Kutyák és a funkcionális gondolkodás
Az emberi csecsemők ösztönösen tanulják meg, hogy bizonyos tárgyak – például a villa és a tál – összetartoznak, mert ugyanarra használják őket. Magyar kutatók (Eötvös Loránd Tudományegyetem) most kimutatták, hogy léteznek olyan kutyák – úgynevezett kiemelkedő szótanuló kutyák –, amelyek megértik, hogy bizonyos játékok húzásra, mások apportírozásra alkalmasak, még akkor is, ha a tárgyak teljesen különböznek egymástól. Ezek az ebek képesek a funkcionalitás alapján hosszú időn át megjegyezni és különbséget tenni a játékok között, anélkül, hogy erre külön kiképeznék őket.
Kísérlet a kutyák otthonában
A vizsgálatok során a kutyák otthoni környezetben, gazdáikkal játszottak. Először két funkció – húzás vagy apportírozás – szerint ismerkedtek meg játékokkal, úgy, hogy a gazdák ezekre a cselekvésekre utaló szavakat használtak. Ezt követően a kutyáknak új játékokat mutattak, a tulajdonosok azonban már nem használták a „húz” vagy „hozd” szavakat. Mindazonáltal a kutyák képesek voltak felismerni, melyik játékkal kell húzni, és melyikkel apportírozni, pusztán a korábbi tapasztalataik alapján.
Szókincs, emlékezet és mesterséges intelligencia
A kísérletek arra utalnak, hogy a kutyák nemcsak a játékok fizikai jellemzői, hanem azok funkciója szerint is képesek szavakat társítani hozzájuk, és így egyfajta mentális reprezentációt alkotnak tapasztalataik alapján. Ez a képesség fontos nyomokat adhat az emberi nyelv fejlődésének megértéséhez is, hiszen kapcsolatban áll a memória és más kognitív funkciók fejlődésével – akár a mesterséges intelligencia fejlesztésének szempontjából is.
Összefoglalva elmondható, hogy ezek a kutyák nagyon gyorsan megtanulják a tárgyak neveit, sokáig emlékeznek is rájuk, és a megszerzett tudást rugalmasan tudják alkalmazni új helyzetekben, még percepciós hasonlóságok hiányában is. A jövőben érdemes megvizsgálni, hogy a kevésbé szóérzékeny kutyák is képesek-e hasonló funkcionális csoportosításra.
