
Vulkánok és kén: a marsi klíma kulcsa
Fontos megjegyezni, hogy a University of Texas at Austin legújabb kutatása szerint a régmúlt Mars légköre élhetőbb is lehetett, a vulkáni aktivitásnak köszönhető kénes gázok révén. A rendelkezésre álló meteoritmintákat elemezve, több mint negyven különböző számítógépes szimuláció segítségével vizsgálták a kutatók a három-négy milliárd évvel ezelőtti Mars légkörét. Az eredmények szerint nem a korábban feltételezett nagy mennyiségű kén-dioxid (SO₂) dominált, hanem többféle redukált – vagyis nagyon reaktív – kénvegyület, például hidrogén-szulfid (H₂S), diszulfid (S₂) és esetleg kén-hexafluorid (SF₆), amely az egyik legerősebb üvegházhatású gáz. Ettől függetlenül ma már főként oxigénhez kötött kén található a felszínen, de a meteoritokban sok a redukált kén, ami arra utal, hogy a kén folyamatosan változó, körforgásban lévő elem volt az ősi Marson.
Elemző robotok és meglepő felfedezések
A NASA Curiosity marsjárója 2024 májusában egy kőzetet feltörve először talált tiszta, szabad ként a felszínen – olyan formában, amely eddig nem került elő. Ez alátámasztja a kutatók feltételezését, miszerint az S₂ kiformálódása során elemi kén is kiválhatott. Az ehhez hasonló megfigyelések kulcsfontosságúak lehetnek annak feltérképezésében, hogy milyen környezeti feltételek uralkodtak valaha a Marson.
Az élet lehetőségei a régi, hidrotermális Marson
A Földön a hasonló körülmények egyedülálló mikrobiális közösségeket táplálnak. Ennek alapján feltételezhető, hogy az ősi Mars kénben gazdag, hidrotermális rendszerei is alkalmasak lehettek az élet kialakulására. A jövőben a kutatók tovább vizsgálják majd, szolgálhatott-e a vulkáni tevékenység vízforrásként, illetve hogy a redukált kénvegyületek jelenthettek-e táplálékot a korai marsi mikrobák számára. Bár a Mars jelenleg átlagosan -62 °C, a mostani modellek segítenek megbecsülni, mennyire lehetett meleg az ősi klíma, és meddig lehettek életképesek az ottani élőlények.