
A veszélyes, de nem támadó kígyók
Különösen fontos hangsúlyozni, hogy a férfit feltehetően egy erdei csörgőkígyó (Crotalus horridus) marta meg, amely Tennessee legnagyobb és legveszélyesebb mérges kígyója: akár másfél méteresre is megnőhet. Mindazonáltal az ilyen kígyók ritkán támadnak emberre – főként akkor, ha fenyegetve érzik magukat vagy rálépnek. Egyéb mérges kígyók közé tartozik a törpe csörgőkígyó, a mokaszinfejű kígyó (Agkistrodon contortrix) és a vízi mokaszin (Agkistrodon piscivorus). Ezek a kígyók általában kisemlősökre vadásznak: például mókusokra, patkányokra, olykor madarakra vagy gyíkokra. A csörgőkígyók lesben állva várják zsákmányukat, és akár riasztás nélkül is villámgyorsan támadnak.
A kígyómarás következményei
Az Egyesült Államokban évente 7-8000 embert harap meg mérges kígyó, közülük átlagosan csak öten vesztik életüket, legtöbbször a késlekedő ellátás vagy az orvosi segítség elmulasztása miatt. Ráadásul a csörgőkígyómarások 20%-a úgynevezett „száraz marás” – vagyis a kígyó nem juttat mérget az áldozatba. Maga a méreg összetett fehérjekoktél, amely hemotoxikus (vérzéses), neurotoxikus (idegrendszeri) és citotoxikus (szövetrongáló) hatással is bírhat. Különösen veszélyes, ha valakinél allergiás reakció alakul ki, ami anafilaxiás sokkhoz vezethet: ilyenkor a légutak beszűkülnek, a vérnyomás lezuhan, és gyors beavatkozás hiányában akár halálhoz is vezethet.
Elővigyázatosság és tanulság
Ezért túrázás vagy bármilyen szabadtéri program során mindenkinek ajánlott elsősegély-felszereléssel készülni, és soha nem szabad megpróbálni megfogni vagy háborgatni kígyót. Ha kígyóval találkozol, maradj nyugodt, ne érj hozzá, és ha mégis megmar, azonnal fordulj orvoshoz. A természetben minden élőlényt tiszteletben kell tartani – a vakmerőség nemcsak meggondolatlanság, de akár az életünkbe is kerülhet.