Az óceán mellett élők, így harcolnak az emelkedő vízszinttel

Az óceán mellett élők, így harcolnak az emelkedő vízszinttel
Az Egyesült Államok part menti közösségei egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy szembeszálljanak a tengerszint emelkedésével és az egyre pusztítóbb viharokkal. Ezek az intézkedések nemcsak az élőhelyek helyreállítását, hanem a városok és falvak védelmét is szolgálják. A San Francisco-öbölben például több mint száz éve kialakított sós tavakat engednek vissza a mocsárba, miközben New York és New Jersey partjain hatalmas strandrekonstrukciók zajlanak a Sandy szupervihar után. Alabamában egy újjáépített földnyelv most egyszerre óv egy történelmi települést és ad új otthont vadon élő állatoknak.

Küzdelem a tengerrel: miért válnak sürgetővé a helyreállítási projektek?

Az éghajlatváltozás hatásai miatt a parti településeket érő kihívások egyre súlyosabbak: a gyakoribb viharok, az emelkedő tengerszint és a beljebb húzódó sósvíz több száz közösséget, sőt, akár több tízmillió embert is veszélyeztet. A természetes védőzónák — mint a mocsarak, dűnék, zátonyok — leromlása után most azon dolgoznak, hogy ezeket helyreállítsák, és visszaadják eredeti funkciójukat. Az olyan fejlesztések, mint a gátak, töltések, árvízfalak, ma már olyan területeken is megjelennek, ahol a természetes védelem nem elégséges.

Fontos megjegyezni, hogy egyes nagyszabású projektek elbukhatnak: Louisiana például leállított egy 1 080 milliárd forintos (3 milliárd dolláros) beruházást, miután a halászati ipar tiltakozott, és a költségek elszálltak. Pedig a Mid-Barataria nevű terv több mint 50 km² új földterületet tervezett létrehozni a Mississippi hordalékának elvezetésével, ám felismerték, hogy ez nem minden érdekelt félnek kedvezett volna.

A Mexikói-öböl: harc a viharokkal és a partvesztéssel

Az USA-ban nincs jobban kitett régió, mint a hurrikánok sújtotta Mexikói-öböl partvidéke. Louisiana önmagában több mint 5 180 km² földterületet veszített el az elmúlt évszázadban — ez több, mint bármely más állam vesztesége. Korábban a Mississippi hordaléka töltötte és táplálta a partvédő mocsarakat, de a duzzasztóművek, csatornák és más fejlesztések megszakították ezt a természetes folyamatot.

A 2005-ös Katrina és Rita hurrikánok után Louisiana létrehozta a Parti Védelmi és Helyreállítási Hatóságot, amely azóta is gőzerővel dolgozik: az elmúlt két évtizedben közel 6 480 milliárd forintot (18 milliárd dollárt) költöttek gátakra, árvízfalakra és tucatnyi természetes élőhely, köztük mocsarak újjáépítésére. Ezekre a területekre rendszeresen friss üledéket és vizet vezetnek vissza; a Chandeleur-szigeteknél például homokot pumpálnak be, hogy védjék a tengeri teknősök élőhelyét, és csökkentsék a viharhullámokat.

Bár ezek a projektek nem állítják meg teljesen a földveszteséget, Denise Reed kutató szerint együttesen jelentősen lassíthatják a folyamatot, így időt nyerve a lakosságnak és az élővilágnak.

Nyugati part: mocsarak és folyótorkolatok visszahódítása

A Csendes-óceán partján is aktívan dolgoznak a mocsarak és torkolatok helyreállításán. Korábban elsősorban az élőhelyek rehabilitációja volt a cél, amikor például a San Francisco-öböl déli részén lévő sóstavakat kezdték ismét mocsarakká alakítani. Ma már látszik, hogy ezek nemcsak szűrik a hullámokat és a viharokat, hanem a legdrágább lakóövezeteket (mint a Szilícium-völgy közvetlen közelét) is védik az áradásoktól.

Ehhez kapcsolódva Hawaii és Alaszka partjain őslakos közösségek állítják helyre azokat az ősi kőfalas halcsapdákat, amelyek ma már a viharok ellen is hatékony védelmet nyújtanak.


Atlanti part: a Sandy hurrikán öröksége

A 2012-es Sandy szupervihar (Sandy Hurricane) után, amely rekordhosszúságban, 1 600 kilométeren pusztított végig az Atlanti-óceán partvidékén, a térségben folyamatosan épülnek természetes gátak, dűnék és mesterséges védművek. A szakemberek a következő 50 évben akár 0,9 méteres tengerszint-emelkedést is prognosztizálnak, ami további árvízvédelmi beruházásokat tesz szükségessé.

Ennek megfelelően az USA gazdasága és kultúrája szempontjából is alapvető fontosságú, hogy ezek a part menti területek védettek maradjanak. Ahogy Doug George, a NOAA tudósa fogalmazott, a tét nemcsak ingatlan vagy infrastruktúra, hanem egy teljes életforma megőrzése is.

2025, adminboss, phys.org alapján

  • Te hogyan döntenél, ha a gazdasági érdekek és a természetvédelmi szempontok ütköznek?
  • Szerinted mindig megéri ennyi pénzt költeni védőprojektekre, ha lehet, hogy nem mindegyik sikerül?
  • Te mit gondolsz, jó ötlet lenne kiköltözni ezekről a veszélyeztetett partvidékekről, vagy inkább maradni és védekezni?



Legfrissebb posztok

Az új MI-védelem a Teamsben: végre nem dől be mindenki

MA 21:01

Az új MI-védelem a Teamsben: végre nem dől be mindenki

🧐 A Microsoft Teams hamarosan még biztonságosabbá válik: a fejlesztők mostantól automatikusan blokkolják a veszélyes fájltípusokat, például a futtatható, .exe kiterjesztésű fájlokat a csevegésekben és a csatornákban. Az új...

A laptopok vége a munkahelyeken? Jön a felhős PC

MA 20:51

A laptopok vége a munkahelyeken? Jön a felhős PC

A Gartner friss adatai szerint már olcsóbb és egyszerűbb a Desktop-as-a-Service (DaaS) használata, mint az irodai laptopoké. 2027-re várhatóan a dolgozók 95%-ánál költséghatékonyabb lesz a DaaS, míg 2019-ben...

Az MI-cég, amelyik 12 billióért akarja megvenni a Google Chromét

MA 20:01

Az MI-cég, amelyik 12 billióért akarja megvenni a Google Chromét

💸 A Perplexity nevű MI-vállalat komoly feltűnést keltett azzal, hogy 13 000 milliárd forintért (34,5 milliárd USD) készpénzben ajánlatot tett a Google Chrome böngésző megvásárlására – annak ellenére, hogy...

Az újabb botrány: gyerekekkel flörtölő Meta-chatbotok miatt indul vizsgálat

MA 19:51

Az újabb botrány: gyerekekkel flörtölő Meta-chatbotok miatt indul vizsgálat

Az amerikai Meta újabb komoly vizsgálat elé néz, miután kiszivárgott egy belső irat, amely szerint a vállalat MI-chatbotjai megengedhették maguknak, hogy gyerekekkel szemben szexuális tartalmú üzeneteket írjanak. Egy...

Egyre kevesebbet olvasunk az MI miatt, veszélyben az irodalom?

MA 19:02

Egyre kevesebbet olvasunk az MI miatt, veszélyben az irodalom?

📚 Az olvasás népszerűségének hanyatlása Az elmúlt években egyre világosabbá vált, hogy mind a diákok, mind a felnőttek egyre kevesebb időt szánnak könyvek olvasására. Talán meglepő, de már az...


MA 18:50

Az új-zélandi kivándorlási hullám új csúcson

Új-Zélandról 2025 júliusáig 71 800 állampolgár távozott, ami az elmúlt 13 év legmagasabb kivándorlási adata. Ennek több mint egyharmada 30 év alatti fiatal, miközben az ország gazdasága gyengélkedik,...

Az ellopott jelszavak bányája: Ruby-fejlesztők is célkeresztben

MA 18:26

Az ellopott jelszavak bányája: Ruby-fejlesztők is célkeresztben

Hatvan kártékony Ruby-csomaggal támadtak fejlesztői fiókokat, amelyek 2023 márciusa óta mintegy 275 000 letöltést értek el. Ezek a csomagok elsősorban dél-koreai automatizációs eszközök használóit célozták, akik az Instagramot,...

Ez a nyár már nem kedvez a légitársaságoknak, csak gondot okoz

MA 17:27

Ez a nyár már nem kedvez a légitársaságoknak, csak gondot okoz

A légitársaságok számára a nyári utazási szezon már rég nem aranybánya, mint korábban. A kereslet egyre hektikusabbá vált, miközben az iskolai szünetek időzítése és a fogyasztói szokások is...

Az Apple végre fellélegezhet: ejtik a brit titkos utasítást

MA 17:01

Az Apple végre fellélegezhet: ejtik a brit titkos utasítást

👌 Az Egyesült Királyság többé nem kötelezi az Apple-t arra, hogy hátsó ajtót (backdoor) hozzon létre a felhasználók adatainak eléréséhez. Az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója, Tulsi Gabbard szerint a...