Az érzékeny Vénusz légycsapó titka: a növények szuperérzéke
A Vénusz légycsapó rovarfogó levele a növényvilág egyik legkülönlegesebb találmánya: az apró érzékelő szőrök gyenge érintésre is reagálnak, ám a mechanizmus, ahogyan mindez működik, nem volt teljesen ismert. Idegrendszer nélkül is képesek a növények érzékelni a külvilágot – a légycsapó szőröcskéit most részletesen elemezték japán kutatók. Kiderült, hogy ezekben a szőrökben egy különleges, DmMSL10 nevű ioncsatorna található, amely az érintés elsődleges érzékelője.
Hogyan érzékel a légycsapó?
A kutatócsoport fluoreszcens Ca2+ jelzőfehérjét juttatott a növényekbe, majd kétfotonos mikroszkópiával és elektromos felvételekkel tanulmányozta az élő növények válaszait. Finom érintéskor csak kis helyi Ca2+ emelkedést és gyenge elektromos potenciált mértek, amelyek nem terjedtek tovább. Erősebb hajlítás azonban átlép egy küszöböt: ilyenkor nagy elektromos csúcs és Ca2+ hullám indul el, amely végigfut a levélen, és bezárja a csapdát – a folyamat nagyon hasonlít az állatok idegrendszeréhez.
Mi történik, ha nincs DmMSL10?
A DmMSL10 gént kiütötték a növényből: az ilyen módosított légycsapóknál még intenzív érintésre sem keletkezett elegendő elektromos jel, a Ca2+ emelkedés helyi maradt, és a csapda sokkal ritkábban zárult be. Az ioncsatorna tehát erősítőként működik: a parányi érintést is felerősíti, míg nélküle a növény érzékenysége jelentősen csökken.
Egy miniatűr ökoszisztémában szabadon járkáló hangyákkal is elvégeztek kísérletet. A „normál” növényeknél a hangyák érintésére Ca2+ hullám indult, és a csapda bezárult; a DmMSL10 nélküli példányoknál azonban mindez jóval ritkábban történt meg. Az eredmények alapján a DmMSL10 nemcsak a légycsapó szuperérzékeny szőröcskéinek kulcsa, hanem más növények tapintási érzékelésében is szerepet játszhat.
A Princeton Egyetem mérnökei háromszor stabilabb szupravezető qubitet alkottak, mint bármely korábbi típus, ezzel jelentősen közelebb hozva a valóban működőképes, megbízható kvantumszámítógépek korszakát...
🛠 Megemlíthető továbbá, hogy az adatközponti piac rohamosan változik: az utóbbi hetekben az Intel új vezetés alatt alaposan átvizsgálta szerverprocesszor-útitervét, amely végül komoly irányváltáshoz vezetett...
Fulgar, a H&M, az Adidas, a Wolford és a Calzedonia szintetikus fonalbeszállítója kénytelen elismerni, hogy zsarolóvírus-támadás érte, amelyet a hírhedt RansomHouse-csoporthoz kötnek...
A Kínai Tudományos Akadémia kutatói áttörő módszert fejlesztettek ki, amellyel mesterségesen összeállított, jótékony mikrobaközösségekkel jelentősen javítható a növények egészsége, és elnyomhatók a talajeredetű betegségek...
Az okostelefon-felhasználók örülhetnek: a Google bejelentette, hogy a Play Áruházban hamarosan külön megjelölést kapnak azok az Android-alkalmazások, amelyek túlzott háttértevékenységükkel rengeteg akkumulátort fogyasztanak...
💸 Megemlíthető továbbá, hogy a legújabb GLP-1 gyógyszerek, mint az Ozempic, a Wegovy és a Mounjaro nagymértékű fogyást ígérnek, de most olyan rizikók kerültek előtérbe, amelyek eddig kevés figyelmet kaptak...
🐒 A racionalitást évezredek óta az ember kizárólagos jellemzőjének tartották. Már Arisztotelész is azt állította, hogy az emberek abban különböznek az állatoktól, hogy képesek bizonyítékok alapján átgondolni, sőt felülbírálni saját nézeteiket...
A legfrissebb kutatások azt vizsgálták, mennyire tudnak a legnépszerűbb MI-modellek ellenállni a manipulációnak, amikor káros vagy illegális tartalmat próbálnak kicsikarni belőlük...
🌈 A fény manipulálása egyre fontosabb szerepet kap a tudományban és az iparban, legyen szó szuperszámítógépek adatfeldolgozásáról vagy precíziós órákról...
🐋 Érdekes, hogy Ausztrália egyik legjelentősebb őslénytani kincseire éppen egy alig 2 000 lelkes, Brisbane-től 250 kilométerre fekvő kisváros, Murgon környékén bukkantak rá a kutatók...
Fizetős iOS appok és játékok, amik ingyenesek a mai napon. LightTrac (iPhone/iPad)A LightTrac egy innovatív, fizikai alapokon nyugvó alkalmazás, amely lehetővé teszi a szabadtéri fényviszonyok pontos megtervezését...
🚀 A csillagászatban jelentős áttörést hozott, hogy kutatók elsőként készítettek olyan Tejútrendszer-modellt, amely több mint 100 milliárd csillagot követ nyomon egyenként...
A mai adatközpontokban a sebesség elérte a rézalapú összeköttetések határát: a gyorsabb kommunikáció már elképzelhetetlen a jelenlegi technológiával, mivel a jelek rövid távon is elcsillapodnak, és a rendszer energiaigénye az egekbe szökik...
