Az a szemtelenül okos sejt: Mire képes emlékezni egy sejt?

Az a szemtelenül okos sejt: Mire képes emlékezni egy sejt?
A modern biológia egyik legérdekesebb kérdése, hogy vajon az emberi agyon túl, önálló sejtek is képesek-e tanulni és emlékezni. Újabban lelkes idegtudósok egy kis csapata kutatja a sejtek emlékezőképességét, ezzel alapjaiban kérdőjelezve meg a memória eddigi fogalmát. Lehet, hogy az emlékek nem csak az idegsejtek kiváltsága: a magányos sejtek, akár egy vesesejt vagy egy egyszerű egysejtű, ugyancsak képesek lehetnek megőrizni a múlt tapasztalatait – és ezt a túlélésük érdekében hasznosítani.

A gondolkodó sejt mítosza – avagy mit tud magáról egy sejt?

Barbara McClintock 1983-ban, a Nobel-díja átvétele után így fogalmazott: „Mit tud magáról egy sejt?” Kísérleteiben azt tapasztalta, hogy a növényi sejtek is képesek lehetnek a korábbi, stresszes élményekre reagálni. Noha a kérdés filozofikusnak tűnhetett, előrevetítette a biológia új irányait. Fontos hangsúlyozni, hogy McClintock feltételezése ma, negyven évvel később, újabb lendületet kapott: egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy a memória jóval ősibb és általánosabb biológiai funkció, mint azt korábban gondoltuk.

Memória a neuronokon túl – agynélküli tanulás

A hagyományos nézőpont szerint a memória és a tanulás a többsejtű idegrendszer sajátossága, szinaptikus plaszticitáson keresztül valósul meg. A „tüzelő neuronok összekapcsolódnak” elve alakította ki a memória klasszikus modelljét. Ennek ellenére egyes kutatók tapasztalatai szerint az egysejtűek vagy agy nélküli sejtek is képesek a korábbi tapasztalatok nyomán módosítani viselkedésüket.

Vannak olyan nyálkagombák, amelyek kémiai nyomot hagynak maguk után, mintegy emlékeztetőként arra, merre jártak már. A baktériumok is képesek a jelenlegi körülményeket összevetni a korábbi tapasztalatokkal, hogy kedvezőbb környezetek felé mozogjanak. Ezek a primitív memóriamechanizmusok akár több százmillió évvel megelőzik az idegrendszer kialakulását, és nagyon valószínű, hogy mindannyiunk sejtjeiben tovább élnek.

Az S. roeselii és a feledésbe merült emlékek

Herbert Spencer Jennings már 1906-ban tanulmányozta az egysejtű S. roeselii viselkedését. A sejteket többször egymás után ingerelte piros festékkel, és megfigyelte, hogyan tanulják meg elkerülni az irritáció forrását. Először elhajoltak, majd vizet „köptek” vissza, végül teljesen visszahúzódtak. Ha a kísérletet rövid idő elteltével ismételte meg, a sejt azonnal a legerősebb reakcióval, a visszahúzódással kezdett, „kihagyva” a köztes lépéseket. Tehát tapasztalatai alapján tanul, sőt, élményeit beépíti a viselkedésébe – vagyis emlékezik.

Ez a korai, egysejtű memóriát bizonyító kísérlet azonban évtizedekre feledésbe merült, többek között azért, mert reprodukálhatatlannak tartották. Csak 2019-ben sikerült egy kutatócsoportnak hitelesen igazolnia Jennings eredményeit: az S. roeselii valóban képes „meggondolni” magát, és másként reagálni ugyanarra az ingerre, ha már volt hasonló tapasztalata.


Emlékező vesesejt és az időzítés varázsa

Az utóbbi évek egyik legizgalmasabb eredménye, hogy emberi vesesejt-tenyészetben is kimutattak memóriaszerű viselkedést. Ha bizonyos vegyi anyagokat szabályos időközönként juttatnak hozzájuk (akárcsak az idegsejtek esetében a neurotranszmitterek), a sejtek nemcsak „észlelik” a mintázatot, hanem hosszabb ideig őrzik is ezt az információt, mintha memóriát alkotnának.

A kutatók fluoreszkáló fehérjékkel jelezték, mikor aktiválódik egy emlékezésért felelős gén: egy háromperces vegyi inger hatása néhány óráig tartott, míg négy rövidebb, 10 percenként adagolt impulzus több mint egy napon át volt kimutatható. Ez az úgynevezett „időzítési hatás” (spacing effect) – azaz a tanulás és emlékezés időzítése – már 1885 óta ismert az emberi memória kapcsán, de most először bizonyították sejtszinten, agy nélkül.

Ennek alapján megállapítható, hogy a sejtek nemcsak mennyiségileg, hanem mintázat szerint is figyelik a külső ingereket – és ennek megfelelően alkalmazkodnak. Fontos hangsúlyozni, hogy a tanult sejtek hosszabban őrzik meg az emlékeket, ha az információ elosztva érkezik.

Mi is az emlék? – A definíció csapdái

Az, hogy a tudomány sokáig kívülállónak tartotta az ilyen felfedezéseket, részben szemléleti, részben nyelvi probléma. A memória fogalmát a tudomány gyakran az állati viselkedéshez köti: bizonyított emlék az, amit egy külső reakció igazol. De mi a helyzet akkor, ha a viselkedés nem mérhető – például egy vágott tengeri nyúl neuronjaiban vagy egy magányos vesesejtben?

Fontos hangsúlyozni, hogy a sejtes memória nem csupán viselkedésbeli lehet – megjelenhet molekuláris, epigenetikai vagy akár szerkezeti formában is. Egy védőoltás, egy heg a testen, egy gyermek vagy egy könyv szintén mind az emlékezés különféle formái. A sejtes szintű emlék szó szerinti lenyomat, mely információt hordoz a múltról, és befolyásolja a jövőbeli viselkedést.

Mi mindent tudhat magáról egy sejt?

Minden egyes sejtünk önálló „eszével” működik: érzékeli és feldolgozza a rá ható információkat, legyen szó sókról, hormonokról, szomszédos sejtek jeleiről vagy az időbeli ismétlődés mintázatairól. A sejtes memória egyfajta beépült, testet öltött reakció a változásokra – nincs különbség a múlt megjegyzése, az emlékezés és magának az emléknek a léte között. Minél hosszabban és fokozatosabban érkezik egy inger, annál tartósabb a sejtes emlék.

Ennek ellenére még mindig újdonságnak számít azt mondani, hogy minden sejt, minden élőlény képes sajátos módon emlékezni. Fontos hangsúlyozni, hogy a sejtmemória nem kivétel, hanem alapszabály, amely a legprimitívebbektől a legösszetettebb szervekig végigkíséri az élővilágot. Az információk rögzítésének és felhasználásának képessége tehát jóval általánosabb és ősibb tulajdonság, mint korábban gondoltuk – vagyis minden sejt, minden élet képes tanulni a múltjából.

Ennek alapján megállapítható, hogy amit egy sejt „tud” magáról, az végső soron a világra vonatkozó tudás – tapasztalat, amely segít eldönteni, mikor hajoljon félre, mikor védekezzen, mikor lépjen tovább. Az élet – legyen bármilyen egyszerű vagy bonyolult – végső soron az emlékezés művészete.

2025, adminboss, www.quantamagazine.org alapján


Legfrissebb posztok

szerda 15:59

Most már flörtölnek a mesterséges intelligenciák, és pénzt is termelnek

😉 Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman nemrégiben bejelentette, hogy a ChatGPT hamarosan képes lesz felnőtt felhasználók számára erotikus tartalmakat is létrehozni, miután a vállalat szerinte már orvosolta a mesterséges intelligenciával folytatott beszélgetések okozta mentális egészségi kockázatokat...

MA 06:20

Eltűnnek a monitorok közti keretek

Az ASUS ROG Bezel-Free Kit ABF01 egy univerzális, többmonitoros kialakításhoz tervezett készlet, amely látványosan eltünteti a monitorok közötti zavaró kereteket...



csütörtök 23:59

Valódi sötét web-veszélyek, így omlanak össze a céges hálózatok

A sötét web kézzelfogható, de gyakran észrevétlen veszélyt jelent a vállalati hálózatok számára...

csütörtök 23:30

Búcsút inthetünk az SEO-nak, érkezik a GEO az MI-keresésben

👋 Az MI-alapú keresők, mint a ChatGPT vagy a Google AI-mód, amikor választ adnak egy kérdésre, más weboldalak tartalmát használják fel ehhez...



csütörtök 23:01

Az MI-s videógyártás most már fényeket és hangokat is kap

🎥 A Google jelentősen felturbózta MI-alapú videókészítő rendszerét, a Flow nevű szolgáltatást...

csütörtök 22:59

Az F5 óriási hackbotránya: állami hekkerek lopták el a forráskódot

🕵 Az F5 bejelentette, hogy egy fejlett, állami hátterű hekkercsoport feltörte a vállalat hálózatát, megszerezte a BIG-IP termékek forráskódját, több eddig ismeretlen sebezhetőség részleteit, valamint egyes ügyfelek konfigurációs adatait is...

csütörtök 22:01

Az MI rejtett, földrengéseket okozó törésvonalakat talált Olaszországban

Az olaszországi Campi Flegrei vulkán alatt működő, eddig rejtett törésvonalakat azonosított egy új, MI-alapú modell, köztük egy markáns “gyűrűtörést” is, amely akár 5-ös erősségű földrengéseket is előidézhet...

csütörtök 21:59

Az apró építészek: a hangyák járataiban nincs járvány

A hangyák nemcsak szorgalmasak, hanem elképesztően ravasz építészek is, amikor a fészkük védelméről van szó...



csütörtök 21:29

Az OpenAI új szintre emeli a MI-vasakat

Az OpenAI új hardvergyártó partnert jelentett be: együttműködésbe kezdett a Broadcommal, hogy 10 gigawattnyi, kifejezetten MI-gyorsítókra épülő hardvert fejlesszenek ki...



csütörtök 21:01

Az MI-óriások háborúja: a Microsoft és az Nvidia gigamegállapodása

🧾 Valódi óriások csaptak össze a felhőalapú MI-piacért: a Microsoft és az Nvidia hatalmas adatközpont-fejlesztési megállapodást kötöttek...

csütörtök 20:59

Miért nem védettebbek a nők az Alzheimer-kórral szemben időskorban

📋 Idősebb korban az agy természetes zsugorodása eltérően jelenik meg a férfiaknál és a nőknél: a férfiaknál gyorsabb és jelentősebb az agytérfogat csökkenése...

csütörtök 20:30

Az MI-s videók új korszaka: megérkezett a Veo 3.1

🎥 A Google jelentős fejlesztésekkel bővíti MI-alapú videóit: a Veo 3.1 minden eddiginél valósághűbb képet, pontosabb hangot és sokkal könnyebben megadható utasításokat kínál...

csütörtök 20:01

Az űrszállítás új korszakát hozhatja az Impulse Space

🚀 Újabb mérföldkőhöz érkezhet a Hold meghódítása: az Impulse Space akár évi 6 tonna rakományt is eljuttathat a Holdra 2028-tól...

csütörtök 19:58

Az önvezető taxik elárasztják Londont

Jövőre London utcáin is megjelennek a Waymo önvezető taxijai, miután az amerikai MI-cég hivatalosan is beindítja szolgáltatását a brit fővárosban...

csütörtök 19:30

Az organikus molekula, ami forradalmasíthatja a napelemeket

Egy évszázados kvantumelméleti rejtély megfejtése hatalmas áttörést hozhat a napenergia és az elektronika világában...

csütörtök 13:30

Az Apple új M5-ös MacBookját már mindenki várja

💻 Az Apple egy rövid videóban már beharangozta a legújabb MacBookot, amely az új M5 chipet kapja...



csütörtök 12:58

Az egész világon leállt a YouTube – most kezdi összeszedni magát

📺 Világszerte összeomlott a YouTube, felhasználók tömege tapasztalt lejátszási hibákat számítógépen és mobilon is...



csütörtök 12:01

Japán megelégelte az OpenAI anime-lopását

Lényeges hangsúlyozni, hogy a japán kormány hivatalosan is fellépett az animék és mangák védelmében: felszólította az OpenAI-t, hogy hagyja abba a Sora 2 videógenerátorral készült, jogvédett tartalmak engedély nélküli újraalkotását...

csütörtök 11:59

Az Arm vezér: Az MI-t helyben kell futtatni, nem a felhőben

Az Arm Holdings vezérigazgatója, Rene Haas szerint az MI jelenlegi fejlődése mellett hosszú távon nem lesz fenntartható, ha minden MI-műveletet óriási szerverparkokban futtatnak...