2025. 08. 10., 07:17

Az a szemtelenül okos sejt: Mire képes emlékezni egy sejt?

Az a szemtelenül okos sejt: Mire képes emlékezni egy sejt?
A modern biológia egyik legérdekesebb kérdése, hogy vajon az emberi agyon túl, önálló sejtek is képesek-e tanulni és emlékezni. Újabban lelkes idegtudósok egy kis csapata kutatja a sejtek emlékezőképességét, ezzel alapjaiban kérdőjelezve meg a memória eddigi fogalmát. Lehet, hogy az emlékek nem csak az idegsejtek kiváltsága: a magányos sejtek, akár egy vesesejt vagy egy egyszerű egysejtű, ugyancsak képesek lehetnek megőrizni a múlt tapasztalatait – és ezt a túlélésük érdekében hasznosítani.

A gondolkodó sejt mítosza – avagy mit tud magáról egy sejt?

Barbara McClintock 1983-ban, a Nobel-díja átvétele után így fogalmazott: „Mit tud magáról egy sejt?” Kísérleteiben azt tapasztalta, hogy a növényi sejtek is képesek lehetnek a korábbi, stresszes élményekre reagálni. Noha a kérdés filozofikusnak tűnhetett, előrevetítette a biológia új irányait. Fontos hangsúlyozni, hogy McClintock feltételezése ma, negyven évvel később, újabb lendületet kapott: egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy a memória jóval ősibb és általánosabb biológiai funkció, mint azt korábban gondoltuk.

Memória a neuronokon túl – agynélküli tanulás

A hagyományos nézőpont szerint a memória és a tanulás a többsejtű idegrendszer sajátossága, szinaptikus plaszticitáson keresztül valósul meg. A „tüzelő neuronok összekapcsolódnak” elve alakította ki a memória klasszikus modelljét. Ennek ellenére egyes kutatók tapasztalatai szerint az egysejtűek vagy agy nélküli sejtek is képesek a korábbi tapasztalatok nyomán módosítani viselkedésüket.

Vannak olyan nyálkagombák, amelyek kémiai nyomot hagynak maguk után, mintegy emlékeztetőként arra, merre jártak már. A baktériumok is képesek a jelenlegi körülményeket összevetni a korábbi tapasztalatokkal, hogy kedvezőbb környezetek felé mozogjanak. Ezek a primitív memóriamechanizmusok akár több százmillió évvel megelőzik az idegrendszer kialakulását, és nagyon valószínű, hogy mindannyiunk sejtjeiben tovább élnek.

Az S. roeselii és a feledésbe merült emlékek

Herbert Spencer Jennings már 1906-ban tanulmányozta az egysejtű S. roeselii viselkedését. A sejteket többször egymás után ingerelte piros festékkel, és megfigyelte, hogyan tanulják meg elkerülni az irritáció forrását. Először elhajoltak, majd vizet „köptek” vissza, végül teljesen visszahúzódtak. Ha a kísérletet rövid idő elteltével ismételte meg, a sejt azonnal a legerősebb reakcióval, a visszahúzódással kezdett, „kihagyva” a köztes lépéseket. Tehát tapasztalatai alapján tanul, sőt, élményeit beépíti a viselkedésébe – vagyis emlékezik.

Ez a korai, egysejtű memóriát bizonyító kísérlet azonban évtizedekre feledésbe merült, többek között azért, mert reprodukálhatatlannak tartották. Csak 2019-ben sikerült egy kutatócsoportnak hitelesen igazolnia Jennings eredményeit: az S. roeselii valóban képes „meggondolni” magát, és másként reagálni ugyanarra az ingerre, ha már volt hasonló tapasztalata.


Emlékező vesesejt és az időzítés varázsa

Az utóbbi évek egyik legizgalmasabb eredménye, hogy emberi vesesejt-tenyészetben is kimutattak memóriaszerű viselkedést. Ha bizonyos vegyi anyagokat szabályos időközönként juttatnak hozzájuk (akárcsak az idegsejtek esetében a neurotranszmitterek), a sejtek nemcsak „észlelik” a mintázatot, hanem hosszabb ideig őrzik is ezt az információt, mintha memóriát alkotnának.

A kutatók fluoreszkáló fehérjékkel jelezték, mikor aktiválódik egy emlékezésért felelős gén: egy háromperces vegyi inger hatása néhány óráig tartott, míg négy rövidebb, 10 percenként adagolt impulzus több mint egy napon át volt kimutatható. Ez az úgynevezett „időzítési hatás” (spacing effect) – azaz a tanulás és emlékezés időzítése – már 1885 óta ismert az emberi memória kapcsán, de most először bizonyították sejtszinten, agy nélkül.

Ennek alapján megállapítható, hogy a sejtek nemcsak mennyiségileg, hanem mintázat szerint is figyelik a külső ingereket – és ennek megfelelően alkalmazkodnak. Fontos hangsúlyozni, hogy a tanult sejtek hosszabban őrzik meg az emlékeket, ha az információ elosztva érkezik.

Mi is az emlék? – A definíció csapdái

Az, hogy a tudomány sokáig kívülállónak tartotta az ilyen felfedezéseket, részben szemléleti, részben nyelvi probléma. A memória fogalmát a tudomány gyakran az állati viselkedéshez köti: bizonyított emlék az, amit egy külső reakció igazol. De mi a helyzet akkor, ha a viselkedés nem mérhető – például egy vágott tengeri nyúl neuronjaiban vagy egy magányos vesesejtben?

Fontos hangsúlyozni, hogy a sejtes memória nem csupán viselkedésbeli lehet – megjelenhet molekuláris, epigenetikai vagy akár szerkezeti formában is. Egy védőoltás, egy heg a testen, egy gyermek vagy egy könyv szintén mind az emlékezés különféle formái. A sejtes szintű emlék szó szerinti lenyomat, mely információt hordoz a múltról, és befolyásolja a jövőbeli viselkedést.

Mi mindent tudhat magáról egy sejt?

Minden egyes sejtünk önálló „eszével” működik: érzékeli és feldolgozza a rá ható információkat, legyen szó sókról, hormonokról, szomszédos sejtek jeleiről vagy az időbeli ismétlődés mintázatairól. A sejtes memória egyfajta beépült, testet öltött reakció a változásokra – nincs különbség a múlt megjegyzése, az emlékezés és magának az emléknek a léte között. Minél hosszabban és fokozatosabban érkezik egy inger, annál tartósabb a sejtes emlék.

Ennek ellenére még mindig újdonságnak számít azt mondani, hogy minden sejt, minden élőlény képes sajátos módon emlékezni. Fontos hangsúlyozni, hogy a sejtmemória nem kivétel, hanem alapszabály, amely a legprimitívebbektől a legösszetettebb szervekig végigkíséri az élővilágot. Az információk rögzítésének és felhasználásának képessége tehát jóval általánosabb és ősibb tulajdonság, mint korábban gondoltuk – vagyis minden sejt, minden élet képes tanulni a múltjából.

Ennek alapján megállapítható, hogy amit egy sejt „tud” magáról, az végső soron a világra vonatkozó tudás – tapasztalat, amely segít eldönteni, mikor hajoljon félre, mikor védekezzen, mikor lépjen tovább. Az élet – legyen bármilyen egyszerű vagy bonyolult – végső soron az emlékezés művészete.

2025, adminboss, www.quantamagazine.org alapján

Legfrissebb posztok

APP
MA 09:11

APPok, Amik Ingyenesek MA, 7/20

Fizetős iOS appok és játékok, amik ingyenesek a mai napon.     Monthly Dystopia (iPhone/iPad)A Monthly Dystopia egy túlélő játék, amelyet George Orwell 1984 című műve inspirált...

MA 06:05

Történelmi események a mai napon (Július 20.)

Időutazás egyetlen nap krónikáján: a Holdra szállástól 🌕 a Mars első sikeres leszállásáig, a jogkiterjesztések ✊ és függetlenségi nyilatkozatok 📜 hullámán át katonai ütközetekig és diplomáciai áttörésekig...

APP
vasárnap 09:11

APPok, Amik Ingyenesek MA, 7/19

Fizetős iOS appok és játékok, amik ingyenesek a mai napon.     Domain Sniper: WHOIS & Drops (iPhone/iPad)A Domain Sniper egy olyan alkalmazás, amely megmutatja, egy regisztrált domain nev milyen életszakaszban van, és jelzi, mikor lesz újra elérhető regisztrálásra...

vasárnap 06:05

Történelmi események a mai napon (Július 19.)

Mi minden történt ezen a napon? A spanyol Armada felbukkanása az Angol-csatornában, a Seneca Falls-i nőjogi konvenció rajtja és az első GPS-jel sugárzása alapjaiban formálták a világot...

APP
szombat 09:11

APPok, Amik Ingyenesek MA, 7/18

Fizetős iOS appok és játékok, amik ingyenesek a mai napon.     The Three Little Pigs Romanian (iPhone/iPad)A “Tanulj meg románul olvasni” című kiadvány a klasszikus “A három kismalac” meséjével segít fejleszteni a nyelvtudást...

szombat 06:05

Történelmi események a mai napon (Július 18.)

Mi történt ezen a napon a történelemben? Viharos csaták, városok pusztulása és korszakos áttörések jelölik ezt a napot a történelemben, a Róma elleni gall betöréstől és a római nagy tűzvésztől kezdve egészen a titkos szavazás brit bevezetéséig és az első webre feltöltött fotóig...

APP
péntek 09:11

APPok, Amik Ingyenesek MA, 7/17

Fizetős iOS appok és játékok, amik ingyenesek a mai napon...

péntek 06:05

Történelmi események a mai napon (Július 17.)

Ma olyan napra tekintünk vissza, amikor háborúk sorsdöntő csatái, királyi dinasztiák fordulatai és megrázó katasztrófák alakították a világot...

APP
csütörtök 09:11

APPok, Amik Ingyenesek MA, 7/16

Fizetős iOS appok és játékok, amik ingyenesek a mai napon.     Between Dates Calendar Math (iPhone/iPad)A Between Days alkalmazás segítségével egyszerűen és gyorsan meghatározható, hány nap van két dátum között...

csütörtök 06:05

Történelmi események a mai napon (Július 16.)

Kiemelkedő nap: elindult az iszlám időszámítás, fellőtték az Apollo 11-et a Hold felé, és megtörtént a világ első kereskedelmi repülőgép-eltérítése...

szerda 09:49

A Microsoft kibocsátása 25%-kal nőtt – a neheze még hátravan

💨 A Microsoft károsanyag-kibocsátása tavaly 25%-kal nőtt, ami főleg az adatközpontok gyors terjeszkedésének köszönhető...

szerda 09:37

Az adataid a telefonodon maradnak: a Google új AI-dobása a Pixelen

📱 A Google ismét újat mutat a Pixel okostelefonok világában – mostantól az eszközökön futó mesterséges intelligencia még erősebbé teszi a mobilokat, úgy, hogy közben védi a felhasználók adatait...

APP
szerda 09:11

APPok, Amik Ingyenesek MA, 7/15

Fizetős iOS appok és játékok, amik ingyenesek a mai napon.     Between Dates Calendar Math (iPhone/iPad)A Between Days alkalmazás egyszerű és gyors megoldást kínál két dátum közötti napok kiszámítására...

szerda 09:01

Az északkeleti levegő veszélyes: minnesotai erdőtüzek szennyezik

Az Észak-Minnesotában pusztító erdőtüzek füstje hamarosan elérheti az Egyesült Államok északkeleti nagyvárosait, többek között Detroitot, Milwaukee-t, Clevelandet, Philadelphiát és New Yorkot...

szerda 08:49

Az első szintetikus sejt: tényleg megszületett a mesterséges élet?

A Minnesotai Egyetem laboratóriumában újszerű biológiai eredmény született: egy aprócska SpudCell nevű képződmény képes táplálkozni, növekedni, versengeni, osztódni és lemásolni önmagát – vagyis szinte mindent tud, amit egy élő sejt is...

szerda 08:36

Az új Google Képek Pinterest-szerű, felfedezésre kihegyezett átalakítást kapott

A Google Képek (Google Images) megújult külsőt kapott: mostantól személyre szabott galériákat kínál a felhasználóknak, így még könnyebben fedezhetik fel az őket érdeklő képeket...

szerda 08:12

A Google DeepMind az USA-t tenné az MI-szabványok élére

A Google DeepMind vezére, Demis Hassabis szerint az új generációs mesterséges intelligencia egyre komolyabb veszélyeket rejt magában, például a kiberbiztonság és a biológiai fenyegetések terén...

szerda 08:01

Az új Alzheimer-gyógyszer felforgatja a megszokott kezeléseket

💊 Fontos kérdés, hogy meg lehet-e állítani vagy lassítani az Alzheimer-kór lefolyását, hiszen a demencia legfőbb oka, az Alzheimer-kór, világszerte rengeteg embert érint...

szerda 07:49

Az űrben tovább tart az amerikai–orosz űrhajósok összefogása

🚀 Sikeresen megérkezett kedden a Nemzetközi Űrállomásra egy amerikai–orosz személyzet, miután a kazahsztáni Bajkonurból indultak a Roszkoszmosz által üzemeltetett Szojuz MS-29 fedélzetén...

szerda 07:37

A Microsoft Secure Bootja tíz éve lyukas, észre sem vették

🔒 Az informatika egyik legfontosabb biztonsági eleme, a Secure Boot, már csaknem tíz éve lényegében védtelenné vált – és ezt eddig senki sem vette észre...

szerda 07:24

A csípős paprika növelheti egy halálos rák kockázatát?

Bár a csípős paprika számos kultúra elválaszthatatlan része, és egyes laboratóriumi kísérletek a bennük található vegyületeket, például a kapszaicint gyulladáscsökkentőnek vagy akár daganatellenesnek mutatják, az utóbbi évek humán kutatásai nem ennyire egyértelműek...

szerda 07:02

Az Artemis II: „Furcsán nézett ki a Hold” 250 ezer mérföldről

Április 6-án négy űrhajós indult el az Artemis II misszió keretében az Orion űrhajóval, és körülbelül 40 percig teljesen eltűntek a Föld látóteréből...

szerda 06:38

A Microsoft rekordméretű javításözöne: 570 hiba és 3 zero-day

🔧 Szinte példátlanul nagy frissítési csomagot adott ki a Microsoft a 2026...

szerda 06:25

A volt dolgozók részrehajló MI-t sejtenek a leépítések mögött – perelik a Metát

💼 Májusban a Meta megvált dolgozóinak 10 százalékától, közel 8 000 alkalmazottat küldött el, ami jelentős átszervezéssel járt a vállalat MI-re és adatközpontokra irányuló fejlesztései miatt...

szerda 06:05

Történelmi események a mai napon (Július 15.)

Időutazás egyetlen napon: Jeruzsálem falainak áttörésétől 🏰 a Rosetta-kő 🗿 megtalálásán és Napoleon 🚢 megadásán át a Grunwaldnál vívott döntő ütközetig ⚔️, sőt a modern korszakban a törökországi puccskísérletig 🇹🇷 és a Mozilla alapításáig 🦊...

kedd 18:31

Az Ozempic és a Wegovy tényleg lassíthatják a biológiai öregedést?

Tipikus eset, amikor egy ismert gyógyszer egészen váratlan előnyöket kínál. A GLP-1 típusú szerek, mint az Ozempic, a Wegovy vagy a Rybelsus, eredetileg a fogyás, a jobb vércukorszint-szabályozás és a szívbetegségek kockázatának csökkentése miatt váltak népszerűvé...

kedd 17:30

Az indiai tudósok megalkották az emberi agytörzs eddigi legrészletesebb 3D-atlaszát

Indiai kutatók a világ eddigi legrészletesebb, háromdimenziós agytörzs-atlaszát hozták létre, amelyben MRI-felvételeket több mint 500 mikroszkópos szövetrészlettel kapcsoltak össze...

kedd 17:01

A Tejútrendszer mélyén cukrot találtak a kutatók

Többek között különleges eredményre jutottak a kutatók: a Tejútrendszer középpontjához közel egy óriási gázfelhőben felfedeztek egy ritka cukorfélét, az eritrózt, amely nemcsak málnában, hanem barnító krémekben is megtalálható...

kedd 16:01

Az IBM 23%-ot zuhant a második negyedéves profitfigyelmeztetés után

Ami kezdetben ártalmatlannak tűnt, végül az IBM történetének egyik legsötétebb napjához vezetett a tőzsdén...