
Mi ez a terv, és miért van rá szükség?
A most elfogadott természetvédelmi terv a tudományos kutatások és az őslakos közösségek tudását ötvözi. Fő célja, hogy kijelölje azokat a területeket, ahol a Joshua-fa a jövőben is túlélheti a felmelegedést, és meghatározza, miként óvható meg ez a terület. A terv részét képezi az új beépítések korlátozása, az invazív fűfélék visszaszorítása, a tűzveszély csökkentése, valamint olyan Joshua-fák ültetése, amelyek genetikai sokféleségük miatt ellenállóbbak a klímaváltozással szemben.
Noha a Joshua-fa egyes kaliforniai sivatagi közösségekben még mindig elterjedt, a szakemberek szerint már most is látható, hogy élőhelyük a felgyorsult városiasodás és a klímaváltozás miatt zsugorodik.
Új szabályok, új viták
A 2023-ban életbe lépett törvény értelmében mostantól mindenkinek, aki Joshua-fát akar kivágni, károsítani vagy eltávolítani, engedélyt kell kérnie, és fánként díjat kell fizetnie. Ez az előírás jelentősen megnövelheti az építkezések költségeit azokban a dél-kaliforniai térségekben, ahol eddig a megfizethetőség volt a fő vonzerő. Helyi politikusok, például Dawn Rowe hangsúlyozzák, hogy ezek a szabályok már most is késleltetik a lakás- és ipari fejlesztéseket, elriaszthatják a befektetőket, és visszafoghatják a munkahelyteremtést. Sokan az eljárások rugalmasságát és egyértelműségét kérdőjelezik meg, sürgetve életszerűbb kivételek bevezetését – például közműkarbantartás vagy vízrendszerek javítása esetén.
Kulturális jelentőség és ökológiai szerep
A Joshua-fa (Yucca brevifolia és Yucca jaegeriana) két elkülöníthető faja a kaliforniai Mojave-sivatagon túl Arizonában, Nevadában, Utah-ban és Mexikóban is előfordul. Ezek a szúrós szukkulensek évezredek óta fontosak az őslakos közösségek számára, nemcsak spirituális értelemben. Egyes törzsek a gyökerét kosárfonásra, rostjait kötélkészítésre, szirmait és gyümölcsét táplálékként használták.
Az ökoszisztémában is kulcsszerepet töltenek be: számos állatfaj – például a létrahátú fakopáncs vagy a sivatagi éjszakai gyík – a Joshua-fákhoz kötötten él és szaporodik.
Ütközések a gyakorlatban
Az új szabályozás miatt az építőiparban dolgozók, lakásépítők és magántulajdonosok egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy egy-egy építkezési projekt jelentős extra költségeket vonhat maga után. Egy helyi lakos, Alec Mackie például három telken szeretne nyugdíjas otthont építeni Yucca Valley-ben, de a 88 Joshua-fa miatt – amelyekből 8-at el kellene távolítania – csak az engedélyezési díj több mint 11 millió forintba (32,961.75 dollár) kerülne. Ezen felül csak a fák megszámlálása 1,35 millió forintba, az arborista jelentések és a kivitelezői továbbképzés szintén további 1,35 millió forintba kerülnének. Ezzel a teherrel elképzelhető, hogy Mackie teljesen feladja terveit. További nehézség, hogy azokat a fákat is engedélyeztetni kell, amelyek a területen maradnak, ha később más munkát szeretne végezni mellettük.
Az alkalmazkodás lehetőségei
A természetvédelmi hatóságok igyekeznek megnyugtatni a lakosságot: például már kivették a szabályok közül, hogy egylakásos családi házak esetén kötelező lenne a Joshua-fák átültetése. Emellett készül a stratégiai környezeti hatásvizsgálat is, amely várhatóan egyszerűsíti és olcsóbbá teszi majd az engedélyezést. Maga a terv is élő dokumentum: hatékonyságát évente felülvizsgálják, nyolc év múlva pedig ismét napirendre kerülhet, hogy a Joshua-fa felkerüljön-e a veszélyeztetett fajok listájára.
Miért most, és mi lesz a jövő?
Az élőhelyek egyharmada magánterületen fekszik, és napjainkban ezeken a területeken zajlik a leggyorsabb városiasodás. A tudósok szerint egyértelmű: a jelenlegi klímamodellek alapján a század végére alig marad a Joshua-fának megfelelő élettér.
Összefoglalva, a Joshua-fa védelmére irányuló terv egyszerre biológiai szükségszerűség és társadalmi kihívás. Noha az új szabályozás rövid távon megnehezítheti egyes lakosok és vállalkozók életét, hosszú távon mégis a sivatagi ökoszisztéma és a kulturális örökség megóvását szolgálja – mindez Kalifornia példátlan természetvédelmi ambícióit igazolja.