Nem elhanyagolható tényező: a víz a valódi gyilkos
A Katrina hurrikán 2005-ben „csak” a 3-as kategóriába került a szél alapján, mégis 1800 ember vesztette életét, és 46 ezer milliárd forintnyi kár keletkezett – ennek döntő része a viharhullámok és a heves esőzések következtében. 2018-ban a Florence hurrikánt mindössze 1-es kategóriába sorolták, de az áradás így is 55 ember halálát okozta. Egy 2014-es tanulmány szerint a hurrikánhoz köthető halálesetek 49%-át a viharhullám, 27%-át az eső, és mindössze 8%-át a szél okozza. Ennek ellenére sokan még mindig csak a hurrikán kategóriája alapján tájékozódnak, figyelmen kívül hagyva a legfőbb veszélyeket.
Komplexebb kockázatbecslés: itt az új TCSS-skála
A Dél-Floridai Egyetem (University of South Florida) kutatói szerint ezért is érdemes lenne lecserélni a jelenlegi rendszert: az általuk javasolt Trópusi Ciklon Súlyossági Skála (Tropical Cyclone Severity Scale – TCSS) a szél mellé a csapadékot és a viharhullámot is értékeli. Minden veszélyfaktort 1-től 5-ig terjedő skálán pontoznak, a teljes érték pedig akár 6-os is lehet, ha két vagy több tényező komolyabb veszélyt jelent. Például, ha a szél és az eső csak mérsékelt (2/5), de a viharhullám kiugró (4/5), akkor már 4-es a besorolás. Ha két tényező is veszélyesebb (3 vagy annál magasabb), egy egységgel növelik a végső kategóriát. A TCSS tehát konkrétan részletezi a lehetséges kockázatokat, nem csak egyetlen számot ad meg.
Az emberek másként reagálnak a részletesebb figyelmeztetésekre
A kutatók 4000, az USA keleti és a Mexikói-öböl partvidékén élő lakost kérdeztek meg: tíz fiktív hurrikánforgatókönyv alapján kiderült, hogy ha a figyelmeztetések a TCSS szerint részletesen kiemelték a fő veszélyforrást, az emberek hajlamosabbak voltak evakuálni, még akkor is, ha nem a szél jelentette a fő veszélyt. A válaszadók jobban felismerték, mi fenyegeti őket leginkább – és hogy mennyire kockázatos otthon maradni. Ennek fényében egyértelmű: sokan még mindig kizárólag a kategóriaszám alapján döntenek, ezért az új értékelésnek jobban kell fókuszálnia a teljes kockázatra.
Változást hozhat az új mércék bevezetése?
A Saffir–Simpson-skála 1971-es bevezetése óta sokat változtak a mérési módszerek, 2012-től azonban csak a szél számít. A kutatócsoport, amelynek tagjai többek között holland és floridai egyetemeken dolgoznak, évek óta vizsgálja az evakuálási döntések motivációit – több nagyobb vihar, például az Irma (2017) és az Ian (2022) során is gyűjtöttek adatokat Floridában. Most a National Hurricane Center elé terjesztik javaslatukat, amely szerint a hurrikán kategóriáját egy valósabb veszélyt tükröző, összetettebb rendszer alapján kellene meghatározni, amelybe az esőzést és a viharhullámot is be kell vonni. Még ha a változás nehezen is megy majd végbe, a kutatók abban bíznak, hogy a jövőben már hatékonyabban és pontosabban lehet majd figyelmeztetni a lakosságot – így több életet és vagyont sikerülhet megmenteni.
