Holdárnyék a világűrből
Az űrszonda geoszinkron pályán kering, amely során minden nap megkerüli a Földet, és így rendszerint akadálytalan rálátása van a Napra. Néha azonban a Hold részlegesen, a Föld pedig teljesen kitakarja előle a Napot. Idén július 25-én, közép-európai idő szerint hajnali 4:45-kor a Hold elsőként vonult el a Nap korongja előtt, mintegy 50 percen át eltakarva a napkorong 62%-át. Ez volt az idei negyedik részleges holdfogyatkozás az űrszonda szemszögéből április óta, és most volt a legnagyobb mértékű.
A Föld teljes takarásba borul
A Föld évente kétszer, körülbelül háromhetes időszakban, úgynevezett “fogyatkozási évadban” blokkolja az űrszonda kilátását. Most éppen egy ilyen szezon zajlik, július 10. és augusztus 7. között. Idén július 25-én, körülbelül délelőtt 8:30-kor a Föld árnyéka teljesen eltakarta a Napot közel másfél órára, egészen délelőtt 10 óráig.
Különbségek az űrfogyatkozások között
Az űrszonda felvételein jellegzetes a két égitest árnyéka: a Föld szélét életlen, elmosódott árnyék rajzolja, mivel légköre elnyeli a fényt. A Hold viszont légkör híján tűéles, szabályos kört vág ki a Nap korongjából. Nem ez volt az első alkalom, hogy a Hold és a Föld ugyanazon a napon takarták ki az űrszonda számára a Napot: 2015-ben egyszer mindkét égitest egy időben okozott részleges napfogyatkozást az űrszondáról nézve.
Mikor lesz a következő földi látványosság?
A következő részleges napfogyatkozást szeptember 21-én Új-Zélandról és Ausztrália egyes részeiről lehet majd megfigyelni. A következő teljes napfogyatkozás 2026. augusztus 12-én lesz látható Grönland, Izland, Oroszország, Spanyolország és Portugália területén.
