
A Nagy Kalcitöv és a planktoncsata
Már az ezredfordulón felfedeztek egy hatalmas, Antarktisz körüli vízgyűrűt, amelyet a magas kalcit- és mésztartalom miatt Nagy Kalcitövnek (Great Calcite Belt) neveztek el. Itt a kokkolitoforák vastag héjai szinte visszatükrözik a napfényt az űrbe, ezért ezek a vizek a műholdképeken világosnak látszanak. Mindezek ellenére a Kalcitöv alatt, ahol már túl hidegnek tartották ezeket a vizeket, szintén nagy fényvisszaverődést tapasztaltak – csakhogy okára sokáig senki sem tudott magyarázatot adni. Ezeket a nehezen megközelíthető régiókat most részletes terepi mérésekkel vizsgálták, egészen 60° déli szélességig, a Hawaii-ról induló R/V Roger Revelle kutatóhajó segítségével.
Színes adatrengeteg a mélyből
A kutatás során az óceán színét, a fotoszintézis és a kalcifikáció sebességét, illetve az ásványi szén és szilícium mennyiségét mérték – ezek mind meghatározzák, mennyi szén-dioxidot képesek hosszú időre elraktározni ezek a vizek. A mintákat különböző mélységekben vették – ellentétben a műholdakkal, amelyek csak a felső néhány métert látják.
Az eredmények szerint, ahogy dél felé haladva hűl a víz, úgy váltják egymást a különböző planktonok. A melegebb, rétegezett vizekben dinoflagelláták dominálnak, a Nagy Kalcitövben kokkolitoforák, de a délebbi, hideg, szilíciumban dús vizekben a diatómák válnak uralkodóvá. Ennek következtében a diatómák szilícium-alapú, dobozszerű frusztulái a magas fényvisszaverés elsődleges okozói – bár optikailag sok frusztulára van szükség ugyanolyan hatáshoz, mint a kokkolitofora héjaira, mégis, ezek hihetetlenül nagy számban vannak jelen.
Kokkolitoforák: túlélők a jég birodalmában
A kutatók váratlanul a délebbi régiókban is jelentős mennyiségű szervetlen szénformát és folyamatban lévő kalcifikációt találtak, sőt, mikroszkópos felvételeken kokkolitoforákat is azonosítottak. Ez arra utal, hogy ezek az algák jóval hidegebb vizeket is elviselnek, mint gondoltuk – lehetséges, hogy az anticiklonokból származó kisebb örvények újabb és újabb kokkolitofora magpopulációkat juttatnak a Nagy Kalcitövbe.
Ennek a vártnál szélesebb elterjedésnek fontos szerepe lehet abban, miként mozog a szén a Déli-óceánban, bolygónk egyik legfontosabb szénelnyelőjében. Ugyanakkor a diatómák uralma a Polárfronttól délre rámutat, hogy a műholdas adatokból készített modelleket finomítani kell – például azzal, hogy több algoritmus és eltérő műholdas paraméterek segítségével különböztetik meg a diatómákat a kokkolitoforáktól.
A Déli-óceán színének rejtélye
Ezek a részletes, integrált mérések nemcsak helyben igazolták, mik idézik elő a Déli-óceán rejtélyes fényét, hanem rávilágítanak arra is, mennyi a még ismeretlen tényező az élővilág, a vízkémia és a globális klíma kapcsolatában – főként olyan területeken, ahová évente csak néhány hajó jut el.