Az emberi beszéd sebessége: tényleg mindegy, milyen nyelvet választasz?

Az emberi beszéd sebessége: tényleg mindegy, milyen nyelvet választasz?
A különböző nyelvek eltérő sebességgel csengenek a fülünkben: az olaszok villámgyors tempóban, akár másodpercenként kilenc szótaggal beszélnek, míg a németek visszafogottabb, öt-hat szótagos tempót produkálnak. Fontos hangsúlyozni, hogy minden különbség ellenére nagyjából ugyanannyi információ jut el a hallgatóhoz percenként – egészen pontosan 39 bit minden másodpercben, ami kétszerese a Morse-kód sebességének.

A beszéd tempója és az információsűrűség

Érdekes módon a lassú beszéd nem feltétlenül jelent kevesebb információt: azok a nyelvek, amelyek egy szótagon több jelentést, például igeidőt vagy nemeket is ki tudnak fejezni, lassabban hangzanak el. Az információszegényebb nyelvek, mint például az olasz, sokkal tempósabban is folyhatnak, hiszen minden szótag kevesebb jelentéssel bír. Eddig azonban nem álltak rendelkezésre adatok, amelyek mindezt igazolnák.

Hogyan mérhető a nyelvek információs átviteli sebessége?

A kutatók 17 nyelv írott szövegét elemezték (köztük az angol, olasz, japán és vietnámi nyelvet), hogy meghatározzák, hány bit információ jut egy szótagra. A japán átlagosan 5 bitet tud közvetíteni egy szótaggal, az angol valamivel több mint 7 bitet (6949 szótag), míg a vietnámi bonyolult tónusrendszere miatt eléri a 8 bitet is. A kutatás három éven át zajlott, 14 nyelvnél saját felvételekkel, háromnál korábbi hanganyagok alapján. Tíz anyanyelvi beszélőt elemeztek, akik 15 azonos tartalmú szöveget olvastak fel.

Az eredmények és biológiai korlátaink

Habár a tempó vagy az összetettség eltérő lehet, minden megvizsgált nyelv esetében az átadott információ mennyisége közel azonos értéket mutatott: 39 bit másodpercenként. Ez jóval elmarad az első modemek (1959, 110 bit/másodperc) vagy a mai otthoni internet (100 millió bit/másodperc) kapacitásától. Ennek alapján megállapítható, hogy egyetlen nyelv sem hatékonyabb a többinél: az információ továbbítása során a különbségek lényegében kiegyenlítődnek.


Mi lehet az ok?

A kutatók szerint mindez a biológiai adottságokhoz köthető: agyunk egyszerűen nem képes nagyobb mennyiségű információ befogadására vagy előállítására. Ezt idegtudományi vizsgálatok is alátámasztják, melyek szerint van egy felső határ annak, mennyit tudunk feldolgozni hallás útján. Bár a legtöbb ember akár 120%-ra gyorsított hanganyagokat is jól érti, a szűk keresztmetszetet a gondolatok megformálása jelenti – nem pedig a hallott információ feldolgozása.

2025, adminboss, www.science.org alapján

  • Te szerinted etikus lenne mesterségesen gyorsítani az emberi beszéd tempóját?
  • Ha te kutató lennél, más szempontból is megvizsgálnád a nyelveket?
  • Szerinted logikus, hogy minden nyelv ugyanannyi információt tud átvinni adott idő alatt?



Legfrissebb posztok

Az alternatív befektetések elárasztják a nyugdíjakat – Trump engedélyt ad

MA 19:27

Az alternatív befektetések elárasztják a nyugdíjakat – Trump engedélyt ad

💸 Donald Trump elnök rendeletet írt alá, amely lehetővé teszi, hogy alternatív eszközök, például magántőke-alapok, kriptovaluták és ingatlanok bekerüljenek a 401(k) nyugdíj-megtakarítási számlákba. Az új szabályozás az Egyesült Államok...

Az amerikai chipcsempészet botránya: Nvidia H100-ak Kínának

MA 19:01

Az amerikai chipcsempészet botránya: Nvidia H100-ak Kínának

Két kínai állampolgárt tartóztattak le Kaliforniában, miután jogellenesen szállítottak MI-célú Nvidia chipeket és más csúcstechnológiát Kínába, összesen több mint 3 milliárd forint (kb. 8 millió USD) értékben 2022...

Mesterséges intelligencia nem pótolja a terapeutát, sőt, veszélyes is lehet

MA 18:28

Mesterséges intelligencia nem pótolja a terapeutát, sőt, veszélyes is lehet

⚠ Az utóbbi időben egyre többen fordulnak MI-alapú chatbotokhoz, például a ChatGPT-hez, lelki problémáikkal. Ezek a chatbotok nem ítélkeznek, bármilyen személyes és érzékeny gondolatot meg lehet osztani velük. Sokak...

Az Nvidia odaszólt Kínának: tényleg veszélyes az H20 chip?

MA 18:01

Az Nvidia odaszólt Kínának: tényleg veszélyes az H20 chip?

Az utóbbi napokban kínai állami média támadta az Nvidia H20 nevű MI chipjét, azzal vádolva a céget, hogy termékük nem elég fejlett, nem környezetbarát, sőt, még nemzetbiztonsági kockázatot...

Utolsó esély, most féláron veheted meg az Oura Ring Gen 3-at

MA 17:51

Utolsó esély, most féláron veheted meg az Oura Ring Gen 3-at

💰 Most, hogy az Oura Ring Gen 3 hivatalosan is kifutott a kínálatból, 28%-os kedvezménnyel lehet hozzájutni – ez azt jelenti, hogy majdnem feleannyiba kerül, mint a legújabb Oura...

A 75 millió éves bálnakövek csodája Thaiföldön

MA 17:26

A 75 millió éves bálnakövek csodája Thaiföldön

🐳 Északkelet-Thaiföld egyik legfurcsább látványossága a Hin Sam Wan, közismert nevén a Három bálna szikla (Three Whale Rock), amely meglepően egy úszó bálnacsaládra emlékeztet. Bueng Kan tartományban, a Phu...


MA 17:01

Az AirPods fordítói trükkje mindenkit meglephet

Az Apple hamarosan élő fordítást adhat az AirPods fülhallgatóknak az iOS 26-tal, legalábbis egy most felfedezett rendszeralkalmazás erre utal. A legújabb béta verzióban egy olyan ábra jelent meg,...

Az Apple bevezeti a MI-t az ügyfélszolgálatba – Emberrel beszélni? Felejtsd el!

MA 16:51

Az Apple bevezeti a MI-t az ügyfélszolgálatba – Emberrel beszélni? Felejtsd el!

Augusztus 5-től néhány amerikai iPhone-tulajdonos már találkozhat az Apple Support alkalmazás frissített Chat gombjával, amely mögött egy kísérleti MI-asszisztens működik. Ez az Apple első próbálkozása a MI-alapú ügyfélszolgálat...

Habos tengerek, tényleg ennyire ritka a szörnyhullám?

MA 16:03

Habos tengerek, tényleg ennyire ritka a szörnyhullám?

🌊 A tengerek titokzatos óriásai, az úgynevezett szörnyhullámok (rogue wave-ek), régóta izgalomban tartják a tengerészeket és a tudósokat egyaránt. Ezek a hirtelen felbukkanó, gyakran több mint 20 méter magas...