Manapság sokat hallani a bitcoinról. Amikor szóba kerül, a legtöbb ember a hozzá nem értők magabiztosságával jelent ki megcáfolhatatlan jóslatokat a bitcoin jövőjét illetően. Ugyanakkor, ha visszakérdezünk, hogy egyáltalán mi is a bitcoin, valószínűleg értékelhetetlen válaszokat kapunk. Technikai részletek és programozási – matematikai szőrszálhasogatás helyett egyszerűen fogadjuk el, hogy a bitcoin egy eljárás internetes fizetések lebonyolításara és ugyanakkor egy új pénznem is.
Hogy mennyire ‘fizetési eljárás’ is a bitcoin, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy megjelenése óta kb. 60, a bitcoin technológián alapuló crypto currency, azaz újabb kripto-fizetőeszköz jelent meg a piacon.
Hogy a bitcoin pénz is, azt alátámasztja hogy számos helyen fizethetünk vele, legutóbb egy 60,000 Internetes boltot támogató rendszer, a shopify is bejelentette az elfogadását. Van hozzá pénztárca, van jegyzett árfolyama a dollárhoz képest, és lehet vele vásárolni, tehát pénz…
Apropó, pénz. Mi az, hogy pénz? Önálló értékkel nem bíró csereeszköz, vagy valami hasonló ötlik fel az emberben, a klasszikusok nyomán. Hogy pontosan megfogalmazhassuk, mi a pénz, és hogy a bitcoin jobb pénz-e, mint a dollár, üssük fel a Wikipédiát tetszőleges nyelven a pénz funkcióinál. 4 van neki. Esetleg 5, de az utolsó kissé erőltetett. Nézzük meg, hogyan teljesít ezekben a szerepekben a bitcoin, a dollár, és mondjuk régi kedvencünk, az arany.
I. Csereeszköz.
Ahhoz, hogy valami a csereeszköz funkciót betöltse, szükséges a felhasználok konszenzusa a csereeszköz mibenlétét illetően. Vagyis sokan kell ugyanazt a dolgot tekintsék csereeszköznek, hogy tetszőleges árut, szolgáltatásokat, és úgy általában barmit vásárolhassunk és eladhassunk abban a boldog tudatban, hogy ahogy mi elfogadtuk a csereeszközt, tőlünk is el fogják fogadni a későbbiekben. Érthető elvárás, a csereeszköznek forognia kell.
Dollár: Csillagos ötös. Ha neked dollárral fizetnek, és az a feladatod, hogy azzal vásárolj, nem lesznek nehézségeid. Azokban az országokban, ahol hivatalos fizetőeszköz, nyilván a kérdés is felesleges, sok egyéb országban is másodlagos pénzként funkcionál, hazánkban pedig fogod magad és bemész egy bankba, ahol közzétett napi árfolyamon akármikor átválthatod forintra (ami lényegét tekintve azonos a dollárral). De sok magánember is elfogadja, sőt, valószínűleg ingatlant vagy autót is vásárolhatsz vele.
5/5
Arany: Hát azok az idők elmúltak… Egyrészt nagyon kevés pénz jellegű arany érme van forgalomban, és ezek sem közismertek, másrészt túl nagy értéke miatt sem praktikus. Próbálj meg egy aranygyűrűvel fizetni valahol. Vagy a fizetésedet aranyban kerni. Nem teljesen lehetetlen, de az arany, mint fizetőeszköz, több problémát vet fel, mint amennyit megold.
2/5
Bircoin: Meg fogsz lepődni, de sok mar helyen elfogadjak, például a szomszédos Németországban is. Fizetni mobilos alkalmazásokkal lehet, vagy QR kódként is kinyomtathatod, bár ez inkább vicces, mint praktikus. Interneten át meg természeténél fogva fölényesen jobban teljesít, mint a dollár vagy az arany… Az elterjedtsége jelenleg kérdéses.
Ha neked bitcoinnal fizetnek, valószínűleg egyszerűbb helyzetbe kerülsz, mint ha arannyal fizettek volna. Mindenestre rendkívül gyorsan és egyértelműen átváltható valami másra.
3/5
II. Értékmérő
Ki lehet-e fejezni vele egy áru értékét úgy, hogy másnak is ugyanazt jelentse? Össze tudom hasonlítani két árú értékét? Megfelelően egyszerű vele információt közölni?
Dollár: A dollár természetes megjelenése egész szám, két tizedessel. Elegendő pontosságú mérték, bármely áru kifejezhető dollárban, a gyakorlati életben azonnal megtudhatjuk, mi mennyi az ebay-en, vagy az Amazonon.
5/5
Arany: Uncia, gramm, súly, szemre mérjem vagy mérleggel? Honnan tudjam egy kiló kenyér hány gramm arany, a forint / arany árfolyam nélkül? Klasszikusunk itt totál elvérzik.
1/5
Bitcoin: Elvileg ugyanazt tudhatja, mint a dollár, de még nem tudja. Egész után tíz tizedes számjegy, ami kissé szokatlan. Pontos, hiszen kerekíteni nem kell. Van benne potenciál, de a napon belüli árfolyam-ugrandozások egyelőre erősen korlátozzák ebben a funkciójában. Jegyezzük meg, hogy valami értékmerőként funkcionáljon, nem kell, hogy ‘stabil’ árfolyama legyen, csak viszonylag stabil. Mondjuk egy-két napon belül ne változzon a váltási aranya 5%-nal többet, akkor már a mindennapokban tudunk vele számolni, és nem kell attól félnünk, hogy miközben két cipő árát hasonlítjuk össze két weboldalon, a második oldal letöltése alatt az értékmerő saját ‘értéke’ feleződik. A bitcoin sajnos meg messze van ettől.
3/5
III. Fizetési eszköz funkció (angolban: halasztott fizetések)
A pénz fizetési eszköz funkciójában elszakad a klasszikus cserétől, ahol az értékek átadás azonnali. Fizetési eszközként önálló értéket kap, önálló életre kel. Gondoljunk halasztott fizetésekre, hitel ügyletekre, adó befizetésre, bankszámlára való befizetésre. Ezek nem klasszikus csereügyletek, ahol áttoljuk az asztalon az árut és elvesszük a pénzt. Vagy az árut nehéz tettenérni (pl. adó befizetés, előleget fizetünk egy jövőbeli üzletre) vagy az időben csúszik a tranzakció (előleg fizetés nélküli vásárlások).
Dollár: Egyértelműen betölti ezt a funkciót. Nincs olyan mindennapi életvitelhez szükséges komplikalt tranzakció ami dollárban vagy forintban ne lenne megvalósítható.
5/5
Arany: Mivel az aranynak vicces módon saját értéke amúgy is van, (ritkaságának köszönhetően), tökéletesen megfelel halasztott fizetésekre. Ha nagy nehezen kiporciózzuk, mennyit is kell letennünk egy következő, piacon még nem kapható szuper sportautóért előlegbe, egészen biztosan akad ügynökség, ahol szoba állnak velünk. Az adót aranyban befizetni már trükkösebb, habár kötelező aranybeszolgáltatás is előfordult már a történelemben.
5/5
Bitcoin: Lehet, hogy elsőre ez meredeknek tűnik, de ezt a funkciót a bitcoin is képes betölteni. Most ugyanis nem arról van szó, hogy konkrétan az adóhatóság elfogadja-e a bitcoint, vagy hogy találunk-e olyan kereskedőt, aki bitcoinban átveszi az előleget. Hanem arról, hogy ha megvan a szándék mindkét fel részéről, létrejöhet-e egy halasztott fizetéses tranzakció vagy egy kölcsönügylet bitcoinban? Miért ne?
5/5
IV. Értékmegőrzés
A modern pénz legfontosabb és legjellegzetesebb tulajdonsága. A fenti három funkciónak jobbára a só vagy valamilyen bogyó is megfelelne, na de az értékmegőrzés az más. Lehet-e jól raktározni? Eltehetem tíz évre, utána még működni fog? Vajon megőrzi-e a mai napon képviselt értékét később is? Talán ma elteszek belőle tízet, ami ma hatalmas vagyonnak számít, de holnap mar mindenkinek lesz húsz, és elvesztem a megtakarításomat? (Ezért is nem jók pénznek a bogyók.)
Dollár: Muhahaha. Ne is menjünk bele mélyebbre, csak képzeljük el, hogy száz evvel ezelőtt egy igen gazdag ember mondjuk az összes vagyonát, mind a százezer dollárját elásta egy széfben, hogy unokáinak gyermekei majd kastélyokat vásároljanak belőle… Az egykor tekintélyes összegből ma egy szakadtabb sportautóra futná. Mondjunk csak konzervatívan annyit, hogy aki a papír formában gyártható pénz értékmegőrzési kepésségében egyáltalán hisz, annak az élet tartogat még néhány meglepetést.
1/5
Arany: A kvázi véges készletek, a kibányászás drágasága és az arany mint nemesfém időtálló mivolta ideális értékmegőrzővé teszik régi kedvencünket. Ha milliomosunk száz éve néhány kiló aranyat ás el, akkor egészen más lenne a leányzó fekvése, ugyebár.
5/5
Bitcoin: Ebben a funkcióban a bitcoin az arannyal állítható párhuzamba. Jelen pillanatban véges készletek vannak belőle, bányászni lehet egy bizonyos ütemben de folyamatosan növekvő energiabefektetést igényel. A bitcoint éppúgy nem lehet stikában éjjel nyomtatni, mint az aranyat. Nincs központi kibocsátója, senkié és mindenkié a felügyeleti jog egyszerre. Abszolút időtálló és jól raktározható.
5/5
Dollár: 16
Arany: 13
Bitcoin: 16
V.
A részeredmény nem várt sorrendet hozott! Azt mar erősen szubjektív tesztünk is megmutatja, hogy az aranynál a nyomtatott papírpénz is praktikusabb fizetőeszköz. Nade, a bitcoin is ott halad a dobogó fele! Hogy döntést hozhassunk, nem is kell nagyon messzire menni, elég a pénz ötödik funkciójának a nemzetköziséget tekinteni. Vagyis, nemzeteken és kontinenseken keresztül-kasul megállja-e a helyet? Elméletileg és gyakorlatilag is.
Dollár: Szinte mindenütt lehet vele fizetni, de politikai okokból azért mégsem mindenhol. A gyakorlatban nem egyszerű szállítani sem, mert magánszemély csak korlatozott mennyiséget vihet magával például repülőn, rengeteg adminisztrációs akadállyal is szembesülünk nagyobb összegek utalásakor. Határátlépéskor bejelentésköteles. Bankok néha harmadik, köztes bank segítségével tudjak csak utalni, ráadásul utalgatása olyannyira költséges, hogy a százalékos levonások miatt elvileg lehet aránylag nagyobb összeget is addig utalgatni, amíg elfogy. (Utalj át Magyarországról az Egyesült Államokba 20 dollárt!) Vagy például, mi lenne annak a gondolatkísérletnek az eredménye, hogy valahol Észak-Koreában valaki hozzánk vág egy dollárral teli bőröndöt. Na ugye. Számlapénzként ráadásul bonyolult infrastruktúrát feltételez. A nemzetközi pénz elképzeléstől ez messze van. Jóllehet, az államok egymás közötti elszámolásában kikerülhetetlen. 3/5
Arany: Távolra fizetni elég nehézkes vele, mivel aranyat utalni praktikus teleportáció nélkül lehetetlen. Ugyanakkor, bizonyos helyzetekben kevésbé problematikus egy nagy értékű arany nyaklánc, mint az értéke készpénzben. A nemzetközi arany alapú elszámolás megszűnt ugyan, az aranyat mégis sok állam tartja fedezetként. Tulajdonképpen a dollárt kitaláló ország is szépen gyűjtögeti és raktározza, ha jobban belegondolunk. Nem kell hozza sem internet, sem áram, viszont nagyon nehéz.
3/5
Bitcoin: Bitcoint utalni bármilyen mennyiségben költségmentesen és azonnal lehetséges. Bárkinek, bárhova. Szállítását, birtoklását, felhalmozását, utalását, egyszóval használatát lehetetlen ellenőrizni vagy korlátozni. Senki nem bocsátja ki és senki nem tudja egy mozdulattal betiltani vagy az árfolyamát egy nullával jobbra vagy balra mozdítani. Internet viszont kell a tranzakciókhoz, habár magához a birtoklásához és a szállításához nem.
5/5
