Vajon tényleg vannak átléphetetlen határai az emberi anyagcserének?
Évtizedeken át a tudósok találgatták, vajon létezik-e olyan felső korlát, amelyet az emberi szervezet energiafelhasználásban már nem képes átlépni. Hosszútávfutók, vasemberek és ultramaratonisták folyamatosan próbálták feszegetni ezeket a biológiai határokat. Egy most megjelent új kutatás egy lépéssel közelebb visz a válaszhoz: az anyagcsere teljesítőképességének még a legkitartóbb sportolók számára is meghatározott felső határa van.
A metabolikus plafon – meddig bírja a test?
A kutatók 14 ultratartósportolót, köztük tíz ultramaratonistát és több Ironman-triatlonistát követtek egy éven át. Egyikük évente 7200 km-t futott terepen – mégsem lépte túl a metabolikus korlátot. Érdemes kiemelni, hogy a résztvevők nagy része profi sportoló volt, akik huzamosabb ideig extrém terhelésnek voltak kitéve. A kutatás során modern módszert alkalmaztak: a sportolók nehezebb izotópos vizet ittak, majd a vizeletből vizsgálták, milyen gyorsan dolgozta fel a szervezetük. Ez lehetővé tette, hogy pontosan mérjék, mennyi kalóriát égettek el hosszú távon.
Egy év extrém sport: mi történik a szervezettel?
A hosszú versenyeken az anyagcsere-aktivitás a nyugalmi érték (BMR) akár hétszeresére is ugrott. Ettől függetlenül 30 hét után a sportolók anyagcseréje visszaesett a BMR 2,5-szeresére vagy az alá. Korábbi kutatások szerint ez napi körülbelül 3750 kilokalóriát jelent egy 68 kg-os (körülbelül 150 fontos) ember esetében – ezt az átlagos hobbifutó álmaiban sem közelíti meg. Ilyen terhelés mellett a szervezet lelassítja az emésztést, kompromisszumot köt az immunrendszer működésében, és egyéb alapvető funkciók lassításával próbálja megőrizni az egyensúlyt.
Sokan feltételezik, hogy a határértéket a tápanyagok felszívódása és az emésztés szabja meg – ez bizonyos szintig fejleszthető, de nem végtelenül. Bár a kutatás mintája kicsi volt, az eredmények alapján világos, hogy a folyamatos extrém terhelésnek ára van, és még a legjobbak sem tudják átlépni ezt a természetes plafont.
Lehet, hogy létezik, lehet, hogy nem?
Ezért nem kizárt, hogy a metabolikus plafon a jövőben mégis megdönthető lesz, ha az emberiség sporttudományi és táplálkozástudományi ismeretei tovább bővülnek. Egyelőre azonban úgy tűnik, az emberi test biológiai korlátja ellenáll minden eddigi próbálkozásnak – az ultramaratonisták és vasemberek legnagyobb bánatára.
2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján
A YouTube és a Meta jelentős perekben veszítettek a közösségi médiafüggőség miatt, amelyek komoly változásokat indíthatnak el az online platformokon...
Egy ködös téli napon Austin repülőterén három évvel ezelőtt majdnem katasztrófa történt: egy FedEx teherszállító gép hajszál híján egy utasokkal teli Southwest Airlines gépnek ütközött, miután mindkettő ugyanarra a kifutóra kapott engedélyt...
🛰 Érdemes megemlíteni, hogy a GPS és más hasonló rendszerek már eddig is forradalmasították, milyen egyszerűen és pontosan lehet meghatározni bármilyen földi pontot...
🕵 Az FBI igazgatója, Kash Patel személyes Gmail-fiókját iráni kapcsolatokkal rendelkező Handala hackercsoport törte fel, és a szerzett információkat – köztük fotókat, privát dokumentumokat, valamint levelezéseket – nyilvánosságra hozták...
🙁 Bár az új Pixel 10a március óta elérhető, súlyos hibákkal eddig nem találkoztak a magyar felhasználók, néhány apróbb, idegesítő problémával azonban továbbra is számolni kell – ahogy az már megszokott egy frissen piacra dobott telefonnál...
A közelmúltban a digitális óriások eltökélten haladtak afelé, hogy működésüket teljes egészében megújuló energiára állítsák át, ezzel is hozzájárulva a klímaváltozás elleni harchoz...
Érdemes megvizsgálni, hogy mennyire éri meg az új iPhone 17E-t választani, ha nagyjából hasonló áron, akár még jobb alternatívák is léteznek a korábbi iPhone-modellek között...
Az elektrosztatikus jelenségeket mindenki ismeri: ha lufit dörzsölsz a hajadhoz, a hajszálak szétállnak, vagy egy szőnyegen végigsétálva apró kisülésekkel sokkolsz másokat...
Tipikus példa arra, amikor az MI nemcsak gyorsít, hanem új szintre emeli a gyógyszerkutatást: az amerikai gyógyszeróriás, az Eli Lilly, 1000 milliárd forintos (2,75 milliárd USD) szerződést kötött a hongkongi Insilico Medicine-nel, hogy világszerte elérhetővé tegyék a mesterséges intelligencia által fejlesztett gyógyszereket...
A mikroműanyagok kutatása közben gyakran használt nitril- és latexkesztyűk jelentősen torzíthatják a laboreredményeket – legalábbis ez derül ki a Michigani Egyetem friss vizsgálatából...