedés aranyat ér. A globális kibocsátás-csökkentés, a természetes víztartalékok védelme és az emberiség túlélésének záloga az összefogás – hiszen nem maradt sok időnk.