Valójában mennyire kell aggódniuk a kávéfogyasztóknak?
Több szakértő, köztük a londoni Imperial College professzora és az Exeteri Egyetem posztdoktori kutatója is hangsúlyozta: jelenleg semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy akár a napi kávézás, akár más koffeinforrások gátolnák az antibiotikumos kezelés hatékonyságát embereknél. Bár a laboratóriumi eredmények figyelemre méltóak, a való életben szervezetünk sokkal összetettebben működik – az ismeretlenek száma még túl nagy ahhoz, hogy bárki komolyan aggódjon emiatt. Ezért, ha valaki antibiotikumot szed, egyszerűen kövesse az orvosi utasításokat; ennek semmi köze ahhoz, hogy mit iszik mellé.
Baktériumok, amelyek alkalmazkodnak
A tübingeni egyetem kutatói több olyan gént is azonosítottak az E. coliban, amelyek az úgynevezett transzportfehérjék termeléséért felelősek, és ezek működését 94 különböző vegyület – köztük koffein, bizonyos gyomirtók, antibiotikumok (tetraciklinek, makrolidok), folsavgátló rákgyógyszerek és aszpirin – befolyásolta. A megfigyelt génváltozások harmadáért egy Rob nevű fehérje felelős, amely javítja a baktérium alkalmazkodóképességét. Ez azt mutatja, hogy az E. coli sokkal érzékenyebben reagál a környezeti ingerekre, mint eddig feltételeztük.
Jövőbeli kilátások és bizonytalanságok
Noha a koffein és az antibiotikumok kölcsönhatását E. coli baktériumoknál kísérletileg igazolták, még nem tudni, hogy mindez ténylegesen hogyan zajlik az emberi szervezetben, valódi fertőzés esetén. Lehetséges, hogy más baktériumoknál is hasonló jelenség tapasztalható, de ezt további kutatásoknak kell megerősítenie. Összefoglalásként elmondható, hogy a laboratóriumi eredmények érdekesek, de a mindennapi koffein- vagy kávéfogyasztók számára továbbra sem jelentenek aggódnivalót – nehéz elképzelni, hogy emiatt nehezen kezelhető fertőzés alakulna ki.
