Az univerzum üzen, a LIGO már régen válaszol rá

Az univerzum üzen, a LIGO már régen válaszol rá
2015. szeptember 14-én olyan jel érkezett a Földre, amely közel 1,3 milliárd évig utazott, hogy eljusson hozzánk a fény sebességével – de nem fényből állt. Ez a különleges jel a tér-idő rezdülése, azaz gravitációs hullám volt, amelynek létezését Albert Einstein 100 évvel korábban megjósolta. Ezzel a LIGO (Laser Interferometer Gravitational-Wave Observatory) két detektora először tett közvetlen észlelést a kozmosz eddig néma suttogásáról.

A LIGO áttörésének öröksége

Ezzel a felfedezéssel az univerzum megismerésének új dimenziója nyílt meg: a fény hullámai és a kozmikus részecskék mellett immár a tér-idő deformációin keresztül is érzékelhetővé váltak a távoli események. Az eredményt 40 évnyi álmodozás és mérnöki bravúr tette lehetővé; ennek elismeréseként Rainer Weiss (MIT), Barry Barish és Kip Thorne (Caltech) Nobel-díjat kaptak.

Ma, tíz évvel az első észlelés után, a LIGO már mindennapossá vált: a két amerikai detektor (Hanford, Washington és Livingston, Louisiana), valamint nemzetközi partnereik, az olasz Virgo és a japán KAGRA már közös hálózatot, az LVK-t (LIGO, Virgo, KAGRA) alkotják. Ez a hálózat eddig mintegy 300 fekete lyuk összeolvadását regisztrálta – igazoltan vagy elemzésre várva. Sőt, a jelenlegi mérések során, a negyedik adatgyűjtési ciklusban már önmagában 220 új jelöltet azonosítottak, ami több mint kétszerese az első három ciklus során összesen észlelt eseményeknek.

Lényeges hangsúlyozni, hogy a gravitációs hullámok által okozott téridő-torzulás elképzelhetetlenül parányi: a LIGO olyan változásokat érzékel, amelyek egy proton szélességének 1/10 000 része, vagyis 700 billiószor kisebb, mint egy hajszálé.

Technológiai csoda: a fekete lyukak táncának tiszta hangja

A detektorok érzékenysége és a mesterséges intelligencia vezérelte adatelemzés fejlődése tette lehetővé, hogy a legújabb észlelések, mint a GW250114 jelű esemény (2025. január 14.), drámaian tisztább képet adjanak ugyanerről a jelenségről, mint az első mérés (GW150914): két, körülbelül 30-40 naptömegű fekete lyuk összeolvadása, 1,3 milliárd fényévre tőlünk.

Most először sikerült kétséget kizáróan megerősíteni Stephen Hawking 1971-es fekete lyuk terület-tételét is: ha fekete lyukak összeolvadnak, összefüggő felszínük sosem csökken – hiába veszít energiát a rendszer gravitációs hullámok formájában, és hiába nő a forgásuk, végül a felszín mindig növekszik. A két kezdeti fekete lyuk területe együtt 240 000 négyzetkilométer volt (nagyjából Oregon mérete), a végső objektumé már 400 000 négyzetkilométer (ez már Kalifornia mérete). A bizonyosság a mérések alapján most 99,999%, korábban csak 95%-os volt.

A kutatók a két fekete lyuk összeolvadása utáni, úgynevezett “ringdown” szakaszban most először tudtak két, egyértelműen elkülöníthető gravitációs hullám módust kiszűrni – ezek olyanok, mint egy harang különböző hangjai, amikor megütik.

Új korszak: multimessenger csillagászat

Mindezek dacára a LIGO és a Virgo az elmúlt tíz évben nemcsak fekete lyukakat, hanem neutroncsillagokat is észlelt. A legismertebb az úgynevezett kilonóva (kilonova, 2017. augusztus), amikor két neutroncsillag ütközése során arany és más nehéz elemek szóródnak szét a világűrben, miközben fény és gravitációs hullámok együtt érkeznek – most először láthattunk ilyen kozmikus eseményt egyszerre több “üzenettel”.

Az LVK-hálózat ma már képes egy percen belül riasztani a csillagászati közösséget egy-egy gyanús eseményről, hogy a távcsövek a megfelelő irányba fordulhassanak, keresve kilonóva-nyomokat. Ez az együttműködés lehetővé teszi, hogy három vagy több detektorral az események pontos helyzetét is meghatározzák.

Új felismerések születtek: például felfedezték az első fekete lyuk–neutroncsillag összeolvadást, az aszimmetrikus fekete lyuk párosokat (ahol az egyik tömege jóval nagyobb a másikénál), a legkisebb ismert fekete lyukakat, amelyek korábban ismeretlenek voltak, valamint a valaha észlelt legnagyobb összeolvadást, ahol a végső fekete lyuk 225 naptömegű lett (a korábbi rekorder csak 140 naptömegű volt).


A jövő: még érzékenyebb detektorok és új horizontok

A tudományos áttörések mögött forradalmian új technológiák állnak: például lézerek stabilizálása a Pound–Drever–Hall-módszerrel, ultratiszta tükörbevonatok, kvantumnyomás-csökkentő eljárások (quantum squeezing), illetve az adatok feldolgozásának fejlett mesterségesintelligencia-algoritmusai. Fontos, hogy ezek a technikák nemcsak a gravitációs hullámok detektálásában használatosak, hanem visszaköszönnek a kvantumszámítógépek fejlesztésében vagy az atomórákban is.

Az LVK tudósai és mérnökei most további pontosságot ígérő fejlesztéseket terveznek – így például egy harmadik LIGO-obervatórium (LIGO-India) építésén is dolgoznak. Ez jelentősen javítaná a hálózat képességeit. Távlati tervek között szerepel egy óriási, 40 kilométeres karokkal rendelkező detektor (Kozmikus Felfedező – Cosmic Explorer) felépítése is, de Európában is készül hasonló, az Einstein Teleszkóp nevű (Einstein Telescope) mélyföldalatti csillagászati eszköz, amely szintén képes lesz messzebbre “hallani” az univerzumba.

Mindezt figyelembe véve, a LIGO és társai révén az emberiség egy új érzékszervet kapott az univerzum megértéséhez – és a történet még csak most kezdődik.

2025, adminboss, phys.org alapján

  • Te mit gondolsz arról, hogy az ember most már "hallani" is tudja az univerzumot, nem csak "látni"?
  • Szerinted mennyire lehetünk biztosak egy ilyen óriási műszaki áttörés etikai helyességében?
  • Ha ott lennél egy ilyen tudományos csapatban, te jeleznéd a világnak azonnal az eredményeket, vagy várnál a teljes bizonyosságra?


Legfrissebb posztok

MA 11:50

Az MI-alapú játéktutorialok rémálma: a Sony új szintre lép

🤓 A videojátékok tutorialjai régóta okoznak fejfájást a játékosoknak és fejlesztőknek egyaránt...

MA 11:34

Az Alphabet tarolt a Wall Streeten: MI-őrület és pénzeső

💵 Az Alphabet lehengerlő, 65%-os árfolyam-emelkedéssel zárta a 2025-ös évet, amire 2009 óta nem volt példa...

MA 11:17

Az űr pezsgője: elképesztő galaxisütközésre bukkantak

🌌 A Champagne-halmaz névre keresztelt csillagászati jelenség szilveszter éjszakáján történt felfedezése óta ejti ámulatba a szakértőket: két hatalmas galaxishalmaz ütközése mutatkozik meg benne, a képeken pedig szinte pezsgőbuborékszerű foltok formájában láthatók a felforrósodott gázok...

MA 10:57

A januári PS Plusban autóőrület, Mickey‑újrafestés és barlangi túlélés – azonnal töltsd!

Új év, új játékok: 2026 januárjában három izgalmas címmel bővül a PlayStation Plus Essential kínálata...

MA 10:49

A NASA legnagyobb könyvtára lehúzza a rolót – hová kerül a tudás?

A NASA súlyos költségmegszorítások és telephely-összevonások közepette kénytelen bezárni a legnagyobb könyvtárát, így veszélybe kerül tízezernyi történelmi és tudományos dokumentum, amelyek jelentős része még nem digitalizált...

MA 10:43

Az amerikai dollár jövője: összeomlás vagy fordulat 2026-ban?

Az idei év kifejezetten gyengén alakult a dollár számára, hiszen a valuta több mint 9 százalékot veszített értékéből a főbb devizákkal szemben – ilyen rossz évet legutóbb nyolc éve látott...

MA 10:35

Az ütköző spirálgalaxisok még soha nem voltak ilyen lélegzetelállítóak

Lenyűgöző részletességgel sikerült megörökíteni két ütköző spirálgalaxist a NASA James Webb-űrteleszkópja (James Webb Space Telescope, JWST) és a Chandra röntgenobszervatórium (Chandra X-ray Observatory) adatainak egyesítésével...

MA 10:30

Az MI 2026-ban: Már megkerülhetetlen a digitális inas

🤖 Az elmúlt év végleg átalakította az MI helyét: a kezdeti mutatványokból állandó társunk lett a mindennapokban, és az emberek már nem csupán újdonságként tekintenek rá...

MA 10:23

Az új brit dróntörvények 2026-tól mindent fenekestül felforgatnak

Érdemes megérteni, hogy az Egyesült Királyságban jelentősen átalakultak a drónokra vonatkozó szabályok, amelyek 2026...

MA 10:15

Az MI 2026-ra tényleg elveszi a munkánkat?

🤔 Egyre nagyobb a bizonytalanság a munkaerőpiacon az MI rohamos fejlődése miatt...

MA 10:10

Az év, amikor a játékosok álma valóra válik: 2026

2026 már most bombasikerű gamer évnek ígérkezik: seregnyi folytatás, új franchise, nagy visszatérő és izgalmas sztori vár mindenkire...

MA 09:57

Az ősi perui trófeafej rejtélyének kulcsa: egy ritka rendellenesség

Egy mumifikálódott fej vizsgálata új megvilágításba helyezi az andoki társadalmak hozzáállását a születési rendellenességekkel élőkhöz...

MA 09:50

A hiányzó fehérje, amely felgyorsítja immunrendszered idő előtti öregedését

Ahogyan telnek az évek, az ősz hajszálak és a gyengülő izmok mellett az immunrendszerünk is változik...

MA 09:44

Az univerzum mégis kockajáték: Bohr diadalmaskodott Einstein felett

🎲 Egy lényeges szempont, hogy a kínai tudósoknak most először sikerült megvalósítaniuk azt a híres gondolatkísérletet, amellyel Albert Einstein majdnem száz éve próbálta cáfolni Niels Bohr elméletét a kvantummechanikában...

MA 09:36

Az Nvidia H200-ért kitört a vásárlási őrület Kínában

🔥 Az Nvidia H200-as gyorsítókra sosem látott kereslet alakult ki Kínában, miután enyhítettek az amerikai exportkorlátozásokon...

MA 09:30

Az új New York-i polgármester beiktatásán száműzik a techkütyüket

🚫 A 2026-os New York-i polgármesteri beiktatáson, ahol Zohran Mamdani lép hivatalba, szigorú tiltólistát hirdettek, amelyen meglepő módon külön megnevezték a Flipper Zero-t és a Raspberry Pi-t...

MA 09:22

Az Eaton lemaradt az MI‑őrületről – most jön a nagy visszatérés?

🚀 Érdekes, hogy az MI-berobbanás éveiben szerzett lendület ellenére az Eaton részvényárfolyama 2025-ben nem tudta tartani a lépést a többi ipari óriással...

MA 09:16

A fény hajtja az arany nanorészecskéket: tisztább ammónia a végeredmény

💡 A kutatók azt vizsgálják, miként lehetne fenntarthatóbban előállítani az egyik legfontosabb ipari vegyületet, az ammóniát, amely a műtrágyák, tisztítószerek és robbanóanyagok gyártásának is alapja...

MA 09:09

Az Amazon rejtett filmes gyöngyszemei, amikről nem hallottál

🎥 Az Amazon Prime Video kínálata valóságos kincsesbánya azok számára, akik szeretik a mozifilmeket – különösen a 2011 előtti alkotásokat...