A leghatékonyabb antitestek nyomában
Bármilyen fertőző betegség után sokféle antitest termelődik az emberi szervezetben és laborállatokban. Ezek egy része csak gyenge védelmet nyújt, de akadnak úgynevezett széles körben semlegesítő antitestek is, amelyek nemcsak az eredeti kórokozót, hanem annak számos változatát, sőt akár rokonaikat is képesek blokkolni.
Fontos, hogy nem mindenki fejleszt ki ilyen antitesteket – és gyakran csak akkor, amikor már lezajlott a fertőzés. Még nem találtunk olyan oltóanyagot sem, amely célzottan ilyen általános védettséget adna. Így sokszor tudjuk, milyen antitestet szeretnénk, de nincs eszközünk biztosítani, hogy valóban létrejöjjenek.
Egy ideig kulcsszerepet kapott, hogy ezeket az antitesteket gyárilag előállították, és infúzióban adták be a pácienseknek – például a COVID idején is. Itt azonban jelentős problémák adódnak: az antitestek csak hetekig maradnak a vérben, az előállítás összetett és drága, a szállításhoz és tároláshoz pedig hűtőlánc szükséges, amely sok helyen elérhetetlen luxus.
Az oltás új arca: saját antitestgyártás
A biotechnológiai cégek ezért új irányba indultak: miért ne tanítsuk meg az emberi szervezetet, hogy saját maga termelje a megfelelő antitesteket? Ha sikerrel járnak, tartósabb és erőteljesebb védelem alakulhat ki – feltéve, hogy a beadott DNS elég sokáig életképes marad.
Ha sikerül sejteket találni, amelyek széles körben semlegesítő antitesteket állítanak elő, ezek génjei viszonylag egyszerűen átültethetők egy DNS-darabba, amely bármely emberi sejtben működhet. Az igazi kihívás a DNS bejuttatása a szervezetbe. A legtöbb eddigi próbálkozás ártalmatlan vírusokat használt ehhez, de ez gyakran vált ki nem várt immunreakciókat és kellemetlen mellékhatásokat.
A most vizsgált módszerben a kutatók egy gyűrűs DNS-darabot, úgynevezett plazmidot használnak, ami segíti a beépülést és a fehérjék előállítását, viszont önmagában nem jut át könnyen a sejtmembránon. Ezért elektromos impulzusokat is alkalmaznak: a DNS-t izomba fecskendezik, miközben rövid áramütésekkel megnyitják a sejtfalat, hogy a genetikai anyag bejuthasson.
Az első emberkísérlet tapasztalatai
A friss klinikai vizsgálat elsődleges célja a módszer biztonságosságának tesztelése volt, amelybe 44 embert vontak be, többféle dózisban és beadási módszerrel. Az alanyok többsége végigvitte a vizsgálatot, néhányan azonban a kellemetlenebb, elektródákat használó változattól visszaléptek. Ez szerencsére nem befolyásolta számottevően a kívánt antitestek termelődését.
A legtöbb mellékhatás enyhe volt: a szúrás helyén jelentkezett izomfájdalom, bőrpirosság, illetve varasodás. Egyetlen esetben fordult elő erősebb izomfájdalom, amely néhány nap után elmúlt.
Külön figyelemre méltó, hogy a résztvevők szinte mindegyikénél stabil antitestszintet mértek még 72 hét (több mint 1,3 év) után is – ez azért fontos, mert eddig tartott a követés, tehát jó eséllyel tartós védettség alakul ki. Minél több DNS-t juttattak be, annál nagyobb és változatosabb lett az antitestek mennyisége, de hamar elérték a plafont; a legkisebb dózis is már jelentős és tartós választ eredményezett. A laborvizsgálatok igazolták, hogy ezek az antitestek hatékonyan semlegesítették a SARS–CoV–2 vírust.
Hol vannak a buktatók?
Ennek alapján megállapítható, hogy a technológia működik: hónapokon át tartó, erős védettséget lehet kiváltani. Azonban egy új járvány esetén még mindig idő kell a legerősebb antitestek azonosításához. Az elektromos impulzusokat használó felszerelés sem elérhető minden országban és intézményben.
Az igazi kérdés mégis az, mennyire tartós a siker. Ha tömegekben használjuk a széles körben semlegesítő antitesteket, előfordulhat, hogy a vírus új mutációi ellenállóvá válnak. Noha ezek az antitestek általában a kórokozók leginkább kiszámítható, nehezen változó részeit célozzák, nem minden esetben garantált, hogy a vírus ne találjon kiskaput.
Végül könnyen lehet, hogy a társadalmi elfogadottság a legnagyobb akadály. A COVID-oltás körüli tévhitek – amelyek szerint a védőoltástól genetikai módosulást szenvedhetünk – már most is komoly zavart keltenek. Még nagyobb lehet az ellenállás, ha azt hallják, hogy a szervezetbe tartósan DNS-t juttatnak be.
Nature Medicine, 2025.
