A D-aminosavak előnyei és a szintetikus pórusok
A természetben a fehérjék szinte kizárólag L-aminosavakból állnak, míg D-aminosavas változataik eddig csak mellékszerepet játszottak. Teljes fehérjék D-aminosavakból való felépítése technikailag rendkívül nehéz, ugyanakkor komoly előnyökkel járhat: ezek a tükrözött szerkezetek jóval ellenállóbbak lehetnek a lebomlással szemben, és másként lépnek kölcsönhatásba a biológiai rendszerekkel. A most megalkotott DpPorA-pórusok módosított elektromos töltéseloszlással rendelkeznek, így kiemelkedő vezetőképességet és szelektivitást mutatnak még eltérő sókörnyezetekben is.
Biomolekulák felismerése és alkalmazási lehetőségek
A kísérletek során bebizonyosodott, hogy ezek a D-pórusok képesek egyetlen molekula szintjén biomolekulákat detektálni. Mind peptidet, ciklikus cukrot, sőt, olyan fehérjét is felismertek, amely kulcsszerepet játszik a Parkinson-kór (Parkinson’s Disease) kutatásában. A fluoreszcens festés igazolta, hogy a pórusok rugalmas, nagy csatornákat formálnak a membránokban, így méretfüggő molekulatranszport is lehetséges.
Tudományos együttműködés és rákgyógyászati távlatok
A német kutatók számítógépes molekuladinamikai szimulációja megerősítette: az új D-pórus valóban pontos tükörképe a természetes L-változatnak. Ezek az információk magyarázatot adtak a korábban mért vezetőképességi és szelektivitási eltérésekre is, és segítik a fejlettebb variánsok tervezését. Sejtszintű vizsgálatok során a fluoreszcens D-pórusok jelentős membránkárosító hatást mutattak bizonyos sejtekben, másokban viszont nem, ami szelektív citotoxikus alkalmazás – például daganatkezelés – lehetőségét vetíti előre.
Sikeres nemzetközi együttműködés
A kutatás nemcsak áttörést jelent a nanotudományban, hanem a határokon átívelő tudományos együttműködések hosszú távú gyümölcsét is megtestesíti: a vezető kutatók alapító tanáraikkal közösen dolgoztak tovább, folytatva a tudás generációkon és országokon átívelő áramlását.
