
Technológiai mentőövek – MI és geoengineering ötletek
A legjobb megoldás az lenne, ha érdemben csökkentenénk az üvegházhatású gázok kibocsátását – azonban a jelenlegi lassú tempó miatt 2,6–4,8°C-os globális hőmérséklet-növekedésre számíthatunk. Ezért egyre többen tekintenek a technológiai beavatkozások, azaz a geoengineering felé. Ezek lényege, hogy szándékosan, nagy léptékben változtassák meg az éghajlati folyamatokat – például szén-dioxidot vonnának ki a légkörből, vagy több napfényt vernének vissza az űrbe (ezt nevezik napenergia-sugárzás módosításának).
Öt fő javaslat alakult ki a sarkvidékeken:
– Aeroszolos befecskendezés: finom részecskéket (például kén-dioxidot vagy titán-dioxidot) juttatnának a sztratoszférába, hogy több napfényt verjen vissza az űrbe.
– Tengeri függönyök: flexibilis, úszó szerkezetek, amelyeket 700–1000 méter mélyen rögzítenének, 150–500 méter magasan emelkedve. Ezek meggátolnák, hogy melegebb víz az úszó jégtáblákhoz vagy a jégtakarók aljához érjen.
– Jégmenedzsment: üveg-mikrogömböket szórnának a friss sarki jégre, hogy az visszaverőbbé váljon, vagy tengervizet pumpálnának rá, hogy vastagabbá fagyjon.
– Alapvíz-eltávolítás: az Antarktisz és Grönland gyorsan mozgó, úgynevezett jégfolyamainak alján található vizet távolítanák el, hogy lassítsák azok tengerbe jutását.
– Óceántrágyázás: vasat vagy más tápanyagokat juttatnának a sarki óceánokba, serkentve az algák növekedését, amelyek megkötik a szén-dioxidot.
Komoly mellékhatások, hamis remények
Fontos megjegyezni, hogy mind az öt elképzelést szigorú szempontok szerint vizsgálták: a kivitelezés volumene, a megvalósíthatóság, a költségek, a hatékonyság, a környezeti kockázatok és a szabályozás mind óriási kihívásokat jelentenek. Egyik módszer sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és egyiken sem érdemes dolgozni a következő évtizedekben. Az infrastruktúra, az anyagi források és a környezeti kockázatok hatalmasak: például a tengeri függönyök kilométerenként közel 373 milliárd forintba (1 milliárd dollárba) kerülnének. Egy üveggömb-szórási projektről is le kellett mondani az ökológiai kockázatok miatt. Ráadásul az Antarktiszi Egyezmény aláíróinak többsége egyértelműen elutasította a geoengineering alkalmazását.
Következtetés: mi most a teendő?
Ebből adódóan ezek az ötletek elterelik a figyelmet arról, hogy sürgősen karbonsemleges gazdaságra van szükség. Mindezek ellenére a klímakatasztrófa valós veszélyt jelent, amelyet csak a gyors és hatékony kibocsátás-csökkentés enyhíthet. A különféle technológiai beavatkozások csak hamis reményt keltenek – a valódi megoldás a mostani tetteinkben rejlik.