Az agyimplantátum, ami belelát a fejünkbe?

Új idegsebészeti áttörés: kutatók olyan agy–számítógép interfészt fejlesztettek ki, amely képes dekódolni, amit valaki magában gondol – vagyis az ún. belső monológját. Ez hatalmas segítséget jelenthet azoknak, akik bénulás miatt nem tudnak beszélni, hiszen az eddigi rendszerekkel ellentétben itt elég csak gondolni a mondanivalót, nem kell megpróbálni kimondani.

Gondolatolvasás modern köntösben

A MI-alapú eszköz négy – stroke vagy ALS miatt lebénult – önkéntes agyába ültetett elektródák segítségével rögzítette az elektromos jeleket. Ezeket tanították meg gépi tanulással az agyi aktivitás és a gondolt, illetve kimondani próbált szavak közötti összefüggések felismerésére.

A rendszer a belső beszédet már 74%-os pontossággal dekódolta, vagyis közel háromnegyed részben helyesen ismerte fel a gondolt mondatokat. Ez különösen nagy előrelépés, hiszen míg a beszélni próbált mondatoknál erősebb aktivitás látható a mozgatókéregben, a belső beszédhez kapcsolódó jelek gyengébbek voltak – de mint kiderült, a mintázat hasonló.

Etikai kérdések és adatvédelem

Felmerül azonban, mennyire biztonságos, ha egy gép a fejünkben „olvas”. A kutatók ezért biztonsági megoldásokat is beépítettek: a jelenlegi BCI-rendszer csak akkor dekódolja a belső beszédet, ha a felhasználó fejben előtte kimond egy jelszót (például: Süsü, a sárkány [Chitty Chitty Bang Bang]). Enélkül az interfész csak a szándékosan elgondolt mondatokra reagál – így elkerülhető, hogy a rendszer véletlenül privát gondolatokat értelmezzen.

Egy lépéssel közelebb a természetes kommunikációhoz

A most bemutatott BCI egyelőre nem képes a fejben szavak nélkül formált gondolatokat dekódolni, de a kutatók szerint a technológia rohamosan fejlődik. Egyre valószínűbb, hogy a jövőben a beszédfogyatékossággal élő emberek is ugyanúgy, gördülékenyen tudnak majd kommunikálni, mint bárki más.

(1 USD kb. 367 Ft)

2025, adrienne, www.livescience.com alapján