
Korlátozott hatású kezelések, változó megközelítés
A ma ismert, helyileg alkalmazható szerek csak részleges és rövid távú tünetenyhülést biztosítanak. Az antibiotikumként is alkalmazott izotretinoin ugyan hatásos, de súlyos mellékhatásokat okozhat, ráadásul a kúra befejeztével az akne gyakran néhány hónapon belül visszatér. Egyértelműen szükség van olyan eljárásokra, amelyek nem csupán elfedik, hanem valóban megszüntetik ezt a problémát.
Az áttörést azok az új vakcinák ígérik, amelyek a szervezet immunrendszerét veszik célba: a fő cél, hogy a védekezőrendszer felismerje és semlegesítse a bajt okozó baktériumokat. Az aknét ugyan hormonális és genetikai tényezők is befolyásolják, azonban a tényleges gyulladásos folyamatokat a pórusokban felszaporodó, gyulladást okozó baktériumok indítják el. Az új vakcinák közül az egyik terápiás, a másik megelőző céllal készül, mindkettő az immunrendszert ösztönzi a baktériumok elleni harcra. Fontos hangsúlyozni, hogy a szemléletváltás – vagyis az akne immunszabályozási rendellenességként való kezelése – új távlatokat nyit a terápiában.
mRNS-alapú fejlesztések és igény az új terápiák iránt
Az Egyesült Államokban az emberek évente akár 74 ezer forintért is vásárolnak vény nélkül kapható aknékrémeket, az izotretinoin négy-hat hónapos kúrája pedig megközelíti az 1,1 millió forintot. Az akne elleni szerek nemzetközi piacméretét 2023-ban több mint 3391 milliárd forintra becsülték, és évente további 5%-os növekedést várnak.
A Sanofi jelenleg is zajló, 600 fős klinikai tesztjén Amerikában mérsékelt-súlyos aknéban szenvedők kapnak két kezdeti oltást, majd egy emlékeztetőt egy évvel később. Egy további, 200 fős, enyhébb tüneteket mutató csoport vizsgálata Szingapúrban történik. Az első állatkísérleteket kétféle vakcinával végezték: az egyik az aknét okozó baktérium fehérjéivel, a másik ezek információját hordozó mRNS-sel működik. Jelentős eredmény, hogy az mRNS-alapú oltóanyag lett a hatékonyabb, most pedig ezt tesztelik embereken is. Ha sikerül csökkenteni az antibiotikumhasználatot, abból nemcsak az oltottak, hanem a társadalom is profitál: kevésbé nő az antibiotikum-rezisztencia veszélye.
Másik irányból támad a kaliforniai csapat
A San Diegó-i egyetem kutatói egy, az aknét előidéző bakteriális enzimet céloznak meg. Ez a hialuronidáz nevű enzim lebontja a bőr védelméért felelős hialuronsavat, és így kezdődik a gyulladás, amely végül aknéhez vezet. Az általuk fejlesztett vakcina ezzel az enzimmel szemben vált ki antitesteket, tehát lényegében magát a gyulladásos folyamatot próbálja blokkolni.
A kutatók olyan egérkísérletekben tesztelték a vakcinát, ahol emberi aknébaktériumokkal fertőztek meg állati bőrt. Az eredmények ígéretesek: a beoltott egerek bőrén nem jelentkezett akne. Ez az oltóanyag a jövőben a megelőzést szolgálhatja, szemben a Sanofi terápiás megközelítésével.
Kihívások és társadalmi elfogadottság
A védőoltásokkal szembeni növekvő bizalmatlanság komoly akadály lehet minden új vakcina előtt. Egy amerikai közvélemény-kutatás szerint 2024-ben a megkérdezetteknek csupán 40%-a tartotta rendkívül fontosnak, hogy gyermekeiket életmentő betegségek ellen is oltsák. Ennek fényében egy akne elleni oltás bevezetése komoly kommunikációs és szemléletbeli felkészülést igényel. Ugyanakkor sokak számára éppen az jelenthetne vonzerőt, hogy hosszú távú tünetmentességet, biztonságos és tartós megoldást kínálhat, szemben a jelenlegi kezelések korlátaival.