Űrtornádók jöhetnek, a Föld elsötétülhet

Űrtornádók jöhetnek, a Föld elsötétülhet
A Földet érő geomágneses viharok nemcsak lenyűgöző fényjelenségeket okoznak, hanem komoly technológiai károkat is előidézhetnek. Bár ezek eredete gyakran a Napból kilökődő hatalmas plazmacsomókra (koronakidobódás, CME) vezethető vissza, friss kutatások szerint a háttérben váratlanul apró, de annál vadabb „űrtornádók” is állhatnak. Ezek az izgalmas jelenségek tovább árnyalják a világűr időjárásáról alkotott képünket – és megnehezítik annak előrejelzését.

Mit nevezünk űridőjárásnak?

A világűr időjárásának tanulmányozása a Napból kitörő elektromosan töltött részecskék és mágneses térszerkezetek, valamint ezek Földdel való találkozásának vizsgálatát jelenti. A Nap gyakran ereget ki forró plazmából és mágneses mezőből álló plazmacsomókat, amelyek akár 2900 km/s sebességgel száguldanak. Egy ilyen koronakidobódás (CME) során annyi anyag szabadulhat el, mint amennyi a Nagy-tavak teljes vízmennyisége – ezt a tömeget New Yorkból Los Angelesbe kevesebb mint két másodperc alatt „szállítaná”.

Ez a röpke utazás azonban komoly következményekkel jár: a Földet elérve látványos sarki fényeket okozhat, de könnyedén tönkreteheti az áramszolgáltatást az elektromos hálózatban, és lerombolhatja a technológiai infrastruktúrát.

Mi az a fluxuskötél, avagy űrtornádó?

Mindezek ellenére a legújabb felfedezések fényében úgy tűnik, hogy nem kizárólag hatalmas napkitörések gerjeszthetnek geomágneses viharokat. Léteznek különleges, tornádószerű örvények is: ezek a fluxuskötelek, amelyek összetekeredett mágneses mezőcsóvaként száguldanak bolygónk felé. Kialakulásukat eddig főként műholdmegfigyelésekből lehetett sejteni, de most sikerült modellezni is, hogy miként jönnek létre az űrtornádók.

Az új szimulációk még közelebb visznek a rejtély megoldásához: láthatóvá tették, hogyan feszül egymásnak egy gyors napkitörés és a viszonylag nyugodt napszél, majd ennek ütközése során apró, de intenzív fluxuskötegek formálódnak. Ezek a miniatűr, örvényszerű szerkezetek kavargó, összecsavarodott mágneses kötelekké válnak, amelyek akár önállóan is kiválthatnak geomágneses vihart – méghozzá anélkül, hogy óriási napkitörésekre lenne szükség.

Tudományos akadályok: miért nehéz megfigyelni őket?

Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi számítógépes szimulációk csak korlátozottan képesek ilyen apró eseményeket modellezni. Ezek a programok a Nap és a Föld közötti hatalmas távolságot nagyjából 1,6 millió kilométer széles „kockákra” osztják, ami ugyan a Föld–Nap-távolság 1 százaléka, de még így is túl durva felbontás ahhoz, hogy a „tű a szénakazalban” típusú jelenségekre ráleljenek – különösen, ha csak néhány tízezer kilométeres, rövid életű, gyorsan mozgó fluxuskötelekről van szó.

A kutatók azonban ügyesen áthidalták ezt az akadályt: a szimuláció felbontását csak a fontos területeken növelték, mintha nagyítóval pásztáznák az események útvonalát a Nap és a Föld között. Így végül sikerült megfigyelni, ahogyan egy napkitörés a vele szembe sodródó napszélbe ütközve „felcsavarja” és megforgatja a torzuló mágneses köteleket – így születnek meg az űrtornádók.


Mi jöhet még? Veszély, tudomány és kiaknázatlan lehetőségek

A nagyfelbontású modellek megdöbbentő részletességgel tárták fel a fluxuskötelek keletkezésének mechanizmusát. Kiderült, hogy ezek a szerkezetek nemcsak bonyolultak és tartósak lehetnek, hanem kellően erős mágneses mezejük is van ahhoz, hogy – önállóan – geomágneses vihart indítsanak el a Földön. Sőt, ezek az űrtornádók főként helyben, a bolygónk és a Nap közötti térben alakulnak ki, és gyakran rejtve maradnak a műszereink előtt.

Az ilyen jelenségek felismerése azonban létfontosságú: ha időben észleljük őket, felkészülhetünk az extrém űridőjárási eseményekre, és megvédhetjük technológiai rendszereinket. Jelenleg azonban ezek az apró örvények a megfigyelési „zajban” elvesznek, ezért továbbra is szükség van nagyobb felbontású űreszközök fejlesztésére.

A fentiek fényében igazán izgalmas időszak előtt állunk. Az új generációs műszerek és szimulációk segíthetnek feltárni, mikor és hogyan veszélyeztethetik bolygónkat ezek a láthatatlan űrtornádók. Ha sikerül megérteni és előre jelezni működésüket, nemcsak a sarki fényekben gyönyörködhetünk, hanem akár el is kerülhetjük a (közel 4000 milliárd forint értékű) gazdasági károkat, amelyeket egy váratlan geomágneses vihar okozhat az elektromos hálózatban.

2025, adminboss, phys.org alapján

  • Te mit gondolsz arról, hogy a technológiánk ennyire sérülékeny az űridőjárással szemben?
  • Ha rajtad múlna, több pénzt és figyelmet szánnál ezeknek a kutatásoknak?
  • El tudod képzelni, hogy szerinted hogyan tudnánk jobban felkészülni az ilyen váratlan űrtornádókra?


Legfrissebb posztok

MA 16:03

Az első SARS-beteg nyomában: a COVID előtti pandémia titkai

🔮 2002 novemberében Foshan városában, Kínában egy éttermi dolgozó tüdőgyulladásszerű tünetekkel jelentkezett, ám csak két hónappal később derült ki, hogy valójában egy új, gyorsan terjedő betegség áll a háttérben...

MA 15:49

Az emberszabásúak józan esze: tényleg majdnem olyanok, mint mi?

🐒 Az ugandai Ngamba-szigeti csimpánzrezervátumban végzett friss kutatás rávilágít, mennyi közös van az emberek és a csimpánzok gondolkodásában...

MA 15:34

A mindent eldöntő magyar–ír ütközet a vb-kijutásért

Erre utal többek között az is, hogy a labdarúgó-világbajnoki selejtezők F csoportjában minden korábbinál kiélezettebb a harc – vasárnap Magyarország és Írország között dőlhet el, ki marad versenyben a 2026-os tornáért...

MA 15:18

Az osztalékbajnokok visszatértek: ezeket veszik most a profik

📈 Az amerikai részvénypiac jelenleg ingadozó, amiben a technológiai és MI-cégek magas értékeltsége és a bizonytalan gazdasági körülmények is közrejátszanak...

MA 15:02

A nagy okosizzó-áttörés: tényleg olcsóbb, egyszerűbb, menőbb?

💡 A Mashable olvasói között végzett felmérésből kiderült, melyek a legnépszerűbb okosizzók a piacon...

MA 14:50

A legnépszerűbb okos biztonsági kamerák, amiket érdemes megvenni

🔐 A Mashable olvasói most először szavazhattak kedvenc okosotthon-eszközeikről, köztük a biztonsági kamerákról is...

MA 14:33

Mostantól az új áramigényt csak a nap és a szél fedezi

2025 első három negyedévében a nap- és szélenergia olyan ütemben növekszik világszerte, hogy teljes egészében fedezni tudja a globális áramigény-növekedést...

MA 14:01

A szabadalomsértésért 230 milliárd forintos bírságot kapott az Apple

💸 Egy kaliforniai esküdtszék döntése szerint az Apple-nek 230 milliárd forintot (634 millió dollárt) kell kifizetnie a Masimo nevű orvostechnológiai cégnek, mert jogtalanul használta fel a vállalat szabadalmaztatott véroxigénszint-mérő technológiáját az Apple Watch funkcióiban...

MA 13:50

A tökéletes beszálló: Most érdemes Microsoftot és Nike-t venni

Hihetetlen, de mégis igaz, hogy még a legjobb cégek részvényei is erősen eshetnek, gyakran ok nélkül...

MA 13:17

Az adatközpontok sorsa az áramon múlik: bukás vagy megváltás?

⚡ Az MI rohamos térhódítása az adatközpontok működését teljesen átalakította. Eddig elegendő volt néhány szervert beüzemelni egy korszerű, légkondicionált teremben, és gondoskodni az áramellátásról...

MA 13:02

Az elfeledett Finger-protokoll újra a hackerek fegyvere

🕵 Fontos kérdés, hogy vajon mennyire biztonságosak az évtizedekkel ezelőtt készült rendszerszolgáltatások a mai kibertámadásokkal szemben...

MA 12:36

Az új SwitchBot S20 felmosásban zseniális, de akadnak furcsaságai

A SwitchBot S20 robottakarító az otthoni padlótisztítás feltűnő újdonsága, főleg, ha valaki a felmosásra helyezi a hangsúlyt...

MA 12:01

Az Apple végre jutalékot szed a WeChat minialkalmazásaiból

💰 Az Apple történelmi megállapodást kötött a kínai Tencenttel, amelynek révén 15 százalékos jutalékot szedhet a WeChatben futó minialkalmazásokon belüli vásárlásokból...

MA 11:49

Közel a nagy áttörés: működhet a kvantumszámítógépek hibajavítása

A kvantumszámítógépek álma eddig főleg a hibajavítás nehézségein bukott meg, hiszen a qubitek rendkívül érzékenyek, és könnyen elveszítik információjukat...

MA 11:34

Az ősi kutyafajták nem a viktoriánus kor szüleményei

🐶 A háziasított kutyák a legsokszínűbb emlősök egyike a Földön. Az apró chihuahuától az óriási dán dogig, a lapos orrú mopsztól a hosszú pofájú borzoiig elképesztő változatosságot figyelhetünk meg a formákban és a méretekben...

MA 11:17

A Google most keményen lép fel: vége az SMS-csalásoknak?

A Google jogi hadjáratot indított az egyre szaporodó SMS-csalások megfékezésére, most először szóban és tettekben is keményen fellép a legnagyobb elkövetőkkel szemben...

MA 11:02

Az Apple-t súlyos kártérítés megfizetésére kötelezték okosóra-szabadalmakért

💳 Egy kaliforniai esküdtszék döntése alapján az Apple 230 milliárd forint (634 millió dollár) kártérítést köteles fizetni, mert megsértette a Masimo orvostechnikai cég véroxigénszint mérésére vonatkozó szabadalmát...

MA 10:59

A kutyák ősi szövetsége: tízezer éve velünk vándorolnak

🐶 A kutyák döbbenetes sokfélesége ma már mindennapos: a falusi keverékektől kezdve a toy uszkárokon át a hatalmas masztiffokig minden méret, szín és forma létezik...

MA 10:52

Az új Hyundaiokon a fékcsere tényleg csak szakembernek való?

Érdekes felvetés, hogy az elektromos autók, amelyek szerkezetileg egyszerűbbek, mint a benzines társaik, karbantartásukban mégis egyre több akadályba ütköznek az autótulajdonosok – főként a szoftverek miatt...