2025. 08. 10., 07:17

Az a szemtelenül okos sejt: Mire képes emlékezni egy sejt?

Az a szemtelenül okos sejt: Mire képes emlékezni egy sejt?
A modern biológia egyik legérdekesebb kérdése, hogy vajon az emberi agyon túl, önálló sejtek is képesek-e tanulni és emlékezni. Újabban lelkes idegtudósok egy kis csapata kutatja a sejtek emlékezőképességét, ezzel alapjaiban kérdőjelezve meg a memória eddigi fogalmát. Lehet, hogy az emlékek nem csak az idegsejtek kiváltsága: a magányos sejtek, akár egy vesesejt vagy egy egyszerű egysejtű, ugyancsak képesek lehetnek megőrizni a múlt tapasztalatait – és ezt a túlélésük érdekében hasznosítani.

A gondolkodó sejt mítosza – avagy mit tud magáról egy sejt?

Barbara McClintock 1983-ban, a Nobel-díja átvétele után így fogalmazott: „Mit tud magáról egy sejt?” Kísérleteiben azt tapasztalta, hogy a növényi sejtek is képesek lehetnek a korábbi, stresszes élményekre reagálni. Noha a kérdés filozofikusnak tűnhetett, előrevetítette a biológia új irányait. Fontos hangsúlyozni, hogy McClintock feltételezése ma, negyven évvel később, újabb lendületet kapott: egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy a memória jóval ősibb és általánosabb biológiai funkció, mint azt korábban gondoltuk.

Memória a neuronokon túl – agynélküli tanulás

A hagyományos nézőpont szerint a memória és a tanulás a többsejtű idegrendszer sajátossága, szinaptikus plaszticitáson keresztül valósul meg. A „tüzelő neuronok összekapcsolódnak” elve alakította ki a memória klasszikus modelljét. Ennek ellenére egyes kutatók tapasztalatai szerint az egysejtűek vagy agy nélküli sejtek is képesek a korábbi tapasztalatok nyomán módosítani viselkedésüket.

Vannak olyan nyálkagombák, amelyek kémiai nyomot hagynak maguk után, mintegy emlékeztetőként arra, merre jártak már. A baktériumok is képesek a jelenlegi körülményeket összevetni a korábbi tapasztalatokkal, hogy kedvezőbb környezetek felé mozogjanak. Ezek a primitív memóriamechanizmusok akár több százmillió évvel megelőzik az idegrendszer kialakulását, és nagyon valószínű, hogy mindannyiunk sejtjeiben tovább élnek.

Az S. roeselii és a feledésbe merült emlékek

Herbert Spencer Jennings már 1906-ban tanulmányozta az egysejtű S. roeselii viselkedését. A sejteket többször egymás után ingerelte piros festékkel, és megfigyelte, hogyan tanulják meg elkerülni az irritáció forrását. Először elhajoltak, majd vizet „köptek” vissza, végül teljesen visszahúzódtak. Ha a kísérletet rövid idő elteltével ismételte meg, a sejt azonnal a legerősebb reakcióval, a visszahúzódással kezdett, „kihagyva” a köztes lépéseket. Tehát tapasztalatai alapján tanul, sőt, élményeit beépíti a viselkedésébe – vagyis emlékezik.

Ez a korai, egysejtű memóriát bizonyító kísérlet azonban évtizedekre feledésbe merült, többek között azért, mert reprodukálhatatlannak tartották. Csak 2019-ben sikerült egy kutatócsoportnak hitelesen igazolnia Jennings eredményeit: az S. roeselii valóban képes „meggondolni” magát, és másként reagálni ugyanarra az ingerre, ha már volt hasonló tapasztalata.


Emlékező vesesejt és az időzítés varázsa

Az utóbbi évek egyik legizgalmasabb eredménye, hogy emberi vesesejt-tenyészetben is kimutattak memóriaszerű viselkedést. Ha bizonyos vegyi anyagokat szabályos időközönként juttatnak hozzájuk (akárcsak az idegsejtek esetében a neurotranszmitterek), a sejtek nemcsak „észlelik” a mintázatot, hanem hosszabb ideig őrzik is ezt az információt, mintha memóriát alkotnának.

A kutatók fluoreszkáló fehérjékkel jelezték, mikor aktiválódik egy emlékezésért felelős gén: egy háromperces vegyi inger hatása néhány óráig tartott, míg négy rövidebb, 10 percenként adagolt impulzus több mint egy napon át volt kimutatható. Ez az úgynevezett „időzítési hatás” (spacing effect) – azaz a tanulás és emlékezés időzítése – már 1885 óta ismert az emberi memória kapcsán, de most először bizonyították sejtszinten, agy nélkül.

Ennek alapján megállapítható, hogy a sejtek nemcsak mennyiségileg, hanem mintázat szerint is figyelik a külső ingereket – és ennek megfelelően alkalmazkodnak. Fontos hangsúlyozni, hogy a tanult sejtek hosszabban őrzik meg az emlékeket, ha az információ elosztva érkezik.

Mi is az emlék? – A definíció csapdái

Az, hogy a tudomány sokáig kívülállónak tartotta az ilyen felfedezéseket, részben szemléleti, részben nyelvi probléma. A memória fogalmát a tudomány gyakran az állati viselkedéshez köti: bizonyított emlék az, amit egy külső reakció igazol. De mi a helyzet akkor, ha a viselkedés nem mérhető – például egy vágott tengeri nyúl neuronjaiban vagy egy magányos vesesejtben?

Fontos hangsúlyozni, hogy a sejtes memória nem csupán viselkedésbeli lehet – megjelenhet molekuláris, epigenetikai vagy akár szerkezeti formában is. Egy védőoltás, egy heg a testen, egy gyermek vagy egy könyv szintén mind az emlékezés különféle formái. A sejtes szintű emlék szó szerinti lenyomat, mely információt hordoz a múltról, és befolyásolja a jövőbeli viselkedést.

Mi mindent tudhat magáról egy sejt?

Minden egyes sejtünk önálló „eszével” működik: érzékeli és feldolgozza a rá ható információkat, legyen szó sókról, hormonokról, szomszédos sejtek jeleiről vagy az időbeli ismétlődés mintázatairól. A sejtes memória egyfajta beépült, testet öltött reakció a változásokra – nincs különbség a múlt megjegyzése, az emlékezés és magának az emléknek a léte között. Minél hosszabban és fokozatosabban érkezik egy inger, annál tartósabb a sejtes emlék.

Ennek ellenére még mindig újdonságnak számít azt mondani, hogy minden sejt, minden élőlény képes sajátos módon emlékezni. Fontos hangsúlyozni, hogy a sejtmemória nem kivétel, hanem alapszabály, amely a legprimitívebbektől a legösszetettebb szervekig végigkíséri az élővilágot. Az információk rögzítésének és felhasználásának képessége tehát jóval általánosabb és ősibb tulajdonság, mint korábban gondoltuk – vagyis minden sejt, minden élet képes tanulni a múltjából.

Ennek alapján megállapítható, hogy amit egy sejt „tud” magáról, az végső soron a világra vonatkozó tudás – tapasztalat, amely segít eldönteni, mikor hajoljon félre, mikor védekezzen, mikor lépjen tovább. Az élet – legyen bármilyen egyszerű vagy bonyolult – végső soron az emlékezés művészete.

2025, adminboss, www.quantamagazine.org alapján

Legfrissebb posztok

MA 07:50

Az MI‑ellátási lánc új réme: hamis papírral is támadnak

🛑 A szoftverellátási lánc sebezhetőségei eddig főként kártevők és zsarolóvírusok révén kerültek be a köztudatba, azonban most egy lényegesen egyszerűbb módszer is elérhetővé vált a támadóknak: rosszindulatú vagy hamisított API-dokumentációval is megvezethetők az MI-alapú kódoló ügynökök...

MA 07:36

Az amerikai tél halálos ára: évente 40 ezer infarktus

Az USA-ban a zimankós hónapok alatt ugrásszerűen megnő a szív- és érrendszeri halálozások száma...

MA 07:22

Az MI-s Bubble-alkalmazások új húzása: tömeges Microsoft-fióklopás

A bűnözők legújabb trükkje, hogy a Bubble nevű, no-code, MI-alapú alkalmazáskészítő platformot használják Microsoft-fiókok elleni adathalász támadásokhoz...

APP
MA 07:11

APPok, Amik Ingyenesek MA, 3/26

Fizetős iOS appok és játékok, amik ingyenesek a mai napon...

MA 07:08

A Reddit az emberekért küzd: jön az emberazonosítás

👤 A Reddit új lépést tett a gyanús aktivitás kiszűrésére: hamarosan arra kötelezi azokat a fiókokat, amelyek automatizált vagy egyébként gépies viselkedést mutatnak, hogy igazolják, valóban ember kezeli őket...

MA 07:01

A mesterséges intelligencia már a GitHub védőernyője alatt működik

A GitHub mostantól mesterséges intelligenciát vet be hibák és sebezhetőségek felderítésére, ezzel jóval szélesebb biztonsági lefedettséget ígér...

MA 06:50

A rejtélyes új-zélandi barlang felfedi a múlt titkait

🗿 Egy váratlanul gazdag lelet került elő egy észak-új-zélandi barlang mélyéből: mintegy egymillió éves fosszíliák, amelyek között tucatnyi madárfaj és négy különböző béka is szerepel...

MA 06:44

A Google forradalmasítja az MI-memóriát: fele ár, nyolcszoros tempó

A nagy nyelvi modellek fejlődése hatalmas dokumentumok és összetett beszélgetések feldolgozására teszi képessé az MI-t, de ezzel együtt egy komoly hardveres akadály, a kulcs–érték (KV) gyorsítótár szűk keresztmetszete is egyre nyilvánvalóbbá válik...

MA 06:36

A Lyria 3 Pro megérkezett: háromperces dalokat ír helyetted

🎵 Zenei ötletekből mostantól kész dalok születhetnek mindössze néhány pillanat alatt. A Gemini alkalmazás fizetős előfizetői számára most elérhető a Lyria 3 Pro, amely már háromperces zeneszámok generálására is képes...

MA 06:29

Az erősebb földi mágneses pajzs a Holdat is megóvná?

Fontos kérdés, hogy pontosan meddig terjed ki Földünk védelmező ereje az űrben...

MA 06:21

Az új Szaturnusz-fotók minden várakozást felülmúlnak

A legújabb felvételeken két korszak zászlóshajói, a James Webb- és a Hubble-űrteleszkóp egyszerre fürkészik a Szaturnusz légkörét...

MA 06:15

Az okos robotbírók lerombolják a baseball-mítoszt – tetszik vagy sem

⚽ Számíthatsz rá, hogy a 2026-os Major League Baseball-szezon jócskán hoz majd újdonságokat...

MA 06:05

Történelmi események a mai napon (Március 26.)

Mi történt ezen a napon a történelemben? Viharos hatalomváltások, forradalmi csaták és világrengető döntések formálták ezt a napot a történelemben...

szerda 21:56

Az Apple II most MS-DOS-t futtat – kapaszkodj!

💻 Képzeld el az Apple II-t, amelyben valaki nem törődött bele az idő vasfogának munkájába, és összebarkácsolta a lehetetlent: új életet lehelt az AD8088 koprocesszor-kártyába, így az öreg gép MS-DOS 2...

szerda 21:45

A rejtőzködő fehér törpe leplezte le a csillag titkát

Nincs még egy olyan szabad szemmel is látható csillag, mint a Cassiopeia csillagképben ragyogó Gamma Cassiopeiae, amely csaknem ötven éve zavarba ejti a kutatókat...

szerda 21:34

A Pinterest forradalma: végre az inspiráció a főszerepben

A Pinterest vezére, Bill Ready most nekiment annak a mélyen gyökerező hisztériának, amelyet a legtöbb közösségi oldal szinte az anyatejjel szívja magába...

szerda 21:26

Az Apple bekeményít: szigorúbb korhatárellenőrzés, új szabályok érkeznek

Különösen igaz, ha iPhone-t használsz az Egyesült Királyságban: a legújabb iOS-frissítéssel milliókat kérnek arra, hogy igazolják, betöltötték a 18...

szerda 21:01

A Meta újabb leépítései keményen sújtják a dolgozókat

A Meta ismét több száz dolgozót bocsátott el, ezúttal főként a Reality Labs részlegből, amely a cég VR- és metaverzum-projektjeit irányítja...

szerda 20:57

A vörös bolygó rubinokat és zafírokat rejthet – az élet nyomait?

A Mars felszíne apró, drágakőhöz hasonló kristályokat rejt, többek között rubinokat és talán még zafírokat is...

szerda 20:47

A metaverzum sírba szállt – bukás vagy nagy visszatérés?

Az elmúlt évek egyik legnagyobb technológiai ígérete, a metaverzum fejlesztése és a körülötte kialakult felhajtás mára szinte teljesen elhalt...

szerda 20:35

Az űr következő nagy dobása: NASA-holdbázis és nukleáris űrhajó érkeznek

🚀 Érdemes megvizsgálni, hogy a NASA soha nem látott ambíciókkal és elképesztő tempóban készül átalakítani a következő évtized űrkutatását...

szerda 20:23

Az antianyag kamionra szállt – az év tudományos kalandja

🚗 A CERN kutatói először vitték ki az antianyagot a laboratóriumból, és ezzel egy kamionnyi, pontosan 92 antiproton szállítására alkalmas csúcstechnológiás csapdát gördítettek végig a kutatóközpont területén...

szerda 20:13

Az alvilág új kedvence: az MI-fiók

Az utóbbi időben a mesterséges intelligencia (MI) eszközök gyorsan beépültek a mindennapokba, legyen szó tartalomgyártásról, szoftverfejlesztésről vagy éppen üzleti folyamatokról...

szerda 20:01

Az OpenAI Sora-fiaskója miatt bukott a Disney milliárdos üzlete

A Disney váratlanul visszavonult az OpenAI-jal kötött tervezett, 1 milliárd dolláros (kb...

szerda 19:56

Az elektromos motorokat tényleg ijesztően könnyű feltörni?

⚠ Az elektromos motorokat gyártó Zero Motorcycles azt hirdette, hogy járműveik feltörhetetlenek – végül kiderült, hogy óriásit tévedtek...

szerda 19:45

Az Android rakétára kapcsolt: ő lett a mobilnet királya

Elképesztő tempót diktál mostanában az Android, ha mobilos böngészésről van szó...

szerda 19:34

Az új Citrix-sebezhetőségek: frissítés nélkül célponttá válsz

Két súlyos sérülékenységre derült fény a NetScaler ADC és NetScaler Gateway eszközökben...

szerda 19:23

Az első nagy per a közösségi média ellen: bajban a techóriások

A Los Angeles-i esküdtszék történelmi döntést hozott: a Meta és a YouTube jelentősen felelősek egy fiatalkorú közösségi média-függőségéért...

szerda 18:01

Az MI pénzgyára dübörög: érkeznek az Arm titkos, izgalmas processzorai

💸 Az Arm vezérigazgatója, René Haas új irányba fordítja az eddig főleg IP-licenceléstől függő brit chipfejlesztő vállalatot...