Rejtett múlt a Grutas Tzabnah mélyén
A Grutas Tzabnah barlang mélyén talált cseppkő rétegeinek elemzése alapján a kutatók részletes, évszakról évszakra visszakövethető esőzési adatokhoz jutottak, amelyek segítségével pontosabban összevethették a klíma változásait és a leletként fennmaradt társadalmi instabilitás jeleit. Jelentős, hogy a mai ismeretek szerint a régióban a 9–10. században, az úgynevezett Terminal Classic időszakban hosszú éveken át tartó szárazságok sújtották a majákat. Eközben a félsziget északi, egyébként szárazabb részein egyes népcsoportok megmaradtak, sőt el is boldogultak.
Mikroszkopikus nyomok mesélnek a múlt esőiről
Az aprólékos kutatás során kiderült, hogy a cseppkövek – a fák évgyűrűihez hasonlóan – növekedési rétegeikben megőrzik az egyes évek csapadékviszonyait. Ezek kémiai összetétele azt is elárulta, hogy május és október között, vagyis az esős évszakban mennyi víz szivárgott át a talajon. Bár az éves átlagos csapadék sem elhanyagolható, a termények túlélését valójában az határozza meg, mennyire egyenletes és bőséges az adott esős időszak.
Nehéz évek, pusztító szomjúság
A vizsgálatok szerint 871 és 1021 között nyolc komoly, három évnél tovább tartó, esős évszakokat is elszárító aszály volt, néhány esetben csak egy-egy átmeneti, nedvesebb év választotta el a száraz ciklusokat. Ezek a hosszan tartó ínségek éhezéshez és társadalmi megrázkódtatásokhoz vezettek. A maják ügyesen tárolták vizüket ciszternákban, ám a legsúlyosabb aszályok olyan mértékűek voltak, hogy a régió fővárosa, Uxmal is megingott: megszűnt a monumentumok építése, a kőbe vésett évszámok rögzítése, és politikai rendszerük néhány éven belül összeomlott.
Túlélés és alkalmazkodás
Így nem minden város omlott össze ugyanúgy. Volt, ahol a kereskedelem, különösen a középső-mexikói gabona beáramlása biztosított némi túlélési lehetőséget, ezért például Labna (a város, amelyet a maják a Terminal Classic idején elhagytak) végül talpra tudott állni a krízist követően. Ugyan a monumentumok feliratai itt is megszűntek, de a társadalom alkalmazkodóképessége nagyobb volt.
A múlt aprólékos rekonstrukciója a jövőt is formálja
Az új kutatásoknak köszönhetően a klímarekordok és az egyes városok történelmi változásai most először közvetlenül vethetők össze. Ez lehetővé teszi a tudósok számára, hogy ne csak általános korábbi adatokkal, hanem sokkal részletesebb helyi mintákkal magyarázzák a maja civilizáció látványos bukását a Yucatán-félszigeten.
