A média hatása az álmaink színeire
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a filmek és a televízió színes megjelenése meghatározza, hogyan gondolunk vissza álmainkra. Régebben, amikor a modern színes tévé még nem volt elterjedt, a kutatók úgy vélték, az emberek főleg fekete-fehérben álmodnak. Egy 1942-ben végzett felmérés szerint a főiskolások 70,7%-a ritkán vagy soha nem álmodott színesben. Ugyanakkor alig 60 évvel később már csupán 20% vallotta ugyanezt.
A kutatásokból jól látható: azok, akik a színes televíziózás előtt nőttek fel, jóval nagyobb arányban álmodtak fekete-fehérben. Ennek alapján megállapítható, hogy álmaink emlékezeti színeit nagymértékben befolyásolja, milyen médiát fogyasztunk ébrenlétünk során.
Mennyire megbízható az álmainkra való emlékezés?
Ennek ellenére nem csak a média számít. Az is lényeges, mennyire jól emlékszünk az álmainkra. Sok részlet – például a tárgyak színe – könnyen feledésbe merül, főleg ha az nem tér el a megszokottól. Egy sárga banán álmunkban nem tűnik fel, egy neonrózsaszín viszont annál emlékezetesebb lehet.
Az is fontos, hogy azok a színek, amelyekhez valamilyen személyes jelentés társul, nagyobb eséllyel rögzülnek bennünk. Nem maga a szín a lényeg, hanem az, hogy milyen érzéseket, emlékeket idéz fel.
Lehet, hogy mindkettő?
Végül fontos látni, hogy az álmaink nem feltétlenül olyanok, mint egy film. Sokszor homályos, meghatározhatatlan képek villannak fel, amelyek sem konkrétan színesek, sem fekete-fehérek. Könnyen lehet, hogy azt, amit színes álomként idézünk fel, csupán tudatos asszociációink, elvárásaink „színezik ki” – nem feltétlenül valódi emlékkép alapján döntjük el, hogy álmodtunk-e színekkel vagy sem.
Ennek alapján megállapítható, hogy az álmaink színeit legalább annyira a média, a személyes jelentés és az emlékezőképességünk határozza meg, mint maga az álom. Az is előfordulhat, hogy az álmok egyszerűen nem olyan vizuálisak, mint ahogy azt képzeljük.
