Egyre több túlélő mikroba: evolúciós játszma a kórházban
Egy Illinois állambeli intenzív osztályon végzett vizsgálat során 219 mintából mintegy 1 400 baktériumtörzset különítettek el; a minták 36 százalékában találtak klórhexidin-tűrő kórokozókat. Ezeket még az olyan rendszeresen megtisztított helyeken is megtalálták, mint például ágykorlátok, nővérhívó gombok, ajtószélek, billentyűzetek, villanykapcsolók és a mosdókagylók lefolyói.
A mintákon a klórhexidin akár 24 órán át is kimutatható volt, annak ellenére, hogy vizet és más vegyszereket is használtak az eltávolítására. A tapasztalat szerint ezek a maradványok nem elegendőek a mikroorganizmusok elpusztításához, viszont lehetővé teszik, hogy a baktériumok, amelyek kis dózisban túlélnek, lassan előnyhöz jussanak, és idővel tűrőképességük kialakuljon.
Kockázatok a mosdókban és a levegőben
Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a baktériumokat a kórházi lefolyókban a meleg, páradús környezet is segíti a túlélésben. Ezek a helyek kiváló terepet biztosítanak a tűrő- és rezisztens törzsek kialakulásához, hiszen a csatornába jutó, csökkentett koncentrációjú fertőtlenítőszerek hosszabb ideig fejtenek ki nyomást az ott élő baktériumokra.
A lefolyókból apró vízcseppekkel (aeroszolrészecskékkel) a baktériumok könnyedén a levegőbe jutnak, majd például ajtószélekre telepednek. A vizsgált intenzív osztályon számtalan ilyen mikrobát találtak, amelyek képesek voltak terjedni a levegőben is, nem csupán a mosdókagylók közelében.
Gének cseréje: a rezisztencia útja
A vizsgálatokban sikerült olyan baktériumtörzseket is azonosítani, amelyek egy kis, kör alakú DNS-darabot, úgynevezett plazmidot hordoztak. Ez a plazmid nemcsak a klórhexidin-tűréshez járult hozzá, hanem bizonyos antibiotikumok, például a karbapenemek elleni védekezéshez is. Vagyis a fertőtlenítőszerek jelenléte önmagában is gyorsíthatja a gyógyszerrezisztencia kialakulását, akár az antibiotikumok használata nélkül is, hiszen az ellenállás génjei a baktériumok között is átjuthatnak, akár eltérő fajok esetében is.
Az óvatosság jelentősége – a túlzott fertőtlenítés buktatói
Fontos azonban leszögezni, hogy a vizsgált baktériumok csak nagyon alacsony koncentrációban élték túl a klórhexidint – jóval a kórházi bőrkezelésnél alkalmazott érték alatt. Az ilyen vegyszerek hatékonyságát tehát nem érdemes vitatni. Mindez inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy a fertőtlenítőket nem célszerű minden helyzetben, indokolatlanul használni, különösen otthoni környezetben vagy állatorvosi rendelőkben. Gyakran elegendő lehet a sima szappan és víz a mindennapi takarításhoz.
Mivel az antibiotikumok hatékonysága világszerte rohamosan csökken, és egyre kevesebb védelmet nyújtanak a veszélyes fertőzésekkel szemben, minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy ne gyorsítsuk a rezisztens baktériumok terjedését. Vagyis indokolt lenne további vizsgálatokat folytatni annak érdekében, hogy megtudjuk, milyen környezetekben jelenthetnek valós veszélyt az antiszeptikum-maradványok a baktériumok számára.
