Az agy nyomában
Míg a hagyományos mesterséges neurális hálózatok elsősorban szoftveres algoritmusokra és bináris adatfeldolgozásra épülnek, a Darwin Majom egy neuromorfikus rendszer, vagyis úgynevezett tüskés neurális hálózatot (SNN) használ. Ez utóbbi hűen utánozza az emlősök idegrendszerét, amelyben az információ elektromos impulzusok kitörésein keresztül terjed. A mesterséges neuronok pont úgy működnek, mint a valódiak: csak akkor „sülnek ki”, ha a bemenő jelek elérik a megfelelő küszöböt.
Ez a megközelítés nemcsak a párhuzamos adattovábbítást és feldolgozást teszi lehetővé, de energiahatékonyabb is: a mesterséges neuronok minden aktivitás utáni „pihenője” csökkenti a fogyasztást. A Darwin Majom teljesítménye ellenére mindössze 2000 wattot fogyaszt – nagyjából annyit, mint egy hajszárító –, pedig 960 darab Darwin III chip dolgozik benne, amelyek egyenként 2,35 millió tüskés neuront kezelnek.
Mérföldkövek és versenytársak
Korábban az Intel Haláspont (Hala Point) nevű neuromorfikus gépe tartotta a rekordot 1,15 milliárd neuronnal és 128 milliárd szinapszissal. A Darwin Majom azonban nemcsak felülmúlja ezt, hanem már most bizonyította képességeit logikai feladatokban, tartalomgenerálásban és matematikai problémák megoldásában is. A rendszerrel zebradánió- és egéragyat is modelleznek, így támogatva az idegtudományi kutatásokat.
A projekt a Zhejiang Egyetem, a Zhejiang Lab és az Alibaba közös munkája, és az előző Darwin Egér (Darwin Mouse, „Mickey”) sikereire épít, amely egy egér agyát szimulálta 120 millió neuronnal.
