Az agysejtek energiaínsége áll a depresszió mögött?

A depresszió eredetét régóta kutatják, de most új nyomokra bukkantak a tudósok: az agy- és vérsejtek energiahasznosításában mutatkozó zavarok lehetnek felelősek a betegség kialakulásáért. Fiatal felnőttek vizsgálata során kiderült, hogy a súlyos depresszív zavarban (major depressive disorder, MDD) szenvedők sejtjei alapállapotban több energiamolekulát termelnek, ám amikor több energiára lenne szükség, a sejtek nem tudnak hatékonyan reagálni. Ez az egyensúlyzavar magyarázhatja a gyakori tüneteket, mint például a fáradtság, a motivációhiány vagy a lassult gondolkodás.

Az energiatermelés zavara a sejtekben

Olyan 18–25 év közötti, depresszióval diagnosztizált fiatalokon végeztek agyi képalkotó vizsgálatokat és vettek vérmintákat, akiknél ezt a különleges energiamintázatot találták. A Queenslandi Egyetem és a Minnesotai Egyetem kutatói a sejtekben az adenozin-trifoszfát (ATP) szintjét vizsgálták – az ATP az úgynevezett energiahordozó molekula. A depressziós résztvevők sejtjei nyugalomban szokatlanul sok ATP-t termeltek, de stresszhelyzetben nem tudták növelni az energiaszintet, szemben az egészséges kontrollcsoporttal.

Nem egyértelmű, de lehetséges, hogy új kapu nyílik a diagnosztikában

A depressziót sokszor egységes problémaként kezelik, pedig a kutatási eredmények most rámutatnak: minden beteg szervezete másként reagál, az eltérő sejtszintű biológia miatt a tünetek és a gyógyszerhatások is nagyon különbözők lehetnek. A felfedezés új utakat nyithat a személyre szabott diagnosztika és terápia felé, valamint segíthet lebontani a depresszióval kapcsolatos társadalmi előítéleteket is – hiszen bizonyítható, hogy ez a betegség nemcsak lelki eredetű, hanem kézzelfogható biológiai okai is vannak.

Közelebb az eredményes terápiához

Nem egyértelmű, de lehetséges, hogy a mostani eredmények révén hamarabb felismerhető lesz a depresszió, és célzottabb kezeléseket fejleszthetnek ki. A vizsgálatok forintra (HUF) átszámított költsége egy-egy képfelvétel esetén akár 260 000 forint fölé is rúghat, ám a kutatók bizakodóak: a további fejlesztések révén egyre elérhetőbbé válhatnak ezek a módszerek. Az áttörést jelentő vizsgálat eredményei a Translational Psychiatry szaklapban jelentek meg.

2025, adrienne, www.sciencedaily.com alapján

Share on Social Media