Akadémiai csalások, válságban a tudomány bizalma

Akadémiai csalások, válságban a tudomány bizalma
Tudományos publikációk ezreit vonják vissza évente csalás miatt, a szerzők és folyóiratok pedig gyakran trükköznek – hamisítás, plagizálás és megtévesztés révén igyekeznek növelni szakmai megbecsültségüket. Fontos kiemelni, hogy nemcsak egyéni szerzők, hanem egész tudományos közösségek, sőt, olykor maga a publikációs rendszer is felelős az egyre súlyosbodó válságért.

Trükkös mérőszámok: amikor a tudomány önmaga ellenségévé válik

A tudományos csalás ma már egyre változatosabb formákban jelenik meg. Ide tartozik a hagyományos plagizálás, képmanipuláció, adatgyártás, vagyis a kutatási eredmények meghamisítása. Ugyanakkor újabban az úgynevezett bibliometriai manipuláció is egyre elterjedtebb. Ilyen például az önidézés, az egymást idéző csoportok (idézetkartellek), vagy a kényszerített idézés, amikor egy szerző vagy szerkesztő mesterségesen növeli egy cikk vagy folyóirat idézettségét. Az idézettség lett a tudomány egyik fő “fizetőeszköze”, amely alapján mérik, mennyire befolyásos egy tanulmány vagy kutató. Ha azonban manipulációval növelik ezeket a számokat, az alapjaiban torzíthatja a tudományos értékek mérését.

Riasztó jelenség a kamuszerzők és szellemszerzők megjelenése is, amikor olyan szerzőket tüntetnek fel egy tanulmányban, akik valójában nem vettek részt a munkában – mindezt azért, hogy mesterségesen növeljék a publikációk és idézetek számát. Sőt, egész szerzői gárdák jelenhetnek meg olyan cikkeken, akiknek semmi közük a kutatáshoz.

Az utóbbi években megszaporodtak azok a visszavont publikációk, amelyekről a hivatalos lektorálási folyamat után derült ki, hogy csalás áll mögöttük. 2023-ban először haladta meg ezek száma világszerte az évi 10 000-et. Fontos látni, hogy ez valószínűleg csak a jéghegy csúcsa: egyes vélemények szerint a csalások aránya akár az összes tanulmány 10%-át is elérheti.

Miért éppen most robbant ki a csalási válság?

Az akadémiai rendszer egyre inkább számok alapján értékeli a kutatók teljesítményét. Az olyan mutatók, mint a h-index népszerűsége (ez megmutatja, hány legalább ugyanannyiszor idézett publikációja van valakinek), illetve az egyszerű idézettségszám és a publikációk száma mind-mind olyan mérőszámok, amelyek manipulálhatók. Álláskeresésnél, előléptetésnél ezek a mutatók sokszor fontosabbak a minőségnél, ami szintén kedvez a trükközésnek.

A folyóiratok körében a presztízst az “impakt faktor” adja, amely megmutatja, átlagosan hányszor idéznek egy-egy cikket egy évben. Nem véletlen, hogy a lapok is mindent megtesznek, hogy növeljék az idézeteket, ezzel jobb kutatásokat “csábítsanak” magukhoz, és így még nagyobb bevételhez jussanak.

Ezek a mutatók azonban tökéletes példái a Goodhart-törvénynek: ha egy mérőszámból cél lesz, az elveszti mérőszám jellegét, vagyis torzulhat a tudományos érték valódi megjelenítése. Így a szerzőket kifejezetten ösztönzik arra, hogy minél több – akár saját, akár öncélú – publikációt tegyenek közzé, akár a minőség rovására is.

Az “open access”, avagy a tudomány üzlet lett

Az utóbbi időben a hagyományos, előfizetéses publikációs modell helyett egyre inkább meghonosodott a nyílt hozzáférésű (open access) rendszer. Ez azt jelenti, hogy a tanulmányokat bárki elolvashatja, mivel a kiadók az egyetemektől, alapítványoktól, kutatóktól közvetlenül kapják meg a publikációs díjat – ami általában több százezer forint (1000–2000 USD, vagyis kb. 370 000–740 000 Ft) is lehet. Papíron ez demokratizálná a tudományt, ám a gyakorlatban újabb visszaéléseknek ad lehetőséget: a folyóiratok érdeke most már az, hogy minél több cikket, minél gyorsabban megjelentessenek, nem pedig az, hogy azok valóban értékesek legyenek. Emiatt terjedhet a “folyóiratkufárkodás”, vagyis a ragadozó lapok elterjedése, amelyek csak a pénzt veszik fel, de szinte semmi lektorálást nem végeznek.


Milyen megoldás vezethet ki a válságból?

Összességében elmondható, hogy a rendszer túlzottan bízik az automatizált mutatókban, miközben éppen ezek miatt vész el a tartalom minősége. Ezek az ösztönzők inkább a csalóknak és ügyeskedőknek kedveznek, miközben a valódi, hasznos tudományos munka háttérbe szorul.

A megoldáshoz két oldalról kellene kezelni a problémát. Egyrészt a döntéshozóknak – legyenek politikusok vagy kutatási alapok – el kellene távolodniuk az egyszerűen manipulálható mutatóktól, mint az egyetemi és folyóiratrangsorok, impakt faktorok és h-indexek. Ugyanez fontos lenne az intézményeknél is: az előléptetések és álláshirdetések se kizárólag ezen szempontok alapján történjenek.

Kulcsfontosságú az oktatás és a tájékoztatás is: a kutatóknak és adminisztrátoroknak ismerniük kell a visszaélések formáit. Emellett a felelősség a kutatókra is hárul: meg kell fontolniuk, mely szerkesztőségekhez csatlakoznak, hol publikálnak és hol vállalnak lektorálást. Ugyanakkor ki kellene alakítani egy bátorító környezetet a “whistleblowerek” számára is, vagyis a csalók ellen felszólaló kutatóknak intézményi támogatásra és védelemre van szükségük.

Végső soron a tudomány jövője azon áll vagy bukik, hogy sikerül-e a rendszerbe visszaépíteni az őszinteséget és az átláthatóságot – mert enélkül a valódi kutatási eredmények egy mocsárban vesznek el, ahol csak a számháború számít.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján

Legfrissebb posztok

MA 20:49

A világegyetem első küllős spirálgalaxisára bukkantak

💫 Eddig ismeretlen, több mint 11,5 milliárd éve létező küllős spirálgalaxist fedeztek fel, amely már alig 2 milliárd évvel az ősrobbanás (Big Bang) után kialakult...

MA 20:33

A Rubin Obszervatórium felfedezte a valaha mért leggyorsabb óriásaszteroidát

🚀 A Vera C. Rubin Obszervatórium mindössze hét éjszaka alatt végzett megfigyelései során lenyűgöző felfedezés született: sikerült azonosítani egy hatalmas, rekorddöntő aszteroidát, amely elképesztő sebességgel forog...

MA 20:18

Az űrszemét-bomba ketyeg: három nap múlva jön a káosz?

💥 A műholdak rohamosan közelednek egymáshoz a Föld körül, és sosem voltunk még ilyen közel egy katasztrofális ütközési láncreakcióhoz...

MA 20:02

Az Android 17-tel végre elrejtheted a privát értesítéseket

🔒 Az Android 17 várhatóan komoly lépést tesz a magánszféra védelmében: végre natív alkalmazászár funkcióval érkezhet...

MA 19:33

A BlackBerry visszatér: teszten a Clicks Communicator

Lényeges szempont, hogy a régi BlackBerry-rajongók újra örülhetnek: megjelent egy olyan okostelefon, amely a fizikai billentyűzet élményét hozza vissza a modern Android világába...

MA 19:17

Az emberiség 60 ezer éve mérgezett nyílhegyekkel vadászott

Új kutatások szerint az emberek sokkal hamarabb kezdték mérgezett nyílhegyeket használni, mint azt korábban gondolták – az eddigi legrégebbinek hitt, 6800 éves példányok helyett már 60 ezer évvel ezelőtt is használtak ilyen halálos fegyvereket Dél-Afrikában...

MA 19:01

A Copilot már a vásárlásra is rábeszél

A Microsoft új funkcióval bővíti Copilot chatbotját: mostantól közvetlenül a beszélgetés során lehet vásárolni, anélkül, hogy külön webshopokra vagy boltokra lenne szükség...

MA 18:50

Az MI-támadások végtelen körforgása: a ChatGPT ismét adatokat szivárogtat

🕵 Bár a nagy nyelvi modellek, mint a ChatGPT, látványos fejlődésen mentek keresztül az elmúlt években, a biztonsági kihívásokkal továbbra is küzdenek...

MA 18:34

Az akihabarai bolt kétségbeesetten könyörög régi PC-kért: mindenből kifogytak

💻 Tokió híres elektronikai negyedében, Akihabarában most már szó szerint kincset érnek a régi PC-k...

MA 18:17

Az MI-verseny új fejezete: a Marvell felvásárolta az XConn‑t

A Marvell nagy dobással jelentkezett: megvásárolta az XConn Technologies-t, ezzel két kulcsfontosságú technológiai területen is előrelépett...

MA 18:01

Az OpenAI elleni perben Musk beszáll a harcba

Elon Musk, a világ leggazdagabb embere és az OpenAI egyik társalapítója, most bíróságon harcol a ChatGPT fejlesztői ellen, mert szerinte a csapat megszegte eredeti nonprofit küldetését, amikor profitorientált vállalattá alakult...

MA 17:49

A perzselő ausztrál hőség újabb pusztító bozóttüzekkel fenyeget

Ausztráliát most olyan hőhullám sújtja, amely súlyos bozóttüzek kitörésével fenyeget, miután a hőmérséklet az ország délkeleti részein több helyen is 40 °C fölé emelkedett...

MA 17:34

Az akkumulátorok újrahasznosítása a jövőnk záloga

🔋 Hihetetlen, de igaz, hogy az életünk egyre nagyobb részét akkumulátorok hajtják – legyen szó a zsebünkben lapuló okoseszközről, vagy éppen adatközpontokról, katonai rendszerekről, mikrohálózatokról...

MA 17:17

Az új Volvo EX60 644 km-t megy, és villámgyorsan tölt

🚗 A hónap végén mutatkozik be a Volvo legújabb elektromos SUV-je, az EX60, amely több úttörő megoldást hoz a villanyautók világába...

MA 17:03

Az MI-modellek egyre inkább ugyanúgy látják a világot

👁 Érdemes megvizsgálni, miként érzékeli és dolgozza fel a valóságot az MI az emberi agyhoz hasonlóan...

MA 16:49

Az Exchange Online megint döcög: leáll az IMAP4-es levelezés

📦 A Microsoft újabb leállással küzd az Exchange Online-ban, amely miatt sok felhasználó nem tudja elérni postafiókját IMAP4-en keresztül...

MA 16:34

Visszatér az egyensúly az ingatlanpiacra – de meddig?

🏡 Az utóbbi negyedévben az amerikai ingatlanpiac lassú, de jelentős átalakuláson megy keresztül: a vásárlók és eladók közötti erőviszonyok kiegyenlítődnek...

MA 16:18

A pénztárcabarát okosizzók párbaja: Lifx vagy Philips Hue Essential?

💡 A CES kiállításon idén is a legnagyobb techcégek legújabb termékei kaptak főszerepet...

MA 16:02

Az új Gmail mindent tud: MI-válaszok, nyelvi ellenőrzés – nem ingyen

📧 A Gmail mostantól olyan okosan válaszolja meg a leveleidben feltett kérdéseidet, mint egy Google-keresés – csak épp MI-vel és fizetős verzióban...