Amerikát ellepték a láthatatlan parazita darazsak

Amerikát ellepték a láthatatlan parazita darazsak
Amerikai kutatók két eddig ismeretlen parazitadarázs-fajt azonosítottak az Egyesült Államokban, ami komoly kérdéseket vet fel a biodiverzitás, az invazív fajok és az ökológiai egyensúly szempontjából. Az újonnan felfedezett darazsak Bootanomyia dorsalis néven ismertek, és eredetileg Európából származnak.

Titokzatos életmód, apró termet

Csupán 1–8 milliméter hosszúak ezek a miniatűr rovarok, amelyek a növényeken látható tumor­szerű duzzanatokat, az úgynevezett gubacsokat okozzák. A gubacsok mérete a tűfejnyitől akár alma nagyságig is terjedhet, alakjuk egészen bizarr: némelyik tengerisünre, más csészealjra hasonlít. Figyelemre méltó, hogy az amerikai kontinensen 90 különböző tölgyfa él, amelyeken körülbelül 800 fajta gubacsdarázs fordul elő. Ezekbe a gubacsokba rakják petéiket a parazita darazsak, amelyek lárvái később felfalják a bennük fejlődő gubacsdarazsakat.

Biodiverzitás feltérképezése: DNS-vizsgálatok és vándorutak

A kutatás a Binghamton Egyetem, az Iowai Egyetem, a Wayne State University és több természetvédelmi központ együttműködésével valósult meg. A National Science Foundation 120 millió forinttal (305,209 USD) támogatja a tölgygubacsdarazsak és parazitáik sokféleségének feltárását Észak-Amerikában. A szakemberek az egyes tölgyfajokról gubacsdarazsakat gyűjtenek, majd genetikai szekvenálással vizsgálják, milyen parazita darazsak jelennek meg a gubacsokból. Ennek keretében idén nyáron újabb gyűjtőút zajlott New Yorktól egészen Floridáig.

Az általuk alkalmazott molekuláris módszerek képesek a rejtett fajokat is elkülöníteni. A parazita darazsak ugyanis külső jegyeik alapján gyakran nehezen beazonosíthatók, ezért a kutatók a „univerzális vonalkódgénnek” is nevezett mtCOI génszakasz szekvenálását végzik. Ettől függetlenül csak a nagyszabású, összehangolt kutatások fedhetnek fel váratlan új vagy érkező fajokat is.

Két különböző változat, eltérő eredettel

A kutatók a Bootanomyia dorsalis két különböző változatát találták meg: az egyik a keleti, a másik a nyugati partvidéken él. Az északkeleti minták genetikailag Portugáliához, Iránhoz és Olaszországhoz köthetők, míg a Csendes-óceán menti darazsak inkább spanyol, magyar és iráni populációkra hasonlítanak. A génszekvenciák különbségei alapján ezek akár önálló fajoknak is tekinthetők. Ez arra utal, hogy a B. dorsalis legalább kétszer, egymástól függetlenül kerülhetett Amerikába.

A nyugati part mintái teljes genetikai egyezést mutatnak, valószínűleg egyetlen, szűk populációból származnak, és csak helyileg terjedtek el. Ezzel szemben a keleti parton nagyobb genetikai változatosságot észleltek, ami lazább „szűk keresztmetszetre” vagy többszöri behurcolásra utalhat.


Mi segítette az inváziót?

A Bootanomyia dorsalis elterjedését elősegíthette, hogy nem őshonos tölgyfajokat már a 17. századtól ültettek Amerikában – ilyen például a kocsányos tölgy (Quercus robur – English oak), amely ma is elterjedt a kanadai Brit Columbiában, illetve az USA északkeleti részén. A díszfaként ültetett török tölgy (Q. cerris – Turkey oak) szintén megtalálható ott, ahol a keleti B. dorsalis előfordult. Emellett a kifejlett darazsak akár 27 napig is élhetnek, így elképzelhető, hogy repülőgépeken „potyautasként” keltek át az óceánon.

Hatás a helyi ökoszisztémára

Még nem tudni, hogy a most felfedezett darazsak mennyire veszélyeztetik az őshonos amerikai fajokat. Más esetek alapján azonban elképzelhető, hogy hatással lehetnek a helyi gubacsdarazsak vagy más paraziták populációira is. Érdemes megjegyezni, hogy a nyugati parton több különböző gubacsdarázsfajt képesek parazitálni ezek a darazsak, és terjedőképességük is jelentős, akár egyetlen, szűk populációból kiindulva is.

Az amatőrök jelentősége a tudományban

A biológiai sokféleség feltárásában a természetjárók és az „amatőr tudósok” is óriási szerephez jutnak. Az iNaturalist platform Gubacshét (Gall Week) nevű kezdeményezése során a résztvevők gubacsokat gyűjtenek, amelyek segítenek új fajok felismerésében. A Binghamton Egyetem ökológusai rendszeresen csatlakoznak ehhez a programhoz, illetve saját biológiai sokféleség-felmérő eseményeiken is dokumentálják a gubacsokat.

Mindez azt mutatja, hogy a parazita darazsak kutatása nem csupán tudományos érdekesség: ezek a rovarok talán a bolygó legváltozatosabb állatcsoportját alkotják, és kulcsszereplők az ökoszisztémák működésében mint természetes „kártevőirtók”. A globális változások korában hozzájárulásuk, illetve a biológiai inváziók kockázata nagyobb figyelmet igényel, mint valaha.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján


Legfrissebb posztok

A gyógynövényekkel turbózott halászat titka

MA 11:51

A gyógynövényekkel turbózott halászat titka

🐠 A tengeri halgazdaság világszerte egyre inkább kiváltja a vadhalászati forrásokat, hiszen a folyamatosan növekvő kereslet Kínában és Ausztráliában is új megoldásokat igényel. A barramundi hal különösen kedvelt, ráadásul...

Újra feltámadt az Akira zsarolóvírus, a SonicWall küzdelme nem ér véget

MA 11:26

Újra feltámadt az Akira zsarolóvírus, a SonicWall küzdelme nem ér véget

A kiberbűnözők ismét az Akira nevű zsarolóvírussal próbálnak pénzt kizsarolni a vállalatoktól, kihasználva a SonicWall tűzfalak három súlyos biztonsági hiányosságát. Fontos tényező, hogy ezek között van egy már...

Az új VoidProxy átveri a Microsoft és Google fiókokat

MA 11:01

Az új VoidProxy átveri a Microsoft és Google fiókokat

A VoidProxy nevű, frissen felbukkant adathalász szolgáltatás a Microsoft 365 és Google fiókokat veszi célba, beleértve azokat is, amelyeket külső, egyjeles azonosítási (SSO) rendszerek, például az Okta véd....

Az orosz hackerek legújabb kudarca: az Amazon keresztbe tett az APT29-nek

MA 10:53

Az orosz hackerek legújabb kudarca: az Amazon keresztbe tett az APT29-nek

🔒 Az Amazon kutatói sikeresen megakadályozták az orosz állam által támogatott Midnight Blizzard (APT29) nevű hackercsoport támadását, amely a Microsoft 365-fiókokhoz és adatokhoz próbált titokban hozzáférni. A csoport célzott...

Valóban wellnessközpont lehetett régen a Mars, vagy csak legenda?

MA 10:40

Valóban wellnessközpont lehetett régen a Mars, vagy csak legenda?

🚀 Az elmúlt évmilliárdok során a Mars drasztikusan megváltozott: míg ma fagyos sivatag, egyes új kutatások szerint valaha aktív vulkánok kénes gázokat juttattak a légkörbe, amelyek üvegházhatást okozva melegen...

Lehet, hogy a túlzott soványság nagyobb baj, mint hinnéd

MA 10:28

Lehet, hogy a túlzott soványság nagyobb baj, mint hinnéd

Újabb meglepő fordulatot vett a testsúlyról és egészségről szóló vita: egy dán kutatás szerint a soványság akár nagyobb kockázatot is jelenthet, mint a túlsúly. A kutatás adatai alapján...

Az okos sejtek messzebbre érzékelnek, mint hinnéd

MA 10:14

Az okos sejtek messzebbre érzékelnek, mint hinnéd

💡 Meseinek tűnhet, hogy valaki egy borsószemet is megérez a matracok alatt (ahogy az Andersen-mesében), mégis a biológia világában bizonyos sejtek hasonlóan érzékenyek lehetnek. Nemcsak ráksejtekről van szó: kutatók...

A bolíviai rejtélyes fej valójában egészen más, mint hinnénk

MA 10:02

A bolíviai rejtélyes fej valójában egészen más, mint hinnénk

Egy különös, mumifikálódott fej több mint száz éve pihen egy svájci múzeum gyűjteményében, eredetét azonban mostanáig félreértették. Eddig úgy vélték, hogy egy inka férfi maradványa, de a legfrissebb...

Az MI-gigászok még csak most kezdik igazán!

MA 09:27

Az MI-gigászok még csak most kezdik igazán!

🚀 A technológiai óriások, az úgynevezett Hét csodálatos (Magnificent Seven: Apple, Amazon, Alphabet, Nvidia, Meta, Microsoft és Tesla) elképesztő ütemben növekedtek az elmúlt években, és semmi sem utal arra,...