Az első holdi csicseriborsóval indul az űrkertészet kora?

Lényeges szempont, hogy a jövő űrhajósai számára az egyik legnagyobb kihívás az élelem előállítása lehet a Holdon. A Texas Egyetem kutatócsoportja most jelentős eredményt ért el: csicseriborsót sikerült kicsíráztatniuk és betakarítaniuk laboratóriumban előállított holdtalajban. Ez a kísérlet reményt ad arra, hogy a Holdon valóban megvalósulhat a növénytermesztés, amellyel hosszú távon akár önellátást is lehet biztosítani az Artemis II. küldetéshez hasonló missziók során.

Holdi talaj: a növénytermesztés akadályai

A Hold felszínét fedő por, a regolit, valójában nem nevezhető igazi talajnak: hiányoznak belőle azok a mikroorganizmusok és szerves anyagok, amelyekből a földi növények tápanyaghoz jutnak. Bár tartalmaz olyan ásványokat, amelyek elősegíthetik a növekedést, a benne található nehézfémek súlyos hátráltató tényezőt jelentenek. A kutatók ezért egy laboratóriumban előállított holdregolit-mintát használtak, melynek összetétele hűen idézi az Apollo-missziók során gyűjtött mintákét.

Giliszták és gombák: a talajélet mesterei

A kutatócsoport a holdi környezetet utánozva vermikomposztot kevert a holdporhoz: ezt a tápanyagban gazdag anyagot vörös giliszták készítik, miközben megeszik és lebontják a szerves hulladékot. Ily módon még az űrben keletkezett maradékok (ételmaradékok, elhasznált pamutruhák) is komposztálhatók lesznek.

Emellett a csicseriborsó-magvakat elültetésük előtt mikorrhizás gombákkal kezelték. Ezek a gombák segítik a növényeket a tápanyagfelvételben, és csökkentik a veszélyes nehézfémek felszívódását.

Ígéretes eredmények: csicseriborsó a holdi porban

A kísérlet során a csicseriborsót különböző keverési arányú regolit és vermikomposzt keverékekbe ültették el. A növények akár 75%-os holdtalaj-tartalmú keverékben is fejlődni tudtak; ennél nagyobb aránynál azonban már visszaesett a növekedés, és a növények korán elpusztultak. A gombával előkezelt növények lényegesen tovább bírták, és a gomba képes volt tartósan megtelepedni a holdtalajban — vagyis egy jövőbeli holdi növénytermesztés során akár elég lenne egyszer beoltani vele a talajt.

Csicseriborsó az űrben: vajon biztonságos?

Bár a csicseriborsó betakarítása jelentős mérföldkő, továbbra sem ismert, veszélyes-e az elfogyasztásuk — tehát felszívódnak-e káros fémek, illetve megfelelnek-e a táplálkozási igényeknek. A kutatók célja ezeknek a kérdéseknek a tisztázása, hogy kiderüljön: a holdi csicseriborsó hosszú távon képes-e fedezni az űrhajósok szükségleteit.

Összefoglalásként elmondható, hogy a sikeres kísérletek közelebb hozták az emberiséget ahhoz, hogy akár saját élelmiszert állíthasson elő a Holdon; ugyanakkor még számos kérdés vár megválaszolásra, mire a holdi csicseriborsóból valóban vacsora lehet.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján